Könyvajánló

View attachment 23

<center> Könyv címe: E L James - A szürke ötven árnyalata
Kiadás dátuma: 2012
Formátum: pdf
Oldalak száma: 524

Az erotikus, mulattató és mélyen megindító Ötven árnyalat-trilógia olyan történet, amely hatalmába keríti és birtokba veszi olvasóját, azután mindig vele marad.

Amikor Anastasia Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Greyjel, az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben magát. A nem ebben a világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten próbál közelebb kerülni hozzá. Grey, aki képtelen ellenállni Ana szelíd szépségének, eszének és független szellemének, elismeri, hogy ő is akarja a lányt - de a saját feltételei szerint.

Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey szokatlan szexuális ízlése, habozik. Greyt minden sikere - multinacionális vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja - ellenére démonok gyötrik. Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait.
http://www.ulpiushaz.hu/james-e-l-a-szurke-otven-arnyalata </center>

 

<center> </center><center>John Sandford - Könnyű préda</center><center>
Kiadó: JLX Kiadó
Nyelv: magyar
Katalógusszám: 9633051614
Kiadó ország: Magyarország
Oldalak száma: 432
Kiadás éve 2002
Formátum MICROSOFT_DOC
Kategória Könyv/Hun
Alkategória Szórakoztató irodalom
Leírás A vérfagyasztó krimiben Lucas Davenport, a magyar olvasók népszerű ismerőse szokatlan, újszerű kihívással kerül szembe.
Sandford minden újabb Lucas Davenport regénnyel felülmúlja az előzőt. Regényről-regényre izgalmasabb, feszesebb és mélyebb történetekkel lepi meg olvasóit, akik egyre növekvő érdeklődéssel hálálják meg munkáját.
A múlt egy bonyolult ügyet és egy komoly személyes dilemmát állít Davenport elé ebben a lélegzetelállító új regényben.
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=konnyu-preda&amp;ID=53707 </center>

 

Bengáli tűz


G. Hajnóczy Rózsa
​

Germanus Gyula, a világhírű keletkutató feleségével, Hajnóczy Rózsával a híres költő, Rabindranáth Tagore meghívására kerültek Indiába. A kötet az ott eltöltött izgalmas évekről szól. Regényes útirajz, kalandos beszámoló a távoli Kelet legszínesebb országáról, Indiáról. A Bengáli tűz a szórakoztató irodalom s az ismeretterjesztő útleírás szerencsés ötvözete. Mintegy húsz év után újra, nem sokkal a sikeres angol nyelvű kiadás után kerül a magyar olvasóhoz. Könyvünkben számos, eddig hozzáférhetetlen eredeti Germanus-fotó is szerepel

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Dallos Sándor - A nap szerelmese
​

<center> Dallos Sándor - A nap szerelmese
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Nyelv: magyar
Katalógusszám: 963152261x
Kiadó ország: Magyarország
Oldalak száma: 509
Kiadás éve 1984
Formátum ADOBE_PDF
Kategória Könyv/Hun
Alkategória Szépirodalom
Leírás nap szerelmese Munkácsy Mihály regényes életrajzának első kötete, mely a nagy magyar festő fiatalságának éveit, pályakezdésének viszontagságait mutatja be az asztalosinasságtól a művész düsseldorfi tartózkodásáig.
A regény valóság és fantázia elemeinek ötvözete, mégis hitelesen kelti életre a festő emberi és művészi egyéniségét, valamint a kor hangulatát, a XIX. század végi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát.

Kivételes bepillantást nyújt a fiatal művész szerelmi életének és betegségeinek történetébe, s abba a lelki-szellemi folyamatba, amelynek során végül megtalálja a kulcsot a művészet legmélyebb, legbensőbb rétegeihez, saját művészetének megéréséhez és kiteljesedéséhez.
Dallos Sándor könyve egyszerre ismeretterjesztő mű és színes, olvasmányos regény, amely generációkon keresztül megőrizte frissességét és vonzerejét.



