Tudomány Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára

Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.

Másfél évszázad óta tartanak a feltárások


A mintegy 100 millió forintból elvégzett munkákat összegző, helyszíni bejárással egybekötött szerdai sajtótájékoztatón Buzás Gergely ásatásvezető régész közölte:

az egri vár a leghosszabb ideje régészeti kutatások alatt álló helyszínek egyike Magyarországon.



Az egri vár látképe madártávlatból

Forrás: Wikimedia Commons

Az erődítmény múltjának feltárását még Ipolyi Arnold kezdte el 1865-ben, ám ennek ellenére

az épületegyüttesnek máig vannak feltáratlan részei,

amelyek története csupán feltevéseken alapul - tette hozzá. Kiemelte: a Modern Városok Programja keretében 2016-ban és idén elvégzett ásatások számos ilyen területet érintettek, több hipotézist tisztáztak, köztük ezek legjelentősebbjeként a vár Árpád-kori "előéletét" is.

Sok ezer középkori lelet került elő a legendás falak között


Így egyebek mellett előkerültek - az államalapítás korában kialakított királyi udvarház és kápolna mellett - a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványai, majd az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palota, valamint káptalani kolostor falai - tájékoztatott.



Az egri püspökséget alapító Szent István szobbra a várban, az egykori román illetve később gótikus stílusban átépített székesegyház romjai között

Forrás: Wikimedia Commons

Ugyancsak a Dobó István Vármúzeum által elvégzett feltárássorozat hozott felszínre jelentős és jó állapotú falmaradványokat, melyek a provizori és a gótikus püspöki palotához, továbbá a középkori káptalani épületekhez köthetők - mondta. Emellett a több tucatnyi szakember bevonásával megvalósult kutatás során

sok ezer régészeti lelet is előkerült a 12-18. század közötti időszakból.



Történelmi idők tanújaként magasodik a várudvar fölé a gótikus püspöki palota, amely ma múzeumként funkcionál

Forrás: Wikimedia Commons

Köztük román kori márványdomborművek, gótikus és reneszánsz építészeti elemek, reneszánsz és barokk kályhacsempék, kerámia- és üvegedények, fém- és faragott csonttárgyak, pénzérmék - sorolta.

Az egri vár a leglátogatottabb vidéki múzeum, nem véletlenül


Buzás Gergely kijelentette: mindezek a fennmaradt levéltári dokumentumokkal együtt lehetővé teszik az egri vár korábban lerombolt, évezredes történelmű épületeinek hiteles megismerését.



A legendás várvédő Dobó István szobra mögött a hős várkapitány által 1552-ben megvédett vár falai magasodnak a város fölé

Forrás: Wikimedia Commons

Habis László, a város polgármestere az eseményen hangsúlyozta: a vár állagmegóvására és rekonstrukciójára a Nemzeti Vár- és Kastély Program, valamint a Modern Városok Programja forrásaiból több mint 6 milliárd forintot fordíthat a hevesi megyeszékhely.

A beruházás egyik célja a nemzeti emlékhely jelentőségéhez méltó megőrzése és helyreállítása,

míg a másik a turisztikai attrakciófejlesztés.



Az egri vár hazánk egyik leglátogatottab vidéki turisztikai célpontja

Forrás: Wikimedia Commons

Utóbbi révén a leglátogatottabb vidéki múzeumként számon tartott egri vár európai jelentőségű idegenforgalmi vonzerővé válhat - tette hozzá.

Ez volt a 16. századi magyar történelem legjelentősebb haditette


Az Árpád-kor elején már bizonyíthatóan létezett az egri püspök menedékvára, a felsőtárkányi Várhegyen. Ezt a jól megerősített erődítményt az 1241-es tatárjárás során a Magyar Királyság területére betört mongol hadak lerombolták.



