Hiába a több országban kiépített töltőinfrastruktúra és a környezetkímélő, tiszta energiának tekintett autógáz népszerűsége. Az LPG-vel hajtott autók évi 5-8 százalékos bővülése ellenére, az autógáz hosszú távon nem bírja a versenyt más alternatív üzemanyagokkal. Az LPG-autók hívei szerint nem csak gyártói kitartásra és folyamatos alkatrészellátásra lenne szükség, hanem a jogalkotók támogatására is. A hagyományos benzines és dízelkocsikkal szemben számos előnye van az LPG-vel üzemelő gépjárműveknek. Tölthetőségük például Németországban, Lengyelországban éppúgy megoldott, mint a görögöknél vagy Törökországban. De hiába kap több uniós országban is állami támogatást ennek a meghajtástípusnak a terjedése, ha a környezetvédelmi szempontokat, az üvegházhatást és az alacsony üzemeltetési költségeket szem előtt tartó fejlesztések középpontjában a bio- illetve földgázalapú üzemeltetésű, valamint az elektromos autók állnak. Autógáz: fosszilis, de mégis tiszta A folyékony gáz néven is ismert üzemanyag-fajta propán és bután gázból áll. A teljes nevén Liquefied Petroleum Gas nem tartalmaz olyan káros, a benzinben megtalálható összetevőket, mint például a benzol. Normál hőmérsékleten folyékony, és bár a fogyasztási értékek nagyobb számokat mutatnak a hagyományos üzemanyagokéhoz képest, összességében mégis jelentős megtakarítás érhető el annak költségében. Hazánkban a mélygarázsok és a talajszint alatti parkolóházakba nem lehet gázüzemű járművel behajtani, egyébként szellőzőnyílások kialakításával akár családi ház garázsában is parkolhatunk. Az uniós kormányok legtöbbször jövedékiadó-kedvezményt vagy anyagi támogatást biztosítanak a gépjárművek tulajdonosoknak, hogy ösztönözzék az autók kettős üzeműre átszerelését. Olaszország egyes tartományaiban ez az összeg akár 700 euró is lehet. Magyarországon a forgalmi engedélyben fel kell tüntetni, ha az autó kettős üzemeltetésű. Szakértők szerint nem érdemes addig autót vásárolni, amíg annak dokumentumaiból nem derül ki egyértelműen, hogy milyen üzemanyagokkal hajlandó működni a kiválasztott paripa. Nem véletlen, hogy az Unió az LPG-autókat is a többi, alternatív forrás közé sorolja és ennek megfelelően egyenrangú szabályozási környezetben részesíti: laboreredmények szerint az LPG-vel hajtott autók akár 16 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a benzinesek, és gyártásuk során is kevesebb a károsanyag-kibocsátás. LPG, autógáz-töltő állomás Forrás: DPA/AFP/Armin Weigel A bio nyomhatja le az LPG-t Dacára minden, látszólag kedvező körülménynek, több dolog is arra utal, a folyékony gázzal hajtott autók piaca szűkülni fog. Egyik oldalon ott a gyártók felelőssége: rajtuk áll vagy bukik, folyamatosan kínálnak-e megfelelő technikai megoldásokat a járművek átalakításához. Noha az utóbbi időben a bio- és földgázalapú fejlesztések háttérbe szorultak, a figyelem most újra ezekre irányulhat az LPG-s megoldások helyett. Már csak abból kifolyólag is, hogy az Unió végső, távlati célja a károsanyag-kibocsátástól megszabadított közlekedés megteremtése, ehhez pedig a fosszilis alapú üzemanyagok szinte teljes lecserélése szükséges. Másik oldalon az uniós tagországok egyéni döntésén is múlhat, mennyire hajlandók támogatni az LPG-s autók terjedését – ezt a döntést az Európai Bizottság nem egységesíti, hanem állami hatáskörben tartja. Mindenesetre 2020 fontos évnek ígérkezik az alternatív üzemű járműveknél is. Az Unió még idén dönt az ez utáni időszak szén-dioxid kibocsátásának új szabályairól, amelyhez várhatóan a már üzemelő LPG-járműveket is hozzá kell igazítani. Persze másik oldalról ez jelentős terhelés-csökkentéssel jár: ha az LPG-k már 2020-ra elérnék a tíz százalékos részesedést az uniós közlekedésben, az 350 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megtakarítását eredményezné a mostani állapotokhoz képest. Let's block ads! (Why?) Forrás...