Dallos Sándor - Aranyecset



<center> Dallos Sándor - Aranyecset
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Nyelv: magyar
Katalógusszám: 9631522628
Kiadó ország: Magyarország
Oldalak száma: 552
Kiadás éve 1984
Formátum ADOBE_PDF
Kategória Könyv/Hun
Alkategória Szépirodalom
Leírás Az Aranyecset Munkácsy Mihály regényes életrajzának második kötete, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festő életének minden mozzanatába. Magánéletének intim részleteit éppúgy megismerhetjük, mint fizikailag és szellemileg egyaránt kemény munkáját. A két regényből egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festő műveivel találkozzon, és újra meg újra megcsodálhassa azokat.</center>
</center>

 

Leon Uris - Exodus
​

​

​

<center style="color: rgb(143, 143, 143); font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif; font-size: 11px; background-color: rgb(54, 54, 54);"></center>

​

​

​

<center> Leon Uris - Exodus
Kiadó: Fabula Könyvkiadó Vállalat
Nyelv: magyar
Katalógusszám: 9630256452
Kiadó ország: Magyarország
Oldalak száma: 514
Kiadás éve 1989
Formátum MICROSOFT_DOC
Kategória Könyv/Hun
Alkategória Szórakoztató irodalom
Leírás Az Exodus Mózes öt könyve közül a második. Azt beszéli el, hogyan vonult ki a zsidóság az egyiptomi szolgaságból az ígéret földjére. Az Exodus Leon Uris világhírű regénye. Azt meséli el, hogyan tér vissza immáron másodszor ősi földjére egy nép két évezredes vándorlás után. Az Exodus hiteles történelem. Egy ír katolikus írta, mert örömmel nézte az angol gyarmattartók vereségét, akik a brit birodalom érdekeit védve hiába próbálták visszatartani a Palesztínába özönlő zsidó menekülteket. Ebben a regényben benne van szinte minden probléma, amellyel szembe kell nézni a mai Izrael államnak és mindenkinek, aki ilyen vagy olyan módon érdekelt a zsidóság fennmaradásának kérdésében. Az ősi földre érkezőket homogén arab lakosság fogadja, amely ellenséges a bevándorlókkal szemben. Az érkezőknek pedig rá kell döbbenniük, hogy az egységes zsidóságról alkotott képük csupán ábránd, és magukkal hozott hagyományaiktól olykor akár erőszakkal is elszakadva kell megteremteniük az új közösséget, a zsidó nemzetet. Mindezt a világpolitika naponként átrendeződő erő- és érdekviszonyai között. Az Exodus túlfűtött szenvedélyek és érzelmek könyve. Szerelem, gyűlölet, félelem, bosszú, jóság és igazság eleven példái állnak össze benne egy hatalmas egységgé. Az Exodus világsiker, évtizedek után végre eljutott a magyar olvasókhoz is.</center>​

​

​

 

Lee Harper-Ne bántsátok a feketerigót
​

​

​

<center style="color: rgb(143, 143, 143); font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif; font-size: 11px; background-color: rgb(54, 54, 54);"></center>

​

​

​

<center> szerző: Lee Harper
könyv cim: Ne bántsátok a feketerigót
formátum: pdf
nyelv: magyar
megjelenés: 2012
fordító: Máthé Elek
oldalak száma: 412

Az alabamai Maycomb városában utolsó gondtalan nyarát tölti egy testvérpár, Jem és négy évvel fiatalabb húga, Scout. Az őket anya nélkül nevelő Finch ügyvéd megpróbál tökéletes apaként viselkedni, ám neki sem könnyű. Izzik körülötte a levegő: egy színes bőrű férfit véd a bíróságon. Ráadásul váratlan események, misztikus jelenések, nyugtalanító hírek zavarják meg a család nyugalmát. A gyerekek élete is gyökeresen megváltozik: a felnőtté válás varázslatos és fájdalmas útja immár elkerülhetetlen számukra..

