Az Alapjogokért Központ szerint jogellenes a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) "nolimpiás" népszavazási kezdeményezést érvényesítő határozata, ezért fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az Alapjogokért Központ hétfőn a Facebook-oldalán tette közzé állásfoglalását. Ebből kiderül, hogy szerintünk jogellenes a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) "nolimpiás" népszavazási kezdeményezést érvényesítő határozata, ezért fellebbezést nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A állásfoglalásból kiderül, hogy nem azt vitatják, hogy összegyűlt a szükséges számú érvényes aláírás, hanem azt, ahogy az FVB eljárt a csoportképzésnél. Szerintük az jogbizonytalansáot okoz. Álláspontjuk szerint az FVB nem az aláírásra valójában jogosult választói csoporthoz igazította a népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári támogatások számát. Szerintük a helyes jogértelmezés szerint a referendum elrendeléshez nem 138 ezer, hanem 150 ezer érvényes aláírás szükséges. Az Alapjogokért Központ szerint semmiképp nem lehet törvényes az FVB eljárása, amellyel a népszavazás elrendeléséhez szükséges érvényes választópolgári támogatások számának meghatározásakor más választói csoportot vesznek alapul, mint az aláírások érvényességének ellenőrzésekor. Meglátásuk szerint, ha az ívet - egyébként helyesen - aláírhatták a Budapesten lakóhellyel vagy akár tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárok is, akkor azonos módon kell képezni a "vetítési alapot", tehát azt a választói sokaságot is, amelyhez a sokat emlegetett 10 százalékos küszöböt mérik. Az állásfoglalás szerint "nem állhat elő olyan helyzet, hogy valaki érvényesen támogathat egy kezdeményezést, ugyanakkor nem számít bele a választópolgárok azon csoportjába, amelyből az elrendeléshez szükséges aláírás-számot képzik, és fordítva". Azt is írják, hogy "megfelelő érveléssel alátámasztható az is, hogy helyi népszavazáson csak az vehet részt, akinek a legutolsó önkormányzati választáson Budapesten lakó- vagy tartózkodási helye volt: ilyen esetben azonban csak ezen csoport aláírásai számítanak érvényesnek, és ezen csoportból kell képezni a "vetítési alapot" is, amelyhez a 10 százalékot mérik. Ahogy írják, "az FVB azonban a fenti két jogértelmezést párhuzamosan, vegyítve alkalmazta, ami bizonyosan jogellenes: a "vetítési alapot" ugyanis a legutóbbi önkormányzati választáson Budapesten lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezők csoportjából képezték, ugyanakkor érvényesnek tekintették azok aláírását is, akik azóta létesítettek ilyet". Így jöhetett ki, hogy míg a fővárosban élő választópolgárok számát 1.385.000. főben állapították meg, addig az érvényes aláírások számának ellenőrzésekor elmentek egészen 150 ezerig. A kettő egyszerre nem működik: vagy 1.385.000 fő a „vetítési alap" és akkor 138 ezer érvényes aláírás szükséges, vagy 150 ezer aláírás szükséges, de akkor a „vetítési alap" 1,5 millió választópolgár, tehát a lakó- vagy tartózkodási hellyel jelenleg rendelkező fővárosi jogosultak. Az állásfoglalás végén azt írják, hogy "a különböző módszerek párhuzamos alkalmazásának kiküszöbölése érdekében feltétlenül szükséges az NVB – vagy az eljárás következő szakaszában akár a Kúria – döntését kérni abban a kérdésben, hogy miként kell képezni a tárgyalt választói csoportokat. A népszavazás intézményének kiemelkedő jelentősége elengedhetetlenné teszi ugyanis ezen kérdések tisztázását, hogy a jövőben a hasonló ügyek ne okozzanak jogbizonytalanságot". Let's block ads! (Why?) Forrás...
