Könyvajánló

focinorbi re

A gésa film számomra is nagy csalódás volt,mert ekkora könyv sokkal szinvonalasabb megfilmesítést érdemelt volna.

Személy szerint nem szeretek 1-1 könyv után megfilmesített verziót nézni,hiszen azt a képet amit a könyvböl nyerünk saját elképzelt világunkban,azt a film soha nem fogja átadni.

Csak,hogy a régieknél maradjak egy kicsit, ilyen számomra az Egri csillagok is..imádtam gyerekkoromban olvasni,aztán lerombolták a filmmel

 

Badgirl-re

Köszönöm!

Jó tudni,hogy nem vagyok egyedül ezzel a véleménnyel.

Az azért furcsa,hogy egy Oscar-díjas film ennyire elszürküljön a könyv mellett.(Valóban így van. Nekem is nagy csalódás volt a film)

 

Levelek Claudiának

Levelek Claudiának-Jorge Bucay



Én én vagyok, Te te vagy,És nem azért vagyok ezen a világon, Hogy teljesítsem minden elvárásodat, És tudom Hogy te nem azért vagy ezen a világon ,Hogy teljesítsd az enyéimet mind .Mert én én vagyok ,Te meg te vagy, És amikor mi ketten találkozunk Az csodálatos ,És amikor találkozunk, de mégsem akkor nincs mit tenni.(részlet)



A Levelek Claudiának 55 fiktív levelet tartalmaz. A címzett talán kitalált, talán létez? személy. (Még az is lehet, hogy egy vágy, hogy legyen valaki, aki szenvedélyesen kíváncsi a gondolatainkra.) A könyv alapötletét Georg Groddeck terapeuta Az ?s-én könyve adta. Bucay a leveleket 3 éven keresztül írta.
M?faj: Pszichológia





Ahhoz, hogy személyiséggé váljunk, az egyik nagy feladat, hogy megtanuljunk kérni. Nem mindenki tud kérni. Ismerek olyan embert, aki sohasem kért semmit, "jobban" mondva sohasem tudott kérni semmit. A ilyen ember úgy érzi, azzal, ha kér, a másik ember kezébe teszi a sorsát. Nem tudja elfogadni, hogy nem önellátó. Fél a saját gyengeségét?l, s mindenekel?tt retteg minden olyan vonásától, amely függéssel jár.

Az ilyen emberek közül sokan azzal hencegnek, hogy ?k soha senkit?l semmit nem kérnek. De merülj csak el egy csöppet az élettörténetükben, a szokásos magatartásukban, a legközelebbi viszonyaikban, és mindig mindenütt ugyanazt találod: leplezett követelést, mögötte pedig újabb követelést.(részlet)

 

Isten bohócai

Müller Péter: Isten bohócai


Lélek, játék és tánc... hogy a bajt eloszlassa a der?.


Ebben a könyvemben zene szól. És elejét?l a végéig táncolnak benne. H?se egy varázshatalommal rendelkez? nagy m?vész, egy Mester, aki nemcsak bölcs gondolatokkal, de tánccal avatja be tanítványait életük titkaiba.
Tánccal, szavakkal - és csodákkal.
"Megtanítalak benneteket, hogyan kell még egy süllyed? hajón is vidáman élni."
Ha megszólít ez a m?vem, nem azt fogod érezni, hogy olvasod, hanem azt, hogy fölkértelek táncolni. És ha sikerül a táncbeavatás, úgy teszed le majd a könyvet, hogy magadban felszabadultan táncolsz tovább.
Célom, hogy ez a tánc szabaddá tegyen. Emelkedj föl a nyomasztó gondok és félelmek világából - és repülj velem!
Annak írtam ezt a könyvet, akinek vágya a lélekkel játszva örvendezni. És mer gyerekké változni - hogy "övé legyen a mennyek országa".

 

Zabhegyez?

Zabhegyez?

J.d. Salinger

A regény f?h?se Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden els? személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hír? szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek el?l, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen él?lény, akivel ?szintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ? sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el.
Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kit?n?, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

 

k?nyvajánló Trónok harca

Könyv címe: Trónok harca - A T?z és Jég dala I.
Kiadás dátuma: 2008
Formátum: prc, mobi, epub


Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezel?tt el?zték.

A t?z és jég dalának els? kötete egy világteremt? fantasy eposz nagyszabású bemutatása.
A Trónok harca lebilincsel? fantasy, amely klasszikus lovagkirályságba vezeti el az olvasót: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezel?tt el?zték, és most Robert Baratheon van hatalmon hü barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével.

