Könyveket írtak, filmeket készítettek a “magyar Drakula”, a “csejtei rém”, azaz Báthory Erzsébet rémtetteiből. Csejtei kastélya a horror háza volt, ahol mindennaposak voltak a kínzások és gyilkosságok: az úrnő szűzek kiontott vérében fürdött, hogy ifjúságát megőrizze. Tény, hogy a pletyka szárnyalt, de a magyar történelem egyik leghosszabb perében mégsem sikerült meggyőző bizonyítékokat felsorakoztatni ellene. Örök harc az özvegység Erzsébet az ország leghatalmasabb családjának tagja volt. A Báthoryak tartották kezükben Erdélyt, nagybátyja nem csak fejedelem, lengyel király is volt, birtokaik országrésznyi területet fedtek le. Férje az ugyancsak nagyhatalmú arisztokrata, Nádasdy Ferenc volt, a híres törökverő Fekete Bég. Viszont korán, 1604-ben hősi halált halt, Erzsébet 44 évesen magára maradt. És a magányos özvegy nyakába egyszeriben hatalmas problémák, tucatnyi ellenség szakadt. Ő igazgatta az óriási Nádasdy-birtokot, időt és energiát nem kímélve dolgozott Pál fia nagykorúsításán és főispáni beiktatásán. Ám ami a legembertpróbálóbb volt: dacolnia kellett az erőszakos főurakkal is, akik sorra hasítottak ki részeket birtokaiból. Hallomás és kínvallatás Ebben a nagyon nehéz élethelyzetben indult el ellene a pletykák alapján a vizsgálat Thurzó György nádor vezetésével. A tanúk meghallgatása 1610 márciusa és 1611 júliusa között folyt, összesen 317 embert hallgattak ki. Az első vallomásokban még csupán egy-két megfenyített szolgálóról esett szó, majd mikor a történtek híre elterjedt, megjelentek az egyre durvább történetek is – írja honlapján a vizsgálati jegyzőkönyvből részleteket közlő Magyar Nemzeti Levéltár. Báthory Erzsébetet kora egyik legszebb nőjeként ismerték (Wikipedia)Egy parasztlány például 650 megölt lányról tudott, a tanúk mind kegyetlenebb kínzásokról számoltak be. Nem csoda, hisz őket is kínvallatásnak vetették alá. Pontosabban Erzsébet állítólagos segítőit, akik tényleg saját tapasztalatukat oszthatták volna meg. A kínzások hatására persze mindent “bevallottak”, amit csak kívántak tőlük, majd nagyon gyorsan – túlságosan is gyorsan – kivégezték őket. A legtöbb tanú csupán hallomásból, a pletyka útján értesült a rémtettekről. Akik konkrét tényeket is említettek, mindössze annyit mondtak: voltak halálesetek, és a szolgálók közül néhányat valóban megfenyítettek. Mint minden nemesi, főúri udvarban akkortájt – tesszük hozzá utóbbihoz. Tudta, hogy már nem ébred fel A csejtei várban rajtaütésszerűen jelentek meg hivatalnokok és katonák 1610. december 29-én, de ők sem találtak egyetlen helyet vagy tárgyat, amely több száz leány meggyilkolását bizonyította volna. A vizsgálat tehát lényegében sikertelen volt, a per be sem fejeződött, és ítélet sem született. Báthory Erzsébetet befalazták a vár egyik szobájába, csupán akkora nyílást hagyva, amin ételt és italt adhattak neki. A szerencsétlen asszony esze bizonyosan megbomlott, de a körülményekhez képest sokáig bírta: 1614. augusztus 20–21. éjszakáján hunyt el. Készült a halálra: azon az éjszakán egyházi énekeket énekelt hosszan, és párnáját a lába alá helyezve aludt el – olyan pózban, ami sok főnemesi sírkövön megfigyelhető. Mivel érdemelte ki ezt a szörnyű sorsot? Erről máig folynak a találgatások: politikai ok, a vagyonára ácsingózó előkelők összeesküvése? Nem tudjuk. (Kiemelt képünkön a csejtei vár romja, ahol az állítólagos rémtettek történtek. Forrás: Wikipedia)
