Tudomány Mindenkit megdöbbentett, amit az emberi agyban találtak

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. október 11..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Meglepő felfedezést tettek a tudósok: olyan rendszert találtak az agyban, ami elvezeti a szennyeződéseket. Ez a funkció mintegy két évszázadon keresztül észrevétlen maradt.


    A kutatócsoport olyan nyirokereket talált, amelyek eltávolítják a szennyeződéseket és folyadékokat az agyból, ez a funkció nagyon sokáig rejtve maradt a kutatók elől, írják a szerzők az eLife tudományos folyóiratban megjelent cikkükben.

    Az újonnan talált rendszerről legelőször egy olasz orvos, Paolo Mascagni értekezett először. Azt állította, hogy a holttestek boncolása során az agyakban nyirokcsatornákat fedezett fel, ezt a megfigyelést azonban mostanáig senkinek sem sikerült megerősítenie.

    Így fedezték fel a rejtőző rendszert


    Most úgy néz ki, megtört a jég, hála dr. Daniel Reich kutatónak és csapatának, akik az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársai. A szakértők MRI-készülékkel vizsgálták öt egészséges önkéntes agyát. Mielőtt a kísérletet megkezdték volna, a résztvevőkbe egy speciális mágneses festéket fecskendeztek. Ennek molekulái túl nagyok ahhoz, hogy az agyba jussanak, viszont elég kicsik, hogy a vérerekből kikerüljenek és bejussanak a kemény agyhártyába (dura mater).


    Az agyhártyák

    Az orvostudomány háromféle agyhártyát ismer: kívül van a kemény hártya (dura mater), beljebb haladva a lágyhártya (leptomeninx) helyezkedik el, amely tulajdonképpen két részből áll: pókhálóhártyából (arachnoidea mater) és a felszínnel szorosan összenőtt pia materből.


    Az MRI-felvételen a kutatók könnyen láthatták a véráramból kiszabaduló molekulákat, amik keresztüljutottak a kemény agyhártyán, és a környező nyirokerekbe kerültek. Ezt követően a kutatók egy másik, nagyobb molekulákból álló festéket is a váráramba juttattak. Ezek már nem tudtak kilépni az erekből, így a nyirokcsatornákban sem lehetett kimutatni őket.

    [​IMG]
    Forrás: Pixabay
    Az egyik legfőbb kérdés: hogyan működik a rendszer betegek esetében?


    A nyirokerek fontos funkciót töltenek be a szervezetben, legfontosabb feladatuk az immunsejtek és a szennyezőanyagok szállítása. A fehérvérsejtek a véredényeken keresztül jutnak el a szervekhez, majd a nyirokrendszeren keresztül távoznak, amely visszaforgatja őket. Az új tanulmány tehát azt erősítette meg, hogy az agyban is működik hasonló rendszer, ami elvezeti a „hulladékot”.

    A kutatómunka természetesen tovább folytatódik, a tudósok most arra kíváncsiak, hogy az agyi nyirokrendszer hogyan működik azoknál a pácienseknél, akik szklerózis multiplexben vagy más, az idegrendszer gyulladásával járó betegségekben szenvednek.

    Az eredmények teljesen megleptek minket, hiszen azt tanultuk, hogy az agynak nincsen saját nyirokrendszere” – írta Reich a kiadott sajtóközleményben. Hozzátette: „Hosszú éveken keresztül ismertük azt a folyamatot, hogyan áramlik a folyadék az agyba. Most végre azt is látjuk, hogy akárcsak testünk többi szervénél, a folyadék az agyból is a nyirokrendszer segítségével vezetődik el.”

    Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kutatócsoport eredményei még megerősítésre várnak. A vizsgálatban résztvevők száma ugyanis túl alacsony volt, ami az MRI-vizsgálat költségességére vezethető vissza. Ha azonban a kutatásban leírtakat igazolják, az alapvetően megváltoztathatja az agy és az immunrendszer együttműködéséről alkotott képünket.

    (Forrás: IFL Science)

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...