A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellem? család. Szemünk el?tt h?sök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszer?en jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki el?ttünk különböz? vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.

Martin legnagyobb er?ssége, hogy meg tudja újítani, és élettel tölti fel azt a m?fajt, amit a számtalan populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett.

A t?z és jég dalának els? kötete egy világteremt? fantasyeposz nagyszabású felütése.

 

Jane Eyre

Charlotte Brontë: Jane Eyre

A Jane Eyre Charlotte Brontë írón? 1847-ben Londonban kiadott regénye, mely A lowoodi árva címen is napvilágot látott. A regény, melyet szerz?je Currer Bell álnéven jelentetett meg, rögtön hatalmas sikert aratott. Ma a világirodalom egyik legfontosabb regényeként tartják számon.




Az árván maradt Jane Eyre-t szívtelen nagynénje, Mrs. Reed neveli. A Reed-család betolakodóként bánik a kislánnyal, Mrs. Reed gy?löli, mert érzése szerint meghalt férje jobban ragaszkodott az unokahúgához, mint a saját gyermekeihez. A kis Jane már gyermekként is határozott, heves vérmérséklet? teremtés, aki az ismétl?d? büntetések dacára sem alázkodik meg. Az egyre súlyosabb ellentétek miatt a néni végül a lowoodi intézetbe (árvaházba) adja a kislányt. Itt Jane megismerkedik Helen Burns-szel, aki hamarosan jó barátn?je lesz. Az intézetben kitört járványnak (melyért egyértelm?en a rossz körülmények okolhatók) sok áldozata lesz, és pont akkortájt Helen is áldozatul esik a regényben többször említett betegségének, nagy valószín?séggel az akkoriban kevésbé gyógyítható tüd?bajnak.

Telnek az évek, és Jane-b?l m?velt, kedves modorú 18 éves kisasszony lesz, és ennek köszönhet?en sikerül tanítón?ként elhelyezkednie Thornfield Hall-ban. Feladata a kastély urának, Mr. Rochester szeleburdi gyámleányának, Adčle Varens-nak a nevelése. Miközben Jane egyre jobban megszokja a kastély életét, és élvezi az intézet utáni szabadabb életet, a kastély gazdájával, a külföldön tartózkodó Mr. Rochesterrel hónapokig nem is találkozik. A hazatér? gazda érdes, szeszélyes modora sem riasztja el a lányt, kett?jük között a kölcsönös megértés, a barátság, majd a szerelem is kivirágzik. Ám baljóslatú események kísérik kapcsolatuk kibontakozását: a kastélyban néha hátborzongató nevetés töri meg az éjszaka csendjét, titokzatos alak mászkál a folyosókon, és egy alkalommal valaki felgyújtja Mr. Rochester ágyát, aki talán ott is veszne, ha a véletlenül felébred? Jane nem sietne a segítségére.

Jane kibontakozó szerelmének más próbatételeket is ki kell állnia: közte és Mr. Rochester között a korkülönbségen kívül (a férfi már közel 40 éves) társadalmi szakadék is húzódik. Ezt Jane-nek is tapasztalnia kell, mikor együtt látja szerelmét a szép, g?gös, szívtelen, de el?kel? Blanche Ingrammal, akit családjával együtt Mr. Rochester vendégül lát a kastélyban. Jane-t a féltékenység és a bánat gyötri, és meggy?z?dése, hogy Mr. Rochester hamarosan feleségül veszi a szép Miss Ingramet. Eközben új hír érkezik, mely pár hétre visszaszólítja Jane-t a Reed-családhoz: Mrs. Reed haldoklik, és halálos ágyán felfedi Jane-nek utolsó b?nét: a lánynak volt egy nagybátyja, aki szerette volna befogadni és az örökösévé tenni, de Mrs. Reed azt írta neki, hogy Jane meghalt Lowoodban.

Visszatérve Thornfieldbe Mr. Rochester megvallja a lánynak: csak féltékennyé akarta ?t tenni Blanche-sal, igazából csak Jane-t szereti. A lány boldogan készül az esküv?jükre, úgy érzi végre örökre révbe ért, ám az esküv? napján váratlan csapás éri: az oltár el?tt állva derül ki, hogy Mr. Rochester már n?s: a felesége egy jamaicai asszony, Bertha Mason, aki ?rülten él Thornfield legfels? emeletén, csak néha szökik ki, és bolyong a házban.