Az 1241-ben lezajlott muhi csatában súlyos vereség érte IV. Béla király csapatait a Távol-keletről hódító szándékkal érkezett Batu kán hadaitól

Forrás: Origo

A tatár betörést követő újjáépítés során az egri püspök parancsára az egri Várhegyet magas falakkal vették körül. A 13.-14. századi klasszikus lovagvárak sajátosságait ötvöző erősség

az ostromtüzérség elterjedésével a 16. század elejére reménytelenül elavulttá vált.

A felemelkedő oszmán félhold már a 15. század derekán megjelent a Magyar Királyság határain.



Az 1529 augusztus 29-én lezajlott mohácsi csatában II. Lajos király is életét vesztette

Forrás: Wikimedia Commons

Az 1526-os mohácsi csatavesztés után kialakult belpolitikai válság, és az Oszmán Birodalom trónján ülő Szulejmán szultán európai hódító ambíciói miatt

már csak rövid idő kérdése volt, hogy a török mikor szállja meg végleg a legyengült országot.

Buda 1541 augusztusában csellel történt bevétele után Magyarország három részre szakadt.



Szulejmán szultán apja külpolitikájával szakítva, Európára koncentrált

Forrás: Wikimedia Commons

Az ezzel állandósult török fenyegetés miatt létkérdéssé vált a végvári rendszer, köztük a Felvidék kapujának számító egri vár megerősítése. Az 1548-ban kinevezett egri várkapitány,

Dobó István mindent megtett, hogy modern elvek szerint erősítse meg a várat.



Dobó István az egri vár élére történt kinevezése után sokat tett a fontos végvár megerősítéséért

Forrás: Wikimedia Commons

Az új védőműveket a 16. század neves olasz hadmérnöke, Alessandro Vedani tervei szerint építették meg. A vár Dobónak köszönhető megerősítése komoly szerepet játszott abban, hogy az 1552-es nagy török hadjárat idején, Kara Ahmed vezír, valamint Szokoli Mehmed ruméliai, illetve Hadim Ali budai beglerbég hadai nem tudták bevenni Egert.

A németek feladták, a Habsburgok visszafoglalták, a környékbeliek széthordták


A török ostromtüzérség súlyos károkat okozott az egri vár falaiban és épületeiben.



Az újjáépített egri vár 1588-ban, Hoefnagel színezett rézmetszetén

Forrás: Wikimedia Commons

Az 1552-es ostromot követő években, évtizedekben Bornemissza Gergely, Ottavio Baldigara és Chritophorus Stella tervei alapján tovább erősítették a várat, ám a tizenötéves háború idején, 1596-ban a német helyőrség rövid és nem túl meggyőző harc után a szabad elvonulás fejében átadta a várat III. Mehmed szultánnak.



III. Mehmed szultán egykorú portréja

Forrás: National Trust, Anglesey Abbey

Eger 91 évig török uralom alá került,

és az oszmán hódítók is a 17. században fontos erősségükként tekintettek a budai vilajet fennhatósága alá került várra. Eger várát és városát 1687-ben vívták vissza a töröktől az egyesített keresztény hadak.



A visszafoglaló háború allegóriája egy 1684-ből származó rézmetszeten. Eger várát 1687-ben foglalták vissza a keresztény hadak

Forrás: Wikimedia Commons

1701-ben a bécsi Császári Haditanács felrobbantatta a külső védőműveket, így a vár a Rákóczi-szabadságharc idejére elvesztette stratégiai fontosságát. Az 1711-es szatmári béke után a vár pusztulásnak indult,

a köveit szekérszámra hordták el a környékbeli építkezésekre a 18. század során.



Az egri nők Székely Bertalan festményén. Eger nimbusza, mint a nemzeti hősiesség szimbóluma a 19. század derekán, a romatika korában éledt újjá

Forrás: Fj Mol

Az egri vár nimbusza csak a 19. századi romantika korában, az 1860-as években éledt újjá. A tudományos igényű feltárások 1862-ben vették kezdetüket, és mind a mai napig tartanak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...