Letölthető: Xider </center><center></center><center></center>​

​

​

 

Varázslatos Szamoa
​

Szerző: Ewa Wolak
Cím: Varázslatos Szamoa
Formátum: MS Docx


Leírás


A rokonszenves fiatal lengyel orvosnő három évet töltött a szamoai szigetvilágban férjével (aki ott az ENSZ megbízásából főépítész volt) és Magda nevű lányával. 1971-ben megjelent műve élő közelségbe hozza egy merőben idegen világ embereit, életét, módszere a természetesség. Ewa Wolak nem szokványos könyvet írt. Nem a délszaki szigetek szokott romantikájával akarja meghódítani az olvasót: ő csak él Szamoában, egyszerűen beleilleszkedik, s ez útleírásának értéke. Amit lát, tapasztal, azt képes, ha nem is szamoai szemmel, de legalábbis szamoai szemszögből látni: nagy intelligenciával és fiatalos rugalmassággal alkalmazkodik a „Fa'a Szamoá"-hoz, vagyis a helybeli életformához. Reálisan ábrázolja, milyen nehézségekkel küzd Óceánia első független állama, miközben megpróbálja kialakítani a maga sajátos kormányzási rendjét. Hallatlanul érdekes mozzanat, hogy a régi és új civilizáció itt nem ütközik, hanem éppenséggel békésen megtölti egymást tartalommal: a szamoaiak hajlandók elfogadni az újat, de eszük ágában sincs lemondani a régiről. Mindenen átütő, egészséges, fiatalos, talpraesett humor, üde látásmód, megnyerő emberség jellemzi ezt a könyvet. Megelevenednek előttünk a népszokások, legendák, ősidők, a táj, a vallás, a hétköznapok és ünnepnapok, a szamoai gondolkodásmód. A szerző ügyesen elegyíti személyes tapasztalatait a természet leírásával, a mondákkal, a társadalmi és gazdasági élet ismertetésével, és sok mindent megtudunk a szigetcsoport történelméről is.​

 

Havas Henrik - Könyörtelenek
​

​

​

<center style="color: rgb(143, 143, 143); font-family: tahoma, arial, helvetica, sans-serif; font-size: 11px; background-color: rgb(54, 54, 54);"></center>

​

​

​

<center> Havas Henrik - Könyörtelenek
Kiadó: LIBRI KÖNYVKIADÓ KFT
Nyelv: magyar
Katalógusszám: 9789633101292
Kiadó ország: Magyarország
Oldalak száma: 206
Kiadás éve 2012
Formátum MOBIPOCKET_PRC
Leírás A szegedi Csillagbörtön egyik épületének tetején egy ketrec áll. A tészesek számára csupán ez a hely jelenti a szabad levegőt. Embertelen gyilkosok, akik sohasem szabadulhatnak. Könyörtelenül elbántak velük, ahogyan ők is könyörtelenül bántak áldozataikkal. Közülük többen állítják, hogy a halálbüntetés megváltás volna; hogy még a kötél is jobb, mint ez a reménytelenül lassú halál. Rabtársaiktól elkülönítve élnek, szigorú napirend szerint. Tét nélkül ölhetnének - nekik már semmi sem képes rontani a helyzetükön. Ebben a könyvben hat ténylegesen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt gyilkos vallomását olvashatják. Vérfagyasztó tetteik és gyalázatos sorsuk mellett feltárulnak a Csillagbörtön hétköznapjai, valamint jogászok, szociológusok és pszichológusok mondják el véleményüket erről az Európában sajátságosnak számító büntetési nemről, melyet immár az Alkotmányunk is tartalmaz.
</center>​

​

​

 

Szerző: Agatha Christie
Cim: Igy éltünk Mezopotámiában
Kiadás éve: 2008.
Eredeti megjelenés ideje: 1946.
Fájlformátum: pdf
Oldalszám: 123


1930-ban történt, hogy a jó szerencse összehozta Max Mallowant, a fiatal régészt az akkor már igen ismert
írónővel: Agatha Christie-vel. Ha már a véletlen ilyen kellemesen összehozta őket, nem sokat teketóriáztak: még véget sem ért az esztendő, összeházasodtak, és így kezdődött közös életüknek ez a
hosszú, boldog és kreatív szakasza. Agatha Christie egy pillanatig sem érezte, hogy hírneve akadályozhatná benne, hogy részt
vegyen férje munkájában. Kezdettől fogva tevékeny rész kért Maxnek Szíriában és Irakban – az ókori Mezopotámiában – folytatott ásatásaiból. Hősiesen állt minden kényelmetlenséget, és meglátta a régészélet hányattatásainak humoros oldalát is. Régi ismerősei, akiknek fogalmuk sem volt róla, milyen az élet a messze földön folytatott ásatásokon, kérdezgették: „Hát hogyan is éltetek Mezopotámiában?” – Agatha Christie pedig elhatározta, hogy kérdéseikre egy könnyed könyvben felel meg.​

