Az elmúlt években egyre több, iszonyatos befektetéssel felújított kastély került a piacra, de vannak természetesen olyanok is, amelyek rossz állapotuk, vagy épp magas áruk miatt hosszú ideje nem cseréltek már gazdát. Most tizenkét olyan épületet mutatunk, amelyben a környék urának, vagy épp grófnak érezheti magát. Az Óra-villa Fotó: Fortepan A Heindrich Ferenc csokoládégyáros által 1843-ban építtetett klasszicista villa nevét a timpanonjában lévő óráról kapta a nevét, amely most sajnos már egy modern szerkezettel mutatja az időt, de az épület állapota talán kárpótolja ezért az erre járót. fotó: Wikimedia Commons Görgey Artúr Buda 1849-es ostromakor a jó kilátás miatt itt rendezte be főhadiszállását, de ehhez az épülethez kapcsolódik a legfurcsább Petőfi-anekdota is: a költő magyarra fordította és elküldte egy kolozsvári lapnak Bem tábornok Vécsey Károlyt bíráló levelét. A vezérkari főnök, Klapka György persze emiatt elég mérges lett, így felelősségre vonta Petőfit, aki azzal védekezett, hogy parancsnoka utasította a fordítás elkészítésére. Klapka nyilvánvalóan nem hitt neki, így javasolta, hogy mondjon le a rangjáról, és menjen vissza verseket írni. Petőfi lemondott, majd hasonlóan mérgesen válaszolt. Két hónappal később viszont összefutottak az Óra-villában, ahol Klapka jól bezárta egy szobába a költőt, akit végül csak Görgey kérésére engedett el. Fotó: Építészfórum A magántulajdonban lévő háromszintes villát 2005-ben Eleőd Ákos tervei szerint teljes körűen felújították, 690 millió forintért keresi új gazdáját – a hirdetésben még több kép látható. Batthyány-kastély, Ikervár Fotó: Wikimedia Commons A tizennyolcadik századi barokk kastélyt 1847-ben Pollach Ágoston és Ybl Miklós (ez volt az akkor 33 éves építész egyik első munkája) tervei szerint romantikus stílusban alakították át. Fotó: sferrari Itt töltötte gyeremekkorát Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, de 1849-es kivégzése után persze a birtokot és a kastélyt is elkobozták. Tizenegy évvel később, 1860-ban volt apósa visszavásárolta ezeket, és unokájára, Batthyány Elemérre íratta, aki a század végén az épületet eklektikus stílusúvá alakította, de ekkor készültek el a belső tér freskói is. Fotó: Engel & Völkers Az első világháború idején a család eladósodott, így az épület az államhoz került: előbb hadigondozottakat szállásoltak el az épületben (1916-1919), később hadiárvák nevelőintézete lett, ezt követően pedig 2001-ig gyermekotthonként működött. Azóta magántulajdon, állapota romlik, kastélyszállóvá alakítása sem történt meg. Tulajdonosa az Engel & Völkers szerint 370 millió forintért válna meg a tizenkét hektáros területen álló, 2776 négyzetméteres kastélytól. A Podmaniczky-Vigyázó kastély, Rákoskeresztúr, Budapest Fotó: Podmaniczky rendezvénykastély A barokk stílusú, 1760-ban épült (1906-ban átalakított, neobarokk udvari homlokzattal bíró) kastély első tulajdonosai Bujanovszky Elek tábornok és felesége, Podmaniczky Erzsébet voltak, akik az elsők közt próbáltak burgonyát termeszteni az országban. 1799-ben a Podmaniczky család vette birtokba az épületet, amely később egyesült a Vigyázó grófi családdal. Fotó: Wikimedia Commons Gróf Vigyázó Sándor végrendelete szerint az épület 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába vándorolt. A második világháború során kifosztották, azt követően pedig komoly belső átalakításokat követően szociális otthonok létesültek benne. A nyolcvanas évek végétől egészen 2002-ig gazdátlanul állt, állapota pedig egy 1996-os gyújtogatás okozta tetőhiány után 2002-ig csak romlott. Ekkor 37,5 millió forintért magánkézbe került, hosszú felújítást követően 2011-ben, illetve 2012-ben pedig újra megnyíltak a termek: a kúriaépületben kávézó és cukrászda, a főépületben pedig a Podmaniczky rendezvénykastély üzemel, de mindemellett 1,65 milliárd forintért eladó. Fotó: Podmaniczky rendezvénykastély A Nádasdy-Schöller