A reneszánsz mester rokonságát két történész, Alessandro Vezzosi, a Leonardo da Vinci Múzeum igazgatója és Agnese Sabato, a Nemzetközi da Vinci Szövetség elnöke kutatta. A tudósok firenzei sajtókonferenciájukon jelentették be, hogy sikerült felkutatniuk a 15. századi polihisztor (festőművész, mérnök és matematikus) modern kori rokonságát. A munkát 1973-ban kezdték el, s végül a Mona Lisa festőjének 35 nem közvetlen leszármazottját találták meg. Az utódok egyike a 93 éves olasz opera-, film- és televíziós rendező, Franco Zeffirelli (Nap fivér, Hold nővér, Rómeó és Júlia). A kutatókat olasz, francia és spanyol dokumentumok tanulmányozása vezette nyomra, a DNS-vizsgálat nem kerülhetett szóba, mivel da Vinci maradványai a 16. században eltűntek az 1519-ben bekövetkezett halála utáni vallásháborúk alatt. A kutatópáros aprólékosan megvizsgálta a hozzáférhető egyházi, helyi közigazgatási és birtokokkal kapcsolatos iratokat, hogy felrajzolják a családfát. A művésznek nem születtek gyermekei, ezért testvéreinek utódait kutatták fel. A korábbi, Leonardo családjával kapcsolatos kutatások fontos dokumentumokat tártak fel a festőművész női rokonságáról – mondták el a kutatók. A Leonardóval való vérségi kapcsolatról a toszkánai Vinci város több lakója is csak napokkal a sajtókonferencia előtt értesült. Nagy meglepetés volt számukra a hír. Igaza volt anyámnak, Dinának, aki olyan dokumentumokról mesélt nekünk, melyek csak tükörben olvashatóak, mert visszafelé írták őket. Sosem törődtünk ezekkel a papírokkal, amelyek részben elvesztek, részben eladták azokat. A nemzedékről nemzedékre szálló történet, amit legendának tartottunk, azonban végül igaznak bizonyult. Így emlékezett a kutatókkal már kilenc éve együttműködő Giovanni Calosi, a leszármazottak egyike arra utalva, hogy Leonardo gyakran írt tükörírással.
