2014. október 14-én több külföldi csillagászati hírportál beszámolt a Benešov közelében 20 éve felrobbant híres tűzgömb napjainkban megtalált meteoritdarabjairól, nagy izgalmat keltve a világ meteoritikai közösségében. Évente átlagosan 40 darab égitesttörmelék okoz úgynevezett szuper-bolida eseményt a Föld légkörében, ami után nagyobb eséllyel maradhat leérkező darab, azaz meteorit. Régi történet 1991. május 7-én az Európai Tűzgömbészlelő Hálózat egy, akkor még hagyományos filmre dolgozó kamerái hatalmas robbanó tűzgömböt észleltek a csehországi Benešov körzetében. Nagy esély volt rá, hogy a meteor földet ért, de hiába keresték évekig a környéken, sajnos nem találták meg darabjait. 20 évvel később Pavel Spurný, a Cseh Tudományos Akadémia tagja, újraszámolta és elemezte a korábbi eredményeket korszerű eszközökkel, módosított modellel, különösen egy újonnan előkerült régi felvétel alapján, és sikerült a lehetséges becsapódási területet pontosabban behatárolnia. A pályaelemzések a korábbi számított helyszíntől 330 méterre tették a legvalószínűbb hullás területét, ami nagyban megkönnyítette a kereső expedíció dolgát. Az eredmények az Astronomy & Astrophysics folyóiratban jelentek meg október 13-án. Ultrahanggal tisztították Az első intenzív keresés 2011. április 9-én indult, amikor is 20 fő fémdetektorokkal felszerelkezve vizsgálta a megadott zónát és sikerült néhányszor 10 db mintát gyűjteniük a későbbi vizsgálatok céljára. Ezeket nagy gondossággal, természetesen felcímkézve, GPS koordinátákkal, helyszíni fotókkal dokumentálták. 2011. április 15-én a begyűjtött mennyiséget nyolcra szűkítették, majd laborkörülmények között részletesen dokumentálták, mosták, ultrahanggal tisztították, mérték és a csiszolt felületeket mikroszkóppal vizsgálták. A teljes talált mennyiség mindössze 11,63 grammra tehető. A kutatók úgy gondolták, hogy a világon elsőként sikerült egy korai megfigyelésre támaszkodva, 20 év elteltével megtalálni a feltételezhető szülő-bolida maradványait. A csoport szerint az eredeti kiinduló tömeg 10 kg felett lehetett, amiből kb. 100 g érhetett földet. Annyiban valóban újszerű a módszerük, hogy teljesen más modellt használtak a földet érés számítására, hiszen abból indultak ki, hogy egyáltalán nem biztos, hogy egy meteoroid érkezett a Föld légkörébe, hanem esetleg több különálló darab, mint pl. a mi híres Mócs L5-6 kondritunk esetében 1882-ből (kb. 3000 db egyedi meteorit). Az első három vizsgált Benešov-meteorit a kutatók szerint: H5 kondrit (bronzit) – 1,56 g, LL3.5 kondrit (amfoterit) – 7,72 g, akondrit jellegű zárványokkal, LL3.5 kondrit (amfoterit) – 1,99 g. Egyetlen meteorit egyenesen háromféle osztályt is produkált. Ez lényegében világszenzáció lenne, hiszen eddig csak egy ilyen volt ismert, jelesül a világon elsőként előrejelzett 2008TC3 kisbolygó becsapódása után talált Almahata-Sitta nevű meteorit (Dél-Szudánban bukkantak a darabokra). Utóbbi égi kő többféle litológiát mutat: ureilit nanogyémántokkal, EL3/4, EL 4/5, EL6 – ensztatit, CBa – bencubbinit; ez mindeddig egyedülálló volt. Az alapos tudományos elemzés nagyon részletes és közel teljes körű volt, petrológiai, petrográfiai, geokémiai és izotóp elemzéssel. A méréseket végzők megjegyzik, hogy a terület erőteljes mezőgazdasági művelés alatt állt , így a meteoritok mállása (angolul weathering) a kérgüket befolyásolhatta. Éppen ezért az egyik leglényegesebb izotópos elemzést, mely a kormeghatározásra irányul, nem vagy csak bizonytalanul tudták elvégezni, így nincs megerősíthető laboradat a meteorit 20 éve történt leesésére. Mégsem? A világ nemzetközi meteoritos szakmai fórumain hatalmas vita alakult ki a benešovi eredményekkel kapcsolatban. A szakértők véleménye szerint a meteorit: nem lehet aránylag friss, azaz 20 éves, rendkívül hasonlít a mára már hatalmas meteorit mennyiséget produkáló Észak-Nyugat Szaharai (a szakterminológiában NWA-áknak nevezett és mára már a 8700 db felett járó sorszámozottságú) meteoritokra, rendkívül erős oxidáció (talán limonit, hamatit) a belső részeken (l. vágott felület) szintén 20 évnél régebbi meteoritra utal, felülete kísértetiesen hasonló a sivatagi homok által felcsiszolt, szinte polírozott, fényes NWA-k felületére, példaként hozzák fel a legnagyobb ismert darabszámot produkáló lengyel Pultusk meteoritot, melynek 150 évvel a hullás után sincs ilyen tükrös felszíne. Azért ezt a meteoritot hozzák fel példaként, mert a benešovihoz hasonló éghajlati és mállási körülmények között találták, egymástól nem nagy távolságra mindkét meteoritot, az akondrit zárványok (jelesül eukritos jelleg) pl. a Haxtun meteoriton is felismerhetőek. Index - Tudomány - Megoldódik a Benešov-meteorit rejtélye?