kastély, Csepreg Fotó: Network A Bükfürdőtől néhány kilométerre lévő Csepreg husziták által épített várát 1532-ben a Nádasdy család vette át, évszázadokon át várkastélyként használta, majd a tizenkilencedik század elején klasszicista stílusú kastélyt (Hild Vencel, 1808-1811) faragtak belőle. Az épületet azonban nemsokára a Draskovich, majd a Jankovich család birtokolta, utóbbiak ma látható eklektikus stílusúvá alakították. Fotó: Ingatlan.com Jankovich Gyula gróftól a kastély a bécsi Schöller cukorgyárhoz került, később járási szolgabíróság, 2007-ig pedig általános iskola működött a falai közt. Fotó: Ingatlan.com A helyi önkormányzat már a kilencvenes évek eleje óta próbálta értesíteni, de ez végül csak 2012-ben, százmillió forint alatti összegért sikerült. Fotó: Wikimedia Commons A tervezett felújítások viszont végül meg sem kezdődtek, így az ingatlan, és az ugynaazon a telken álló, neoreneszánsz Szedenich-villa és a romos Eperjessy-villa is a vásárló tulajdonába kerül, mindössze kétszázmillió forint ellenében. A volt csendőrpalota, Vác Fotó: ingatlan.com Az épület a 19. század végén került a város tulajdonába, majd 1922-ig postakocsiállomásént, a második világháborúig pedig csendőrpalotaként funkcionált. A Kádár-korban közintézményeknek adott otthont, jelenlegi tulajdonosa pedig 1995 óta birtokolja, aki teljesen lecsupaszította a belső teret, de hasznosításra nem került sor. Fotó: ingatlan.com Évek óta bukkan fel különböző hirdetési oldalakon, most épp 398 millió forintért eladó. Várkert-kioszk Fotó: Wikimedia Commons Válogatásunk legdrágább darabja a 13 millió euróért, azaz négymilliárd forintért (2009-ben még 16 millió volt az ára) gazdára váró Várkert Kaszinó, a Várkert Bazárral egyidőben , szintén Ybl Miklós tervei szerint épült palota. Fotó: OWL Az 1872-1882 közt a királyi palota alatti rossz állapotú házsor helyett földből kinőtt komplexum legkisebb elemét, mely eredetileg a Királyi Palota vízellátási rendszerének gépházát rejtette magában, 1992-ben újították fel. A következő tizenöt évben a Várkert Kaszinónak adott helyet, majd a koncesszió lejártával rendezvényhelyszínné alakult. Ybl zsenialitására jellemző a toronyépítmény megoldása, amely eredetileg a gőzkazánok kéményét rejtette. Az épületet 1905-ben kávéházzá, 1913-ban zenepavilonná alakították, 1972-ig pedig étteremként üzemelt. Zichy-Szterényi kastély, Sárszentmihály Fotó: Zichy kastély A Zichy grófok által a századfordulón építtetett kastély Möller István angol neogót stílusú tervei alapján épült. Az utolsó családok egyikeként bárói rangot kapott Szterényiek 1930-ban vásárolták meg, így az épület és több hektáros parkja az ő tulajdonukból vándorolt át az államéba – 1951-től a Sárszentmihályi Állami Gazdaság kezelésében állt, annak 1992-es megszűnése után három évig pedig az Állami Vagyonügynökség (ma ÁPV) volt a kastély fenntartója. Fotó: Zichy kastély Húsz éve magántulajdon, állapota a képek szerint kitűnő, a faburkolatú előcsarnok, a kazettás mennyezetű hall és az onnan induló tölgyfa lépcső mind-mind a stílus szép példái. Fotó: Zichy kastély Az esküvőkre és más rendezvényekre bérelhető, csoportok által is látogatható kastély mellett tornyos, gerendavázas falú kiskastély, egy apró, harminckét négyzetméter alapterületű kápolna, valamint istállók is állnak. Fotó: Zichy kastély Ára a második legdrágább az általunk felvonultatott mezőnyben: 1,8 milliárd forint. A Dreher- (Havas-) villa Fotó: Wikimedia Commons Az egykor a főváros legmodernebb épületének számító Dreher-villát valószínűleg Hild Károly tervezte az ország első konyakgyárát megnyitó Havas József számára, aki 1857-1859 között lakott itt. A következő lakók viszont már a sörhöz kapcsolódtak: 1859-1862 közt Perlmutter Jakab élt az épületben, majd a mindenki számára ismerősen csengő nevű Dreher Henrik vásárolta meg. Fotó: Check My Budapest A villát 1872-ben Feszl Frigyes tervei szerint kibővítette, de a már építésekor is avíttnak számító klasszicista külsőt nem modernizálta az akkor már bőven dívó romantikához. 