 

[h=1]A férfi, aki nem válogatott a nők között[/h]
[h=2]Imádta a nőket, és sokat tett, hogy meg is ismerje őket. Fejtő Ferenc 2008-ban, kilencvenkilenc évesen halt meg, utolsói interjúit egy huszonéves magyar lánynak adta. Decemberben már idéztünk a pompás kötetből, most, a nőnap ürügyén ismét ezt tesszük. Matiné.
[/h]

​

NŐK, HŰSÉG, SZERELEM
A mulandó vágy ünneplése

Sok egyéb mellett két meghatározó eleme biztosan van Fejtő személyiségének: egyszerre munkál benne a férfi archetípusa és valamiféle szokatlan feminin lágyság. A szerénység eleganciájába csomagolt önbizalom, nagyfokú hiúság és dominanciájának tudata nem oltja ki a megértő, érzelmes, odaadó partnert, filozofáló társat, aki nemcsak meghallgat, hanem figyel és elkísér. Amikor dühös, akkor sem aggresszív. Feri örök diák maradt, a szerelmet is számtalanszor újratanulta… „Nem voltam válogatós, mindenkiben van valami szép, és én mindig azt kerestem.”

– A minap arról beszéltünk, hogy hűnek lenni nehéz, lelkiismereti kérdés. Elgondolkoztam azon, vajon mi az, ami ebbôl adottság, és mi az, ami tanult önfegyelmen alapul. Te nem mindig voltál hű….
– Nem. De egy dologban az voltam. Amikor Rózsival összeházasodtunk, megesküdtünk arra, hogy ásó, kapa és nagyharang válasszon el bennünket. Ehhez hű maradtam.
– Milyen volt együtt élni a tudattal, hogy megcsaltad a feleséged?
– Olykor nehéz. Azzal együtt megérte.
[h=2]Egy hölgy vallomása (2009)[/h]
Fejtő férfias jelenség volt. Mindig csillogott a szeme. Még ha egy szép nővel beszélgetett is, amikor elment előtte egy jó fenék vagy egy jó mell, attól föltöltődött. Szegény Rózsika biztos szenvedett emiatt, de hát meg lehetett Ferinek bocsátani, mert olyan természetesen csinálta. Nem egy kéjenc urat kell elképzelni, hanem valakit, aki egy szép művet csodál, egy szép festményt vagy egy szobrot. Minden csinos nőt nagyon megnézett. (Nevet.) Az intelligenciája varázsolt el. Amikor vele beszélgettél, olyan érzésed támadt, mintha egy kényelmes, szép fülkéjű vonatban ülnétek, ő kísérne téged, és együtt néznétek a tájat. Minden szava mögött láttál képeket és tájakat. Egy érzelmes utazás volt vele beszélgetni. Ő nem öregedett meg. Szellemileg megmaradt fiatalembernek, és nem tudom elképzelni, hogy már nincs. A végén apáskodóvá vált. Volt köztünk egy kisebb kaland, fellángolás, amit nem tudok elfelejteni. Azt követően bármikor találkoztunk Párizsban, rögtön felragyogott a tekintete, és azt kérdezte: „Emlékszel-e?” Minden szép nőt levetkőztett a szemével, ezen az idő múlása sem változtatott. Már majdnem százéves korában is, amikor egy újságírónő odajött hozzá, láttam, hogy felragyogott a tekintete. Feri ilyen volt…

– A megcsalásról azt mondtad, hogy számodra nem bűn.
– A hazugság a bűn. A megcsalásról a polgári társadalomban úgy mondták, hogy az, de tulajdonképpen ezt a bűnt majdnem minden ember elköveti.
– És ez szentesíti?
– Nem, de enyhíti. Vannak bocsánatos bűnök. Én úgy éreztem, hogy az enyém bocsánatos, mert a feleségem volt számomra az első. És ezt mindig megmondtam annak, akivel lefeküdtem szerelmesen.
– Szerelmesen?
– A feleségembe szerelmes voltam akkor, amikor elvettem. Aztán múltak az évek, és étvágyam támadt másra is. Különösen akkor, ha láttam, hogy kölcsönös az érzelem. Volt eset, amikor az elején elvágtam a dolgot, mert nem akartam belemenni egy lelki vonzalom nélküli kalandba, de amikor éreztem, hogy nem egyszerű kalandról van szó, akkor úgy láttam, talán jogom van hozzá.
– Nem lehettél mindenkibe beleesve, szerelmes meg végleg nem az összes nőbe, akivel megcsaltad Rózsit.
– Tényleg nem.
– Ezekről nem számoltál be neki?
– Csak ritkán. Arról tudott, hogy előfordulnak az életemben.