Az összetört Jane elmenekül, napokig bolyong étlen-szomjan, míg egy tiszteletes, St. John Rivers és testvérei befogadják. A lány megpróbál új életet kezdeni: tanít a helyi iskolában és jó barátságot köt a Rivers-családdal. Mindannyiukat váratlanul éri, hogy kiderül: valójában rokonok a madeirai nagybácsi révén, aki tekintélyes vagyont hagy Jane-re, aki azt igazságosan megosztja új unokatestvéreivel. St. Johnnak nagy tervei vannak: misszionáriusnak készül Indiába, és szeretné, ha Jane, mint a felesége vele tartana. A lány azonban nem tudja elfelejteni Mr. Rochestert, így egy év után úgy dönt, visszatér Thornfieldbe.

Megérkezve Thornfield Hall-t leégve találja, és megtudja, hogy az ?rült asszony az ? elt?nése után felgyújtotta a kastélyt, és ? maga is meghalt a t?zben. Mr. Rochester is megsérült: megvakult és egyik kezét amputálni kellett, amikor próbálta kihozni a lángok közül ?rült feleségét. Immár nincs semmi akadály: Jane Mr. Rochester felesége lesz, aki az egyik szemére visszanyeri a látását, és így már saját szemével gyönyörködhet Jane-nel közös gyermekeikben.

 

A kis herceg

A kis herceg



Antoine de Saint-Exupéry legismertebb regénye, amely 1943-ban jelent meg.

A könyv az emberi társadalom karikatúrája, ugyanakkor több dologra is figyelmeztet, mint az ?si bölcs tanítások örökké tartó igazságára, melyet sokszor semmibe vesz az emberiség. Ezt nyomatékosítja a róka idézete is: „Az emberek elfelejtették ezt az igazságot.”

Eddig több mint 180 nyelven és dialektusban jelent meg. 80 millió kiadott példánnyal „a világ 50 legolvasottabb könyve” között szerepel.

Számos idézet vált bel?le híressé; a legismertebb talán az alábbi:

– Isten veled – mondta a róka.
– Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszer?: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
– Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
– Az id?, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
– Az id?, amit a rózsámra vesztegettem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
– Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felel?s lettél azért, amit megszelídítettél.

 

Trónok harca

George R. R. Martin: Trónok harca



A Trónok harca lebilincsel? fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezel?tt el?zték, és most Robert Baratheon uralkodik h? barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellem? család. Szemünk el?tt h?sök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg.
Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszer?en jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki el?ttünk különböz? vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.
Martin legnagyobb er?ssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a m?fajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és t?z dalának els? kötete egy világteremt? fantasy eposz nagyszabású felütése.

 

Carrie

Stephen King: Carrie



A horror nagymestere, Stephen King egyik legismertebb regényét Brian De Palma álmodta filmre. A rémiszt? és lírai thriller f?h?se Carrie, a csúnyácska lány állandó zaklatások és csúfolódások középpontjában áll a f?iskolán. Nincsenek barátai, nincs önbizalma, pedig a telekinézis természetfeletti képességének birtokosa: akaratával tárgyakat tud mozgatni és ezzel a különleges er?vel bárkit el tud pusztítani. Amikor már pszichopata édesanyja és szadista osztálytársai is elviselhetetlenné teszik számára a helyzetet, a félénk tinédzser olyan er?ket szabadít fel magából, amely véres rémálommá változtatja a f?iskolai szalagavató bált.

 

Tüskevár

Fekete István: Tüskevár



Az ifjúsági irodalom klasszikus regénye felejthetetlenül ábrázolja Tutajos és Bütyök, azaz Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla nyári vakációját a Kis-Balaton vízi világában.
Ez a nyár sok mindenre megtanítja a két városi fiút, akik az olvasóval együtt fedezik fel a természetes életmód emberformáló, de néha kegyetlen törvényeit.
El lehet mesélni egy nyarat, de egészen sehogy sem lehet elmondani – vallja a szerz? az id? múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság… amint a „Tüskevár” is örök olvasmány marad minden korosztály számára.

 

A család

Martina Cole: A család



Phillip Murphy igazán megnyer?, jókép?, er?s és karizmatikus férfi. Ráadásul a végletekig családcentrikus. Imádja édesanyját és testvéreit, s legh?bb vágya, hogy hamarosan neki is gyermekei legyenek. Ideális férj- és apajelölt. Nem csoda, hogy a gyönyör? és ártatlan Christine azonnal beleszeret, s félbehagyva az iskolát, tizenhat évesen feleségül megy hozzá. A mesébe ill? történet az angliai Southenden játszódik, ahol azonban a mesék ritkán végz?dnek happy enddel...