1907-ben újabb átalakításra került sor, Hubert József egy kétszintes részt toldott a hátsó homlokzathoz, de az épület jó része ekkor már a Dreher Sörgyárak mindenkori vezérigazgatójának szolgálati lakásaként funkcionált. Fotó: Wikimedia Commons A park jó részét 1950-ben közterületté nyilvánítják, a villa pedig a Kádár-korszakban a Munkásőrség tulajdonában állt. Mostanára nagyon kevés eredeti részlet maradt fenn a belső térben, így mindössze néhány kandalló, kályha, és az alagsori konyha bútorai emlékeztetnek a környék fényes múltjára. Fotó: Ingatlanfotózás A százhatvanmillió forintért (plusz ÁFA) hirdetett épülethez egy nagyobb kert tartozik, a Csajkovszkij parktól, az eredetileg a villához tartozó területtől pedig egy, a Munkásőrség idejében elkészült betonkerítés választja el. Fotó: Ingatlanfotózás Prónay-Patay-kastély, Acsaújlak Az 1910-ben elkészült, középkori várra hasonlító kastélyt a magyar evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső építtette lánya, Iphigéne, és újdonsült veje, Patay Tibor vármegyei főispán számára. A műemléknek hivatalosan nem számító kastély 1986-tól a második magyar kastélyszállóként üzemelt, a kilencvenes évek elején viszont magántulajdonba került. Az új tulajdonos szerencsére nem hagyta pusztulni, noha belsőleg elég komoly átalakításokat végzett az épületen. Természetesen ebben az időszakban az épület nem volt látogatható, de egy újabb eladásnak és egy 170 milliós beruházásnak köszönhetően 2012-ben, húsz év után újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, sőt, különböző témájú alkotótáborok tartására készültek. A Neverordinary bloggerei tavaly tavasszal jártak az épületben, de ebből nem sokat tapasztaltak, sőt, sem a kastély honlapja, sem a Facebook-lapjuk nem igazán frissül 2012 óta. Az épület nemrégiben viszont ár és pontos helymegjelölés nélkül megjelent a nívós eladó ingatlanokkal kereskedő Engel & Völkers honlapján, egy legalább olyan gondos gazdára várva, mint az előzők. Fotók: Acsai kastély és Neverordinary Jankovich-Bésán kastély, Somogygeszti Fotó: Gesztenye Kastélyhotel Az 1823-ban épült, Botka János által tervezett klasszicista kastély Gesztenye Kastélyhotel néven működik, több hektáros, természetvédelmi területnek számító ősparkkal, halastóval, lovaspályával és kápolnával. 1926-1927-ben átalakították, de jelenlegi tulajdonosa eredeti állapotába hozta. A jelenleg huszonöt szobával rendelkező hotel ára 390 millió forint. Sándor-villa, Budapest Fotó: Műemlékem A korábbi, szellemházakkal foglalkozó cikkünkben már feltűnt, Széchenyi-vadászkastélyként is ismert Sándor-villa eredetileg a XIX. század végén épült, és Forbáth Antal tervei szerint 1912-ben nyerte el mai historizáló-szecessziós formáját. Fotó: ingatlan.com Az államosítás után egészen 2001-ig az Országos Pszichológiai és Neurológiai Intézet használta az épületet, előbb rehabilitációs központként (1957-1998), majd 2001-ig nővérszállóként. Az ingatlantól 2007-ben váltak meg, új tulajdonosa viszont egy ideje már szabadulna a 10788 négyzetméteres, ősfás telektől, és a rajta álló 874 négyzetméteres, négyszintes villától. Fotó: ingatlan.com Az ára jelenleg 225 millió forint, de egy másik ingatlaniroda kínálatában 620 millióért bukkan fel. Neobarokk villa a II. kerületben Fotó: Engel & Völkers Az 1932-ben épült, 658 négyzetméternyi lakóterülettel rendelkező villáról igen kevés információ áll rendelkezésre, de egy 2004-2008 közti teljes felújításnak köszönhetően újra régi fényében, de modern eszközökkel telezsúfolva ragyog. Fotó: Engel & Völkers A belső fafelületek, faragások és kazettás, vagy épp fával borított mennyezet és faborítású kandalló mind-mind csodás munka, de 990 millió forintért ez annyira nem is meglepő. http://24.hu/kultura/2015/09/27/magyarorszag-az-elado-kastelyok-hazaja/
