Világszenzáció volt magyar kutatók decemberi bejelentése, miszerint megtalálták Nagy Szulejmán szultán türbéjét, azaz sírhelyét, és a hozzá kapcsolódó település maradványait Szigetvár közelében. A türbe A korabeli kútfők szerint a szultán fia, Szelim emeltette az 1566-os, titokban végzett temetés helyén. A most feltárt épületegyüttes még pontosabb beazonosításra vár, amihez ugyancsak a korabeli források nyújthatnak segítséget. Mint például az egyetlen fennmaradt alaprajz, amelyet gróf Esterházy Pál nádor készített 1664-ben. A dokumentumot most a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi, és honlapján be is mutatta. Forrás: Magyar Nemzeti LevéltárFenti ábrán jól látszik egy palánk, azaz erősítésrendszer, ami körbeveszi az épületegyüttest. Magát a türbét az 1-es szám jelöli, a 2-es és a 3-as a “köré” épített dzsámi külső és belső tere. Az L-alakú épület balra, 4-essel jelezve a dervisek lakhelye volt, a fent látható hatos padig a dzsámit őrző katonáké. Ötös számmal Esterházy egy árkot jelölt. Szemtanú rajzolta Utóbbi alapján feltételezhető, hogy az egész egy akkoriban mocsaras területre épült, ám kérdés, hogy ez esetben az árok miért nem fut körbe. Az arányokat figyelembe véve, a komplexumban tartózkodó katonák csupán rendészeti feladatokat láthattak el.A tagolt, külső erődítési rendszer viszont komoly támadások visszaverésére is alkalmasnak tűnik, ami ugye a védők magasabb számát is feltételezi. A “megoldás” az lehet, hogy a rajzoló emlékezetből dolgozott, és a védőfal ábrázolásához egy másik, nagyobb vár szolgálhatott mintául. Nem találjuk ugyanakkor a török utazó, Evlija cselebi által említett iskolát és gőzfürdőt – ezt betudhatjuk a túlzásairól ismert török utazó fantáziájára. A többi létesítményt ugyanis más források is említik. A rajz Esterházy Pál Mars Hungaricus című hadtörténeti munkája részeként készült, a mű 1989-ig megmaradt kiadatlan kéziratnak. A magyar csapatok 1663 telén értek Szigetvárhoz, amelynek ostromába így nem kezdtek bele, csak kisebb összecsapásokat vállaltak. Ezek során foglalták el Turbék várát, és láthatták Szulejmán sírhelyét. Legfeljebb a belső szervei Pontosabban minden idők egyik legnagyobb török uralkodójának teste soha nem nyugodott Magyarország területén. Tény, hogy 72 esztendősen, Szigetvár ostromának idején érte a halál, aminek oka a magas kor, a tábori élet megpróbáltatásai, netán a seregben kitört kolerajárvány volt az oka. Halálát eltitkolták, hogy elkerüljék a zavart mind a hadszíntéren, mind otthon. vezérei úgy tettek, mintha a szultán még élne, testét Iszambulba vitték, és csak ott, 48 nappal később hozták nyilvánosságra halálát. A testet ehhez mumifikálták, hogy kibírja a hosszú időt, és egyes források szerint csak átmenetileg temették el a sátrában. A belső szerveket viszont nem lehetett tartósítani, ezért azokat feltehetően díszes edénybe helyezték, és eltemették a mostanában újra felfedezett türbében. Ennek viszont mára nyoma sem maradt, és azt is tudjuk, miért nem: a síremlék kellős közepén, ott, ahol az edénynek lennie kellett volna, egy rablógödör fogadta a kutatókat. Elég logikus, de nem bizonyított, hogy keresztény katonák rabolták ki a török kiűzésekor. Tűzzel-vassal irtották a pogánynak még az emlékét is, miközben természetesen igyekeztek minél több értéket összeszedni. Lehet, Nagy Szulejmán lágy részeinek pora is a földre szórva végezte, a gyaníthatóan gazdagon díszített arany edény pedig a “feketepiacon” járt kézről-kézre. Talán be is olvasztották…