Christine-nek sem kell sok id?, hogy a csodás látszat mögött megtapasztalja a valóságot, s az aranykalitka hamarosan nem csupán sz?knek, de egyenesen fojtogatónak bizonyul.
A világhír? írón? kíméletlenül realista regénye ismét a gengszterek világába röpít bennünket, egy kliséket nélkülöz? fordulatokkal teli, minden eddiginél izgalmasabb, drámai történettel. A kérdés: van-e kiút egy olyan n? számára, akit örvényként próbál magába szippantani a család?

 

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

A regény az 1930-as évekbeli amerikai Dél egyik kisvárosába kalauzolja az olvasót. Itt él a forrófej?, lány létére kissé túl fiúsan viselked? Scout Finch bátyjával, Jemmel és édesapjával, Atticus-szal. A gondtalan, játékba belefeledkez?s nyaraikat csupán egy dolog zavarja meg: ez pedig a feln?tté válás. El?ször Jem, majd kés?bb Scout is kénytelenek egyre többet és többet hátrahagyni gyermeki naivitásukból, hogy képesek legyenek tekintetüket az igazi világra emelni.
S ez a szóban forgó világ valahol ott kezdi el megmutatni valódi arcát, mikor ügyvéd édesapjuk, Atticus Finch elvállalja egy színes b?r? férfi védelmét a bíróságon, akit egy fehér n? nemi er?szakkal vádol...


Idézetek:

"Azt hiszem, én bohóc leszek, ha felnövök – szólt Dill. Jem és én azon nyomban megálltunk.
– Úgy ahogy mondom, bohóc – szólt. – Az emberekkel csak egy dolgot lehet csinálni, nevetni kell rajtuk. Ezért állok be egy cirkuszba, és halálra nevetem magamat."

"Az a bátorság, amikor el?re tudod, hogy vereség vár rád, és legyen, aminek lennie kell, mégis kitartasz."

"A cs?cselék mindig emberekb?l tev?dik össze, bármir?l legyen is szó. Mr. Cunningham tegnap cs?cselék részévé vált, de mégis ember maradt."

"A feketerigó nem okoz kárt, csak fütyül, és a füttyével gyönyört szerez mindnyájunknak. Nem tesz kárt a veteményben, nem rak fészket a cs?rben, csak vidáman fütyörész. Ezért b?n lel?ni a feketerigót."

 

Neil Gaiman: Amerikai Istenek

Gaiman talán legismertebb, Hugo-, Nebula-, Locus- és Bram Stoker-díjas regénye.
F?h?se, Mike Ainsel három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy együtt új életet kezdjenek. De miel?tt találkozhatnának, szabadulása el?tt néhány nappal a felesége autóbaleset áldozata lesz. Mike élete romokban hever, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be, és furcsa módon sokkal többet tud róla, mint ? saját magáról. Szerda munkát ajánl neki, és miközben az események egyre váratlanabb fordulatokat vesznek, Mike kénytelen lesz megtanulni, hogy a múlt sohasem hal meg igazából. Mindenkinek, még az ? szeretett Laurájának is voltak titkai, és az álmok, mesék, legendák sokkal valóságosabbak, mint azt korábban gondolta volna. Mike számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mindennapi élet nyugodt felszíne alatt különös vihar tombol. Egy háború, amelynek tétje nem más, mint Amerika lelke. Egy háború, amelynek Mike Ainsel hirtelen a kell?s közepén találja magát...

Kedvcsinálónak idézetek:

"Hiszek abban, ami igaz, hiszek abban, ami nem, és hiszek abban is, amir?l senki nem tudja, igaz-e vagy sem. Hiszek a Mikulásban, a húsvéti nyúlban és Marilyn Monroe-ban, a Beatlesben és Elvisben. Hallgass ide – hiszek abban, hogy az emberek tökéletesíthet?ek, a tudás végtelen, hogy a világot titkos bankkartellek irányítják, a Földet rendszeresen látogatják az idegenek, a szépek, akik úgy néznek ki, mint a ráncos lemurok, meg a csúnyák, akik teheneket boncolnak és el akarják venni t?lünk a vizet meg az asszonyokat. Hiszem, hogy a jöv?nk egy nagy rakás szar és azt is hiszem, hogy állatira jó lesz, és egy napon visszatérnek az indián szellemek és mindenkinek szétrúgják a seggét…"