Fotó: MTI / Kollányi Péter​

– Sokat gondolkozom azon, hogy mi a jobb, mi teszi az életünket kiegyensúlyozottabbá? A hűség vagy ezen lehetőségek megragadása és megélése?
– Én úgy döntöttem, hogy rábízom ezt a sorsra.
– Ez mindig a te döntésed volt, nem a sorssal való sodródás eredménye.
– Én azt a döntést hoztam meg, hogy elhatároztam: tart, ameddig tart, de Rózsival nem szakítok, ez volt az egyetlen törvény. Az már érzelmi kérdésnek számított, hogy tartósan együtt voltam-e mellette valakivel, vagy a harmadik félre bíztam a szakítást. A lányom anyját kivéve ez tulajdonképpen mindig békésen történt meg. Jó volt, szép volt, és vége van. Az erkölcs mértékében szerepet játszik az ember libidójának intenzitása és tartóssága is. Az élet múlik. Az ösztönös szerelmi kívánságot, ami felett nem uralkodik az ember, könnyebb elfojtani, ha elhatározta, hogy „én pedig nem válok el a feleségemtől, mert ami összeköt, az sokkal lényegesebb és fontosabb mindannál, mint ami elválaszt” – ebben az esetben a szerelmi impulzus hiányát könnyebb megélni. Ugyanakkor a megkívánást, mert a nyugati értelemben vett szerelemben nemcsak a másik testét kívánja az ember, hanem a testtel való egységet is, nehéz megregulázni. Nem lehet egy általános törvényt megállapítani arra nézvést, hogy mikor van az embernek joga megcsalni a házastársát vagy a párját. Részegen vagy kábítószer bódító élvezetében akárkivel lefeküdne az ember, mert egy istennőt vagy egy istent lát benne. Ez a könnyelműség szerintem másként kezelendő, mint tiszta érzékekkel belemenni egy kalandba. Szerintem az előbbi megbocsátható. Ahhoz viszont, hogy az így létrejött kapcsolatból hosszabb viszony alakuljon ki, már más dolgok is szükségesek. A csalás ténye csak addig áll fönn, amíg nem válik szokássá, hogy az emberek olyan őszinték legyenek egymással, hogy megmondják: mást kívántam meg.
[h=2]Berki Andrea, Fejtő Ferenc lánya (2009)[/h]
Gyakran elmondta, hogy azért is kezel így engem (némi távolságtartással), mert nem akar még több fájdalmat okozni Rózsinak és Charlienak sem. Mindig talált jó magyarázatot, kibúvót. Sajnos annyira önző volt! Mindenekelôtt saját maga számított: ő és a munkája. De legalább szenvedélyesen szerette a munkáját, magát. Csak ezután jöttek a többiek. A férfiak sok esetben ilyenek, a kényelmet szeretik. Néha azt gondolom, jobb hazudni azért, hogy ne okozzunk fájdalmat, ha már két embert szeretünk. Néha meg azt gondolom, hogy felelősséget kell vállalni, és elválni. Megint máskor, hogy nem tehetjük meg, mert nem hagyhatunk el valakit, akivel leéltünk 20 vagy 30 évet. Az is elborzasztó. Minden undorító. Azt hiszem, ha én az ő helyében lettem volna, azt mondtam volna: „Mindkettőtöket szeretlek, mindkettőtökkel maradok, és ha ez nem tetszik nektek, akkor kénytelen leszek választani.” François viszont a legrosszabb megoldáshoz folyamodott: mindent elmondott, és közben nem figyelt a feleségére. Azzal megnyugtatta a lelkiismeretét, hogy „elmondom az igazat, akkor minden rendben lesz, mert őszinte vagyok.” De közben az a szenvedés, amit okozott, az nagyon nincs rendben…
Van még egy szempont, ami szintén rettentően bonyolult. Azt hiszem, hogy a férfiaknak van egy „kisfiús” oldaluk. Amikor 20-30 évet élnek együtt egy nővel, akkor az anyjuk hatása valahogy felülíródik a nő által, és az anyját nehéz elhagynia az embernek. Szóval François érzelmileg nyilvánvalóan nem volt nagyon érett…

