Hírek Itthon Lázár: Nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt

A mai, sorozatban 91. alakommal megtartott kormányinfón Lázár János arról beszélt, hogy a hét legfontosabb eseménye a költségvetési vita lezárása volt, és ha minden jól megy, a jövő héten már el is fogadhatják a 2018-as büdzsét. Ennek három célja van: a munkavállalás és a családok támogatása, illetve a biztonság megteremtése. Oktatásra és az egészségügyre is százmilliárdokkal jut több, a kormány legnagyobb vállalása azonban, hogy elérje a teljes foglalkozatatást.


A kormány által benyújtott, jövő évi költségvetési tervezetet akár már a jövő héten elfogadhatja a parlament - erről beszélt Lázár János a 91. kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a büdzsé a stabilitásról és a kiszámíthatóságról fog szólni, alapvetően pedig három célja van:

a munkavállalás segítése, a családok támogatása és a biztonság megteremtése.

Jelezte, kiemelt cél, hogy 2018-ban elérjék a teljes foglalkoztatottságot, vagyis, hogy ha valaki dolgozni akar, az munkahelyet találjon vagy a piaci, vagy az állami szektorban. 2010-hez képest egyébként már 700 ezerrel többen, 4,4 millióan dolgoznak ma Magyarországon.



Lázár János

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A miniszter bejelentette, hogy tovább folytatják a családok erősítését, ehhez kapcsolódóan pedig a CSOK-programot is felülvizsgálják, jobban fókuszálva a településtípusok közötti különbségekre. Lázár a béremelésekről is beszélt, azt mondta, ennek fedezete a 4 százalék feletti tervezett gazdasági növekedés.

A minimálbér a 2010-es 74 ezer forintról 138 ezer forintra, a garantál bérminimum pedig 181 ezer forintra nő.

Több pénz jut az oktatásra (plusz 116 milliárd), az egészségügyre (plusz 221 milliárd), a családoknak és a nyugdíjasoknak (összesen plusz 280 milliárd) és a rendvédelemre is (plusz 85 milliárd). De 6 milliárd jut a fővárosi állatkert bővítésére és egy 5 milliárdos alapot is létrehoztak a népi kultúra támogatására.

Bevándorlás


Lázár jelezte, hogy a kormány meghallgatott egy belügyminiszteri beszámolót a nemzetbiztonsági helyzetről és a terrorról. Ennek kapcsán ismételten leszögezte, hogy a kormány álláspontja, hogy a migráció is a terror között szoros összefüggés van, és nem osztja azokat a nézeteket, amelyek ezt tagadják. A bevándorlás biztonsági kockázatot jelent minden európai számára.

Közölte, hogy tekintettel az úszó világbajnokságra, illetve az utóbbi napokban megszaporodó illegális bevándorlók létszámára a belügy újabb forrásokat kap az ország védelmére. A kormány eddig 200 milliárdot költött a határok őrzésére.

Arról is beszélt, hogy a kormány újabb és agresszív konfrontációra számít Brüsszellel a következő hónapokban a bevándorlás mentén. Megemlítette, hogy Soros György ma Berlinben ismét menekültek befogadása mellett érvelt, amelyet Európa gyógymódjának tart. Soros receptje az, hogy évente egy milló migránst kell befogadni, az ellátásukat pedig hitelből kell fedezni. Ehhez képest a magyar kormány azt vallja, hogy hogy a migrációt nem megszervezni, hanem megállítani kell. A miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy

Magyarországnak is van humanitárius felelőssége azokkal szemben akiket valóban üldöznek, őket pedig segíteni is fogjuk, a sjaát erőforrásainkhoz képest jelentősen.

A miniszterelnök a kormányülésen azt is jelezte, hogy az Európai Tanács júniusi napirendjén ismét szerepel a menekültek szétosztásának terve. "Jelentős vitára számítunk, mert a mi véleményünk szerint a határokat meg kell védeni" - szögezte le a miniszter. Hozzátette, hogy Magyarországot folyamatos fenyegetés éri annak kapcsán, hogy nem enged a nyomásnak, legutóbb a menekültügyi biztos nyilvánította ki, hogy akár szankciók is életbe léphetnek.
Nincs olyan kötelezettségünk, hogy mások helyett vállaljuk el a bevándorlók ellátását, ha valaki behívta őket, gondoskodjon is róluk. Például a németek"- érvelt Lázár szerint az az 1,7 millió magyar állampolgár, aki a nemzeti konzultáció során véleményt alkotott, komoly támogatást jelent, hogy a magyar kormány képes legyen a magyar érdekeket érvényesíteni. Arra számít, hogy a német választások után különösen fel fognak erősödni azok a hangok, amelyek egyre több hatáskört követelnek majd Brüsszelnek Budapesttel szemben.

Kék metró


Lázár arról is beszámolt, hogy a tegnapi kormányülésen jelen volt Tarlós István főpolgármester is, akivel a 3-as metró ügyében egyeztettek. A miniszter ennek kapcsán elmondta, hogy a kormány kész minden segítséget megadni a beruházásra, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy ez a projekt három szereplős: a kormány mellett Budapest és az Európai Bizottság is érintett. Éppen ezért egyeztetésre van szükség.

Ahhoz, hogy a 137,5 milliárd forintos költség feletti hiányzó részt elő lehessen teremteni, egy delegáció utazik Brüsszelbe.

Lázár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egyelőre a 137,5 milliárdos alapösszegről sincs írásos jóváhagyos az Európai Bizottság részéről.

Alakul a civiltörvény


A kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság jogi észrevételeit a civil szerevezetek árintő átláthatósági törvény kapcsán, azonban a politikai kifogásoknak nem tud helyt adni - mondta el a miniszter. Mindez azt jelenti, hogy az észrevételek szerint és az igazságügyi miniszter javaslatára módosítani fogják a civiltörvényt, így például változik a szankciórendszer, a korábban külföldi pénzekből gazdálkodó szervezetek, a külföldi finanszírozás feltüntetése alóli mentesülésének határideje (3 évről egy évre), illetve az értékhatárok is, amelyek felett be kell jelenteni, ha valamely cilvil szervezet külföldi támagotásban részesül.A Velencei Bizottság összességében nem vonta kétségbe és helyesnek tartja azt a kormányzati célt, hogy a társadalmi szervezetek finanszírozása átláthatóvá váljon.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...