Szerte a világon egyre kevesebb a kalóztámadás és tengeri rablás, de az óceán egyetlen délkelet-ázsiai szeglete dacol ezzel a trenddel. Volt idő, amikor a kalózokról szóló hírek és a szomáliai vizeken zajló emberrablási drámák uralták a nemzetközi híreket. A csúcs 2011-ben volt, akkor 237 incidensről számoltak be a térségben. Azóta a kalózkodás jelentősen csökkent Afrika partjainál, bár érkeztek hírek egy Comore-szigeteki fennhatóságú tanker elleni támadásról és egy másik incidensről is az elmúlt évben. Ázsiában is van ok az optimizmusra: a főként az olajszállító hajók ellen végrehajtott regisztrált kalóztámadások és tengeri rablásról szóló esetek megfeleződtek 2016-ra az egy évvel korábbi adatokhoz képest, köszönhetően az érintett állami ügynökségek és a hajók intézkedéseinek. De Délkelet-Ázsiában mégis van egy kis szeglet, amely a legveszélyesebb régió lehet a tengeri világban. Az Abu Szajjaf terrorcsoport katonái tengerészeket raboltak el és gyilkoltak meg, és csak a hajót találták meg később a Sulu-tengeren hányódva. Az eset alig került be a hírekbe, ellentétben az olyan vízi útvonalakon feljegyzett támadásokkal, mint a Malaka-szoros. Pedig a Sulu és Celebesz-tenger, amelyek Indonéziát, Malajzia keleti partvidékét és a Fülöp-szigeteket övezi, egyre nagyobb problémává vált. Tavaly március óta az emberrablások száma megugrott a malajziai Kelet-Sabah vizeinél is. Ezeket a támadásokat mind az Abu Szajjaf milicistái szervezték. Nigériában már találtak megoldást a kalózok ellen Forrás: AFP/Ho Jellemzően halászhajók és lassan mozgó, nyitott fedélzetű hajók a célpontok (tipikusan a szállító bárkák, amelyek kőszénnel megrakodva mennek Indonéziából a Fülöp-szigetek déli részébe). De néha elég bátrak ahhoz, hogy nagyobb hajóknak is nekimenjenek. Így egy dél-koreai felségjelű teherszállítót is megtámadtak a Fülöp-szigeteki vizeken tavaly októberben. Az ezernyi sziget és zsúfolt vízi utak jó lehetőséget adnak a kalózoknak a gazdag zsákmányszerzésre és a gyors eltűnésre. Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek részvételével magas szintű tanácskozásokat tartottak, és a kalózok elleni harcra szövetkeztek a Háromoldalú Együttműködési Megállapodás (TCA) ratifikálásával. A négypontos akciótervet a három ország külügyminisztere tavaly májusban írta alá, de a megoldás nem megy olyan gyorsan, mint tervezték. A modell a járőrök együttműködésére épül, hiszen hasonlót alkalmaztak már sikeresen a korábbi kalózparadicsomnál, a Malaka-szorosnál. Modern kalóz Forrás: -- A jakartai kormány - elfogadva a javaslatot - azt azonnal végre is akarta hajtatni, mondván: az emberrablások áldozatai legtöbbször indonézek. De az intézkedés annyira lassan haladt, hogy az indonéz kormány kilátásba helyezte, hogy szénmoratóriumot rendel el a Fülöp-szigetekkel szemben. És ezt addig hosszabbítgatja újra és újra, amíg a manilai kormány nem garantálja a hajók védelmét. Indonézia később előszedett egy megállapodást, amely egy 1975-ös határmegállapodásra hivatkozott. Ez megengedte az indonéz hadseregnek, hogy rajtaütést hajtson végre a Fülöp-szigetek területén is. Közben folytatták a tárgyalásokat a járőrszolgálat felállításáról és a Sulu és Celebesz-tengeren vezető hajózási útvonalak biztonságossá tételéről. Az egyre komolyabb fenyegetés miatt, amely az Iszlám Állam megjelenését sem zárja ki, végül parancsnokságokat állítottak fel a három államban. Ugyanakkor van egy vitatott hovatartozású térség Borneo északi csücskében. Ezt a területet Sabah-nak nevezik. Jakarta garanciát akart a Sabah-régió helyi vezetőitől, hogy nem esik baja a maláj vizeken dolgozó hatezer indonéz halásznak. Közben a hirtelen haragú Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duerte is közbeszólt, és kérte, hogy gyorsítsák fel a katonai együttműködést. Azonnal véget kell vetni a támadásoknak, mert az akadályozza a kereskedelmet, zavart kelt a térségben, és komoly kiesést jelent a bevételekben – tette hozzá. Decemberben aztán egy nem várt incidens majdnem véget vetett a három állam együttműködésének. A maláj védelmi erők ugyanis első ízben csaptak össze filippínó fegyveresekkel Semporna vizeinél, hármukat megölték, másik három embert pedig elfogtak. Sir Francis Drake. Ő spanyol hajókat fosztogatott a 16. században Forrás: wikimedia.org Kuala Lumpur azonnal kijelentette, hogy utoljára tárgyalt Jakarta és Manila közvetítésével a TCA-n keresztül. Ám egy újabb idei támadás – egy Sabah-ban regisztrált halászhajót és egy vietnami hajót támadtak meg – kétségtelenné tette, hogy szükség van a további egyeztetésre, mert a kalózok állnak nyerésre. Manila arra kérte Kínát és az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzanak a véderőhöz a nemzetközi vizeken a térségben. Márciusban Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek végre megállapodtak, hogy közösen kezdenek járőrözni a hajózási útvonalakon. A hajósok nemsokára végre felsóhajthatnak. A gyors megoldás és a tengerparti védelem biztosítása mindhárom állam számára jelent kötelezettséget, többek között félre kell tenni a politikai és területi vitákat is – mint például azt a kérdést, hogy ki gyakoroljon uralmat Sabah területe felett, Kuala Lumpur vagy Manila. Hogy a TCA sikeres legyen, Indonéziának, Malajziának és a Fülöp-szigeteknek nem csak azt kell bebizonyítania a nemzetközi szervezeteknek, hogy a Sulu és Celebesz-tenger nem az új Szomália, de azt is meg kell mutatniuk, hogy a közös cél érdekében hajlandóak félretenni a politikai nézeteltéréseiket, és együtt legyűrni a kalózokat. Let's block ads! (Why?) Forrás...