– Rózsi mindennek ellenére kitartott melletted.
– Az volt az én szerencsém, hogy a feleségem szeretett és elfogadott olyannak, amilyen vagyok, amiért a mai napig hálát adok a sorsnak. Rózsi becsülte a műveltségemet. Én pedig mindenkinél jobban szerettem őt.
Mindenesetre a szerelmi kapcsolatokhoz való viszonyulást szerintem csak kollektívan, közösségben lehet megoldani. Egészen másképp éli meg a szeretkezést számos törzsi társadalomban élő nép, amelyben például a nők nem bánják, ha a férjük az ő anyjukkal szerelmeskedik, vagy a férjek, ha a feleségük az öccsükkel egyesül. Azt hiszem, ezek a népek nem az örök szerelem bizonyítékát élvezik a szeretkezésben, hanem a mulandó vágy ünneplését. Tehát az erkölcsiségükkel a szex egyáltalán nincs összeköttetésben. Inkább úgy élhették meg, mint a játékot a fűben, a labdázást, a bumerángozást vagy bármi kellemeset. Akkor is hevültek, az is boldoggá tette őket.
Mi azonban meg vagyunk terhelve a zsidó–keresztény magántulajdon értékével és érzésével, ami azzal is magyarázható, hogy tulajdonképpen a férfiak eleinte elejteni akarták a nőt, a nők pedig elejteni akarták a férfit. De nem örökre. Ez a polgári házassággal, a gyerekekkel, a tulajdonjoggal volt összefüggésben, vagyis a hozománnyal, majd a megfelezéssel: fele az enyém, fele a tiéd. Ebből fejlődhetett ki az a gondolat, hogy amikor az ember megtudta, hogy a barátnője mással szeretkezett, azt úgy élte meg, mintha meglopták, megcsalták volna. Pedig nem a birtokviszonyok megbontása volt a lényeg, hanem az, hogy egy hirtelen vagy nem hirtelen keletkező szerelmi vágy teljesítése lehetséggé vált. Mégis, a társadalmi szokásjogba nagyon belevéste magát ez a tiltás, nemcsak a nők gondolkodásába, de főleg az övékbe. A hűség megélésében része van annak, hogy a nő nem birtokosnak, hanem a férfi tulajdonának érzi magát, akire rá van utalva. A hozományt ő hozta ugyan a férfinak, de ezután a férj keresetének volt kiszolgáltatva, mert ő nem dolgozhatott. A társadalmi követelmények azonban már több mint 150 éve megváltoztak. A nők elkezdenek önállósulni, vágynak is rá, egyre többen választják azt, hogy nem kötnek házasságot. A házasodás kifejezése abból ered, hogy a nő elmegy egy másik házhoz, ahol a férje él.
– A vőlegény pedig a vevőlegény rövidítése, mert ő megvásárolta a lányt…
– A marxizmus megtanít arra, hogy a birtoklás ösztöne a gyerekkortól él az emberben. Akkor megtanítják neki, hogy ne vegye el a másik játékát, de ezt nehezen tanulja meg. A marxizmus levezeti, hogy a házasság intézménye, a szociális intézmények szentsége a magánbirtok fejlődésével függ össze. A zsidók körében meghatározó elv volt a monogámia, de a kereszténység terjedésének első éveiben a többnejűséget ismerték el Európában. Szent Pál komoly birtokviszonnyá változtatta a házasságot, amikor a kereszténység szabályainak bevezetésekor kinyilvánította, hogy az asszony engedelmességgel tartozik a férjének. Régről ered a lelkekben dúló konfliktus az ösztönök és a szellem, a hedonizmus és a puritanizmus értékei között.
– Te ettől a vívódástól igyekezted megkímélni magad.
– Én is úgy éreztem, mint Goethe a Faustban: „az Örök Asszonyi vonz odafent.”
[h=2]Gölöncsér József, egykori párizsi kereskedelmi tanácsos (2009)[/h]
Adtam Rózának egy számítógépet, megmutattuk neki, hogy kell használni, mert Macintosh-ról áttért a PC-re, miközben lehetett már nyolcvanöt éves. Sokszor dühöngött, ami teljesen érthető volt. Egyszer, mikor Ferit hazavittem, kérdezte, hogy mi újság, jött-e posta, volt-e üzenet. Róza odavetette neki, hogy „Igen, már megint kerestek az Il Giornale olasz laptól. Nagyon dohogtak, hogy lapzárta van, és nem küldted el, amit megígértél már két hete.” „Mit mondtál nekik?” – kérdezte Feri. „Semmit. Azt feleltem, hogy mindjárt küldöm.” „Hogyhogy mindjárt?” Róza ekkor nézett föl elôször a gépből: „Elküldtem a cikket.” „Te elküldted a cikket?” „Igen – felelte a felesége –, úgyis ugyanazt írtad volna, mint mindig, hát én megírtam és elküldtem.” Erről is szólt Róza és Feri kapcsolata. Feri egy szót sem szólt.


