Gazdaság Közjegyzői kollokviumon: hiánypótló jogi tanulmánykötetet mutattak be

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' Mézga hozta létre. Ekkor: 2017. november 18..

  1. Mézga / nem lopott :D

    Csatlakozott:
    2016. május 10.
    Hozzászólások:
    16,667
    Kapott lájkok:
    5
    Beküldött adatlapok:
    0
    Tanulmánykötetet, monográfiát és egy jogtörténeti munkát is bemutatott a Közjegyzői Akadémiai Kiadó a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, a közjegyzőség fennállásának 25 éves jubileumi konferenciáján, pénteken. Az Ünnepi tanulmányok a közjegyzőség jubileumára című kötet tizennégy tanulmánya felöleli a polgári jog és a polgári eljárásjog teljes spektrumát.


    A Közjegyzői Akadémia Kiadó, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara könyvkiadója, kiadói tevékenysége a jogtudomány, kiemelten a civilisztika és a jogtörténet körébe esik. Különös tekintettel foglalkozik a közjegyzőség, mint jogi hivatásrend történetével.

    A kiadó idén négy címet adott ki, amelyből három könyv bemutatóját tartotta meg a 2017. évi, a rendszerváltás utáni közjegyzőség huszonöt éves fennállását ünneplő 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumán.

    A biztosítéki szerződésektől a bejegyzett élettársi kapcsolatig

    Az Ünnepi tanulmányok a közjegyzőség jubileumára című kötetet (szerkesztette: Bán Tamásné Tóth Dóra-Rokolya Gábor) Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf méltatta. A MOKK Jogi Irodájának vezetője kiemelte, hogy a kötetben közölt, közjegyzői szerzők által írt tizennégy tanulmány felöleli a polgári jog és a polgári eljárásjog teljes sprektrumát.

    Hozzátette, az elmúlt negyedszázadban számos olyan új jogintézmény alakult ki, amelyeket előre nem lehetett látni, és amelyekben állam a közjegyzőségre támaszkodott – mondta. „Ki gondolta volna 25 évvel, hogy lesz olyan jogintézmény, hogy bejegyzett élettársi kapcsolat, és hogy ezt közjegyző fogja felbontani? – tette fel a kérdést.

    De az elmúlt másfél évtizedben megszaporodott biztosítéki szerződések, kezesség, óvadék mind-mind olyan szeletei a polgári jognak, amelyek ma közjegyzői közreműködésre tartanak igény. Ezek mutatják, hogy a közjegyzők tevékenysége átöleli a polgári jog teljes területét – hangsúlyozta Szécsényi-Nagy Kristóf.

    A közjegyző a kötet kapcsán külön kiemelte az illetékesség témakörében írt tanulmányt, melynek szerzője, elsőként vállalta, hogy tudományos igényességgel feldolgozza ezt a témát, amely a fogalom létezése óta érzékeny kérdés.

    Csernák András az elmúlt öt év összes vidéki közjegyzői irodájának statisztikai adatait felhasználva kimutatta, hogy az illetékességi szabályok lebontása milyen következményekkel járna, majd következtetéseket vont le arra vonatkozóan, hogyan kellene módosítani a közjegyzői törvény vonatkozó szakaszát.

    Szociográfia és kortörténeti dokumentum

    A rendszerváltás közjegyzői című könyv (Rokolya Gábor) huszonkilenc olyan közjegyző interjújának szerkesztett változata, amely visszapillantást ad a még közelinek számítható, de időben egyre távolodó korszakról.

    A szakmai-történelmi események elemzését külön tanulmány tartalmazza. Az oral history módszerével készült kötet a jövő jogtörténészei számára jól hasznosítható kordokumentum lehet.

    [​IMG]

    Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a 29. Közép-európai Közjegyzői kollokvium

    Forrás: Pressinform

    A könyvet méltató Böröcz Helga kiemelte, hogy míg a legtöbbek számára ez az időszak a szabadságról szólt, addig a latin típusú közjegyzőség újragondolói számára a létbizonytalanság korszakát jelentette.

    A közjegyző hangsúlyozta, hogy a kötet messze nem csak a közjegyzőkről szól, hanem kiváló kortörténeti munka, szociográfia, amelyből megismerhető a rendszerváltás társadalmi vetülete is.

    Magyar közjegyzők a Délvidéken

    Mák Ferenc irodalomtörténész mutatta be Rokolya Gábor: Magyar közjegyzők a Délvidéken című könyvet. A könyv arra vállalkozott, hogy a délvidéki közjegyzők történetét monografikusan mutassa be.

    A Délvidéken a Magyar Királyság ideje alatt a magyarokkal együtt horvát, szerb, szlovén, német, román és más nemzetiségű lakosok éltek. A közjegyzői jogi hivatásrendek képviselői e nemzetiségek tagjai közül kerültek ki, és természetesen beszélték is ezeket a nyelveket. Kiemelten foglalkozik a kötet ezért a nemzetiségi nyelvhasználattal. Külön színfoltja a könyvnek Fiume speciális jogi helyzetének, a fiumei közjegyzőségnek a története.

    A jogtörténeti monográfia a térség már feldolgozott politikai történetét egészíti ki, legfőbb célja az itt szolgálatot teljesítő magyar királyi közjegyzők sokoldalú szakmai, társadalmi és politikai tevékenységének bemutatása.

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...