Ettore Scola kedden késő éjjel halt meg egy római kórházban, ahova vasárnap vitték be. Ettore Scola 18 évesen ( 1949-ben) ment Rómába jogot tanulni. Újságíróként és karikaturistaként is dolgozott, többek között a Marc’ Aurelio nevű lapnál, ahol Federico Fellini is. Az ’50-es évek elején kezdett forgatókönyvírással foglalkozni, egy évtizeddel később már rendezőként is bemutatkozott. Könnyed hangvételű, szórakoztató filmeket éppúgy rendezett, mint gondos lélek- és környezetrajzra épülő drámákat. Néhány dokumentumfilm elkészítésében is részt vett. Scola talán legemlékezetesebb, legnagyszerűbb, de mindenképpen “legkitüntetettebb” alkotása a római nyomortelepen játszódó Csúfak és gonoszak című tragikomédia. A filmért 1976-ban elnyerte a legjobb rendező-díjat a Cannes-e filmfesziválon. Scola évtizedeken át tagja volt az Olasz Kommunista Pártnak, néhány évig az úgynevezett árnyékkormány filmügyekben illetékes miniszterjelöltje volt. Matteo Renzi olasz miniszterelnök a halálhír hallatán azonnal internetes üzenetben méltatta az olasz filmművészet egyik utolsó legnagyobbját. Mint írta, Scola egyedülállón tudott belelátni az olasz társadalomba, halálával hatalmas űrt hagy maga után az olasz kultúrában.