A legönfeláldozóbb aktus
– Tudod, milyen eredetű szó a szerelem?
– No, milyen?
– Szláv szó. Ahogy a barát is, amely a szerbhorvát „brat”-ból ered, csak náluk ez testvériséget jelent. Ők féltestvérnek nevezik azt, akit mi a felebarátunknak mondunk. Mindenesetre nagyon érdekes, hogy ezeket, a legbelsőbb körhöz tartozó alapkifejezéseket mind átvettük tőlük. Ez árulkodhat a letelepedő magyar törzsek viselkedéséről, szemléletéről. Elképzelhetô, hogy a már ott élő szláv népek kulturáltabbak, emberségesebbek voltak az érkező barbár csapatokhoz képest. Mindenesetre a barátság és a szerelem közöttük és velük fejlődött ki.
Javíthatatlan összehasonlító nyelvész vagyok, ebbéli vizsgálódásaim vezettek arra a megállapításra, hogy a magyar nyelv számára a nő eredetileg mint a szerelem tárgya, mint az anya, vagy mint a feleség, a fele-ség jelent meg. A franciák is mondják, „ma moitié”, az én felem. A nővel való viszony durva szavai csak később kerültek a magyar nyelvbe. Ma a megdugnám, megkefélném, meglőném kifejezéseit nagyon gyakran használják. A lövés szó a férfi agresszivitást szimbolizálja. Ezt mondják arról az aktusról, aminek tulajdonképpen a legönfeláldozóbbnak kellene lennie az értelmezésben is. Ez jól lefesti, hogy mennyire a férfi uralkodik a nyelven is.


Én mégis hiszem, hogy az asszonyoké a jövő. Régen ők voltak a társadalom zsidói, kizsákmányolták és erőszak áldozataivá tették őket, és mára ott tartunk, hogy sok esetben a láthatatlan üvegplafonon kopogtatnak, amely a legfelelősségteljesebb posztoktól zárja el ôket. Tehát az, hogy én ennyire élvezem a társaságukat, akár még önzésnek is tekinthető, mert szerintem a nők „képesebbek”, bizonyos értelemben felsőbbrendűek, mint a férfiak. Nagyon sok foglalkozás van, amelyben a nők már az érdemeik szerint érvényesülhetnek, de például a parlamenti döntéshozásba még mindig csak szórványosan kerülhetnek be, ami hiba. Tanulmányoztam az amazonok és az uralkodónők világát is. Azt gondolom, hogy az emberi nem jövőjének záloga a nők kezében van, mert a történelem számos, mementóul szolgáló eseménye tipikusan hímnemű: a férfiak dominanciaharcaiból, vadászösztönükből, a mindenáron való győzni akarásukból fakad. Nem véletlen, hogy minden művem elkészültekor számomra fontos volt, hogy az elsők között nőkkel olvastassam el.
– Miért?
– Bennük őszinte késztetés munkált arra, hogy komolyan végignézzék, amit írtam. A férfi olvasóim vagy megelégedtek azzal, hogy elolvastak róla valami kritikát, vagy átlapozták, de nem olvasták.
– Miből gondolod?
– Nem vagyok bestseller, és nem beszélnek rólam a televízióban.
– Miért a nőkkel olvastatod első körben, miért nem a férfi barátaiddal?
– A férfiak versengenek, ezért megesik, hogy féltékenyek és irigyek. A nőknél ettől nem tartok. Azt tapasztaltam, hogy érdeklődnek irántam, és ezért érdemesnek tartják elmélyülten olvasni azt, amit írok. A meglátásaik sokszor visznek elôre.