"A holló felröppent és elszállt. […] Árnyék megindult felé. A madár megvárta, míg közelebb ér, aztán egy nagy szárnycsapással átrebbent egy másik faágra.
– Hé – mondta Árnyék. – Huginn vagy Muginn, bármelyik is vagy,
A madár megfordult, gyanakodva félrehajtotta a fejét és csillogó szeme Árnyékra meredt.
– Mondd, hogy „Soha már” – kérte Árnyék.
– Baszd meg – mondta a holló. Többé meg sem szólalt, amíg az erd?ben voltak. "

 

A jöv? kezdete

Catherine Ryan Hyde: A jöv? kezdete



Mi lenne, ha a világ tényleg megváltozna? Képzeljenek el egy olyan világot, ahol a jótett már nem is olyan nagy dolog. Ahol bárki odaadhatja a drága irhakabátját egy csavargónak, egy másik meg a kocsiját egy rászorulónak. Ahol az er?szak és a gyilkosság annyira megritkul, hogy a rend?röknek alig akad dolguk. Ahol egyetlen kisfiú ötlete az egész világot megváltoztathatja…

Egy kaliforniai iskolában nem mindennapi feladatot kapnak a gyerekek új tanáruktól. Váltsák meg a világot, vagy legalábbis álljanak el? valamivel, ami jobbá tehetné azt. A diákok többsége értelmetlennek találja a feladatot, a tizenegy éves Trevor azonban nagyon is komolyan veszi, és példátlan eltökéltséggel nekilát, hogy megvalósítsa, amit eltervezett. A nagyszer? regényb?l film is készült nagyszer? színészekkel, A jöv? kezdete címmel. Érdemes kézbe venni a könyvet, vagy akár megnézni a filmet!

 

Iain Banks: A darázsgyár

Az apjával egy skót falucska mellett egyedül él? 16 éves Frank története bombaként robbant be a nyolcvanas évek brit irodalmi életébe. Egyes kritikusok kegyetlensége és naturális ábrázolásmódja miatt támadták A Darázsgyárat, mások az egekig magasztalták, és szerz?jében egy kivételes fantáziával, leny?göz? stílusérzékkel megáldott új tehetséget láttak.
Iain Banks els? regénye azóta is megosztja az olvasókat...

A sztori középpontjában ez a Frank nev?, 17 éves forma gyerek, aki egy kissé elhagyatott tanyán él az apjával, bátyja pedig sokáig egy elmegyógyintézetben volt (mivel férgeket etetett a gyerekekkel, és kutyákat gyújtott fel), ám éppen szökésben van, és hazafele tart, aminek az apa nem igazán örül. Nagyjából ennyi… illetve csak ennyit szeretnék elárulni, mivel ami miatt fantasztikus a könyv, hogy minden fejezetben megtudunk valamilyen titkot, vagy fontos információt a karakterekkel, az eseményekkel kapcsolatban. Folyamatosan árnyalódik a kép, helyére kerülnek a dominódarabkák, közben a mi fejünkben is minden a helyére kerül.


Jellemz? részletek:

"A halál mindig izgalmas, mindig rádöbbenti az embert, hogy mennyire él? és eleven, hogy mennyire sebezhet?, s hogy mekkora mázlista volt, mert mindeddig megúszta; de ha valaki olyan hal meg, aki közel áll hozzánk, az kiváló ürügy arra, hogy az ember egy id?re kiforduljon önmagából, és olyasmit tegyen, ami egyébként megbocsáthatatlan lenne. Micsoda élvezet igazán ocsmány módon viselkedni, miközben az ember csak úgy fürdik a nagy együttérzésben!"

"Két évvel azután, hogy megöltem Blyth-t, meggyilkoltam Pault, az öcsémet – de egészen más és jóval alapvet?bb okokból, mint amiért Blyth-t eltettem láb alól -, egy évvel kés?bb pedig kinyírtam az unokahúgomat, Esmereldát, többé-kevésbé egy hirtelen ötlett?l vezérelve. Eddig ennyi. Három. Már évek óta nem öltem meg senkit, és nem is tervezem soha többé. Akkoriban éppen ilyen korszakomat éltem."

"Néha szeretném, ha lenne egy macskám. Eddig csak macskafejem volt, de azt is elvitték a sirályok."
---------
És még két vélemény, hogy mire is számíthatunk...én persze az els?vel értek maximálisan egyet...

"The Independent - A darázsgyár ott van a huszadik század 100 legjobb regénye között."
"The London Times - Egy rakás szemét!"

