Egészen döbbenetes adatok derültek ki a Google reprezentatív okostelefon-felméréséből. Mutatjuk. Azon nyilván senki sem csodálkozik, hogy a Google mindent megtesz, hogy mindenki internetezzen. (Na jó: minél többen.) A kereső- és mobiloprendszer-gyártó ezért most reprezentatív kutatást végzett a közép-európai régióban arról, hányadán állnak az itt élő nemzetek az internettel és az okostelefonokkal. Ez a terület egyébként a legizgalmasabb: hatalmas különbségek vannak az infrastruktúrában, az okostelefonok elterjedtségében és abban, ahogy a lakosság az egészhez hozzááll. Arról már írtunk, mennyivel előrébb tartanak nálunk a románok – és hírfogyasztás ügyében a csehek –, most lássuk, mit tudunk mi, magyarok. Csak a száraz adatokat közöljük, de így is tanulságos lesz. A cég úgy becsüli, 2020-ra a világ felnőtt lakosságának 80 százaléka rendszeresen okostelefonozik majd. Az áttörés egyébként már megvolt: az emberiség havonta több mint tízmilliárd órát tölt smartphone nyomkodásával, azaz ma már rég nem az a feltűnő, ha valakinek okostelefonja van, hanem az, ha buta. (Mármint a telefon.) Ez így van Magyarországon is: a KSH tavalyi adatai szerint a lakosság 74,5 százaléka, azaz 7388 776 ember használ hetente legalább egyszer internetet; az ő 69%-uk számítógépen, 50%-uk mobilon, és csupán 16%-uk tableten. Utóbbi még inkább luxuscikk, a 35-49-es korosztály körében a legnépszerűbb, az ő 37 százalékuk internetezik táblagépről. Az okostelefont szinte mindenki netezésre használja: átlagosan 95 százalék, a 20 és 30 év közöttiek 98 százaléka, de még az ötven felettiek 91 százaléka is. Sokatmondó azonban, hogy 27 százalék kizárólag ingyenwifin netezik, 5 százalék csak mobilinternettel, 67 százalék pedig kombinálja. Az okostelefon-tulajdonosok csak negyede elégedett a mobilinternet-csomagjával. A többségnek inkább az árral van baja, nem az adatmennyiséggel vagy a sebességgel: 58 százaléknak több net kellene, de nem engedheti meg magának. A magyarok többsége (59%) egész nap, folyamatosan, vagy legalább néhány óránként ellenőrzi üzeneteit, értesítéseit. Csak a miheztartás végett: világszerte egy átlagos okostelefon-tulaj naponta két-háromszázszor nézi meg a telefonját, két éve ez a szám 40 volt. A „buta” szolgáltatások közben kezdenek eltűnni, a klasszikus telefonálást felváltja a chat, de kezd kikopni az sms-ezés is: a fiatalok egy része vagy azt sem tudja, mi az, vagy szinonimaként használja a Hangouts- vagy Messenger-chatelésre. Náluk már nincs olyan, hogy „bocs, nem vagyok neten”: mindenki mindig online és kész. A magyarok 45 százaléka mindig ellenőrzi indulás előtt, eltette-e mobilját. A készülék a nap minden percében egy méteren belül van (nincs még egy ilyen tárgy a világon). 48 százalék mindig bekapcsolva tartja és „csak kivételes esetben halkítja le”. A jelenség a szakemberek körében „Fear Of Missing Out” néven ismert: ez az, amikor folyamatosan azt érezzük, kimaradunk valamiből, vagy azon rágjuk magunkat, hogy ismerőseink előbb tudnak meg valamit, mint mi. Ha összeülünk barátainkkal, 26 százalékunk rendszeresen ellenőrzi, nyomkodja mobilját – valószínűleg sokkal többen, csak szégyellték bevallani a kutatóknak. Ami még ijesztőbb: a megkérdezettek 17 százaléka válaszolta, hogy még randi közben is rá- ránéz a telefonra. Ehhez képest érdekes, hogy híreket csak a magyarok 40 százaléka olvas telefonról. A megkérdezettek többsége szeretné, ha okostelefonja mutatná a forgalmi dugókat, felük-harmaduk nem érti, miért nem fizethet mobillal bankkártya helyett, illetve, hogy miért nem értesíti a készülék, ha valahova indulni kell. Ez azért érdekes – és a Google szempontjából aggasztó –, mert ezek a szolgáltatások már évek óta léteznek, csak nem tudunk róluk. Népszerű kívánság volt még, hogy a telefon mutassa az üzletek akcióit, illetve lehessen vele időpontot foglalni az orvoshoz. A legnépszerűbb szolgáltatások pedig az időjárás-előrejelzés (78 százalék használja rendszeresen, nyilván az elterjedt widgetek miatt is), a közösségi média, a fotózás, a chat, a hírek és a szórakozás. 50 százaléknál kevesebben használják az útvonaltervezőt, a sportról, egészségről szóló appokat, a pénzügyekben segítő, illetve a gyerekeknek szóló alkalmazásokat. A magyarok negyede elsőként a telefonját nézi meg ébredés után. Nem kell különösebben szégyenkeznünk emiatt, Amerikában ez az az arány 60 százalék. Szintén minden negyedik magyar meztelennek érzi magát, ha nincs vele a telefon; hét százalék hazamegy, ha rájön, hogy otthon hagyta, akkor is, ha már messze jár. Vannak viszont, akik hirtelen jött szabadságként élik meg, hogy nem kell taperolniuk. A megkérdezettek harmada megnézi a telefont elalvás előtt, ugyanennyien (újra) előveszik, ha nem tudnak elaludni. A miheztartás végett: a magyarok 21 százaléka olvas és 7 százaléka iszik egy pohár tejet, ha nem jön az álom. A megkérdezettek több mint fele szerint most már nyugodtan lehetünk feledékenyek és nem is kell felkészülnünk sok helyzetre, hiszen bármikor bármit leellenőrizhetünk. A kutatók egyébként csak most kezdik vizsgálni, hogyan alakul át a mozgás, a testtartás, tehát hosszabb távon az emberi test a telefonok miatt.