 

Dr. Brenda Davies - A szívcsakra megnyitása

Kiadó: Mandala-Veda Könyvkiadó
Katalógusszám: 9789639436534
Oldalak száma: 339
Kiadás éve 2007
Formátum PDF

Leírás
Egy életen belül több lélektárssal is találkozhatunk. A szeretet mágneses vonzódás, egymás felé von, és úgy egyesít bennünket egy másik lénnyel, hogy teljesnek érezzük magunkat. Ha célod mélyebben megérteni jelenlegi és jövőbeli kapcsolataidat, akkor a szívcsakra megnyitása segíthet meggyógyítani mind magadat, mind a megterhelő, válságos összefonódásokat életed minden területén. Megtanít arra, hogyan válassz olyan társakat, akik mellett a belső békesség állapotában élhetsz és az lehetsz, aki valójában vagy. A szívcsakra megnyitása által láthatunk a szívünkkel és az univerzummal harmóniában járhatjuk utunkat megtöltekezve életerővel.​

 

Könyv címe: Rhonda Byrne - Határtalan gondolatok
Kiadás dátuma: 2013
Kiadó: ÉDESVÍZ KIADÓ
Oldalak száma: 384
Kötés: kemény kötés
ISBN: 9789635291731
Formátum: PDF, OCR-ezett

A Titok egyértelmű alapelvei megmondják, hogy miként éld az életedet az Univerzum természeti törvényeivel összhangban. A lényeg azonban mindig az, hogy MEGÉLD ezeket az elveket.

A Határtalan gondolatokban Rhonda Byrne végigvezet az év napjain, minden egyes napra egy-egy bölcsességet vagy felismerést nyújtva, amelyek összhangban vannak az embereket irányító törvényekkel.

A Titok nagyhatású igazságain alapuló gondolatok tovább bővítik a vonzás törvényére vonatkozó ismereteidet, hogy igazán sorsod kovácsa lehess. Több öröm, jólét és nagyszerűség – az év minden egyes napján.
​

http://bookline.hu/product/home.action?id=124209&type=22&_v=Rhonda_Byrne_Hatartalan_gondolatok

 

Könyv címe: A Búra alatt I-II.


​

Kiadás dátuma: 2011


Formátum: pdf


Oldalszám: 1544


Műfaj: szórakoztató.irodalom, thriller


​

Chester’s Mill békés kisváros. Ezt legfeljebb Dale Barbara, iraki veterán, most gyorséttermi szakács vonná kétségbe, aki összetűzésbe keveredett a városka legnagyobb hatalmú emberének a fiával és a barátaival. Szerencséje volt, mert a rendőrfőnök nem a befolyásos apának hitt, hanem neki. De Barbie tanult a történtekből: úgy dönt, továbbáll. Olyan sok a hasonló kisváros, és közepesen sült hamburgert készítő szakácsra mindenhol szükség van. Számításába egyetlen hiba csúszik – a Búra, amely váratlanul, a derült égből ereszkedik alá, és elvágja Chester’s Millt a külvilágtól. És ahogy az emberek lassan felfogják, hogy a láthatatlan, de nagyon is valóságos akadály ott van és ott marad, kiderül, hogy Chester’s Mill nem is olyan békés hely.

Stephen King felejthetetlen figurákat teremt ebben a regényében is. A város három tanácsosa, a helyi újság szerkesztő-tulajdonosa, két lelkész – egy férfi és egy nő –, a városi kórház személyzete, a rendőrség állománya mind fontos szerepet játszanak, ki jót, ki rosszat. És nincs mód elmenekülni a városból…

​