 

A férfifaló

Gigi Levangie Grazer: A férfifaló



A csinos, vidám és meglehet?sen gátlástalan Clarissa Alpert Los Angelesben éli gondtalan, felszínes életét, ám a harminckettedik születésnapja közeledtével pánikba esik. Úgy dönt, hogy férjhez megy, mégpedig egy gazdag férfihoz, mert így éri el élete célját. Ekkor lép színre Aaron Mason, a fiatal, kezd? filmproducer, és mivel nagy vagyon várományosa, tökéletes partinak t?nik. Clarissa már az els? randevú el?tt megrendeli a menyasszonyi ruhát és csokrot, s olyan esküv?t tervez, amilyet a város évek óta nem látott. Terve végrehajtásában barátn?i és szülei segédkeznek. Aaron Mason figyelmét nem is nehéz magára vonnia, ám a fiatal férfinak mintha meg volnának a maga tervei. Lehet, hogy Clarissa elszámította magát?
Gigi Levangie Grazer írta az Édesek és mostohák szövegkönyvét, melynek f?szerepl?i Julia Roberts és Susan Sarandon.

 

Szigetlakók

Senko Karuza: Szigetlakók



A Szigetlakókban mindenütt jelen van a kett?sség: a változás, ami tönkreteszi a régit, elhozza az újat, ezáltal nosztalgiát és fájdalmat, de új örömöket és lehet?ségeket is szül.
A maga is szigetlakó szerz? egy sor életképpel eleveníti meg el?ttünk a „rabszolgatartó turizmus” örömeit és keserveit, a globalizáció hatását eme mikroközösségekre, az emberek „színeváltozását”, a hagyományok és az új bálványok között való ingadozást, a „maradás” önmarcangolását és öntudatát, illetve az „elmenés” örök otthontalanságát – vagy éppen pozitív hatásait.

 

Apám szép volt

Apám szép volt
Havas Henrik - Fencsik Tamás


A könyv f?h?se Gabka. Azért Gabka, mert az édesapja Gábor. Az apa egyébként fontos szerepl?, ? Gy. Gábor f?orvos az egykori Lipótról. 1998-ban öngyilkos lett.

A lány akkor huszonegy éves volt, és heroinfügg?. A f?orvos alkoholizmussal és egyéb szenvedélybetegségekkel küzdött. A lánya is többször gondolt öngyilkosságra, mert ezt tartotta megoldásnak. Gabka egyéves korában a szülei elváltak. Mindkét szül? újraházasodott, jöttek a féltestvérek. Gabka élete sivár, de rendezett volt. Anyjánál megtanult kulturáltan enni, az apjánál zabálni lehetett a h?t?b?l. Apai nagypapa és nagymama együtt járta meg Auschwitzot, anyai nagymamánál Herendivel és ezüst étkészlettel terítettek. Gabka nem kitört, hanem kilépett ebb?l a világból. Ivott, és majd jött Norbert a heroinnal. Aztán jöttek még sokan: bolgárok, csecsenek, albánok, dílerek, fogyasztók... és a pecók, a vécék, a kapualjak, az ?rszobák, a kórházak, a pszichiátriai osztályok, az elvonók, majd a végállomás: Komló. Kecskék, napirend, konyha, terápia, színjátszás, józanodás, felépülés, közösség. Egyszer csak a legöregebb kliens lesz, és visszatér. Ennek már tíz éve és hét hónapja. Gabka nem gyógyult, viszont tiszta. Egy felépül? függ?. Ez az ? története.

 

A Corleone család

Ed Falco: A Corleone család



Lebilincsel? történet Mario Puzo legendás szerepl?ir?l, a Corleone család tagjairól. New York, 1933. A város a nagy gazdasági világválság következményeit?l szenved. A New York-i maffiacsaládok fölvirágzottak ebben az id?szakban, de a szesztilalom föloldásának közeledtével már készül?dik a harc, amely eldönti majd, mely szervezetek emelkednek föl, és melyek néznek szembe er?szakos véggel. Vito Corleone számára semmi sem lehet fontosabb családja jöv?jénél. A Corleone család, ez a hagyományból és er?szakból sz?tt, életteli, fordulatos és mélyen szántó regény megörvendezteti a rajongók seregeit, akik nem tudnak betelni A keresztapával, ugyanakkor egy egészen új nemzedékkel is megismerteti a történetet, további mellékszálakat bont ki, közben alaposabban megvilágítja korábban már említett mozzanatok hátterét, részleteit.