Nők, akik az életüket adták a szépségért

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' lena61 hozta létre. Ekkor: 2016. január 13..

  1. lena61 / Guest

    Nők, akik az életüket adták a szépségért – 7 kegyetlen szépségtrükk a múltból


    Kémiai hámlasztás, ami leégeti az arcod, étvágycsökkentőszerek, amik szívelégtelenséget okoznak, műtétek a legintimebb testrészeinken is annak érdekében, hogy úgy nézzünk ki, mint egy Barbie baba – ezek a modern eljárások semmik azokhoz a kegyetlenségekhez képest, amit a nők az épp aktuális szépségideál elérése érdekében elkövettek.



    Fullasztó fűző
    Majdnem 700 éven át kötelező kelléke volt minden úrinő ruhatárának. Tekintélyt parancsolt, a tisztesség jelképe volt, nem mellesleg pedig olyan darázsrerekat csinált, amitől lélegezni is alig lehetett.
    [​IMG]
    A felnyomott mellű, befűzött, összenyomott belső szervű, oxigénhiányukban pihegő, vagy épp elájuló dámákat valamiért vonzónak találták a férfiak, a nők pedig ragaszkodtak hozzá, még úgy is, hogy 1874-ben több mint 97 betegséget, köztük a hisztériát és a melankóliát is a fűző mellékhatásaihoz sorolták. Az 1900-as évektől aztán fokozatosan lettek egyre kényelmesebbek, és kevésbé kegyetlenek a fűzők, mára pedig el is tűntek a kötelező kellékek közül.
    Lassú halált okozó sápadt bőr
    A hófehér arcbőr egykoron a társadalmi rangot, az adott nő elkényeztetett, azaz nagyúri mivoltát jelképezte, de akit eleve nem volt nagyon sápadt, az kénytelen volt púderezni az arcát.
    [​IMG]
    Igen ám, de volt, hogy ecettel kevert ólmot használtak a cél eléréséhez, ami szép lassú haldoklást, addig pedig fejfájást, hányingert, álmatlanságot, és a szervek lassú leállását nyújtotta cserébe. A kozmetikai ólommérgezés első dokumentált áldozata 1760-ban egy ír nemesasszony, Marie Gunning volt, de ez sem tartotta vissza a nőket a púderezéstől.
    Arzénevés, és azok a bizonyos zöld ruhák
    A XVIII. században egy svéd vegyész által előállított réz- és arzénvegyület, a Scheele-zöld volt divatos fal- és tapétaszín, és a világoszöld, divatos ruhákat, kiegészítőket is arzénes festékkel állították elő. Nem véletlen, hogy a pár száz évvel ezelőtt élt emberek arzénszintje sokkal magasabb volt, mint ma. Mindezen túl a nők arzént még külön ettek is, mert így óvták bőrük és hajuk szépségét – végül is igazuk volt, a ráncos bőr és az ősz hajszálak megjelenése előtt jól meghaltak.
    Apró lábak bármi áron
    A lábkötés hagyomány Kínában tombolt egészen az 1900-as évekig. Állítólag egy 10. századi táncos hozta divatba, a pici láb azt jelentette, hogy az illető hölgynek nem kell dolgoznia, mert olyan gazdag, ráér tipegni.
    [​IMG]
    A megnyomorító eljárás odáig fajult, hogy a 12. századra az aranylótusz, vagyis a 10 cm-es női láb volt a szépségideál – csak emlékeztetőül, ma egy 38-as lábú nőnek 23-24 cm a talphossza. A kötözést és a fájdalmas eljárásokat már a kislányoknál elkezdték, felnőtt korukra pedig legtöbbször annyira eldeformálódott a lábuk, hogy majdhogynem járásképtelenné váltak.
    Sugárzó szépség: Radioaktív arckrémek
    Amikor még a rádiumról csupa jót gondoltak – 1930 körül – , akkor olyan arckrémeket gyártottak, amik serkentik a sejtek vitalitását, a keringést, feszesebbé teszik a bőrt, meggyógyítják a keléseket, pattanásokat, megállítják az öregedést, és még sorolhatnánk.
    [​IMG]
    Azt, hogy közben radioaktív összetevők kifejezetten károsak, akkoriban még nem tudták.
    Nadragulya az igéző tekintetért
    A kitágult pupillák érdeklődést, akár szexuális izgalmat is sugározhatnak, jól tudták ezt a romantika hölgyei is – a nadragulya másik neve a belladonna, ami olaszul szép hölgyet jelent – , akik nadragulya vagy maszlagivással érték el a kívánt hatást.
    [​IMG]
    A nadragulya azonban nemcsak hallucinogén, de erősen mérgező is, így sokan tág pupillákkal ugyan, de örökre lehunyták a szemüket miatta.
    A tűzveszélyes krinolin
    A 18–19. században a harang alakú szoknyákat krinolin viselésével érték el – így lett még hangsúlyosabb a fűzővel leszorított derék. A hatalmas ruhadarab azonban kifejezetten balesetveszélyes volt: 1861-ben például Henry Wadsworth Longfellow felesége ruhája tüzet fogott, és mire eloltották, az asszony olyan súlyosan megégett, hogy másnap belehalt sérüléseibe.
    [​IMG]
    1858-ban a The New York Timesszerint a krinolin átlagosan heti három halálesetet okozott, ezek közt nemcsak tűzesetek szerepeltek, az is megtörtént, hogy a vízbe esett asszonyok elmerültek a ruhák miatt, mielőtt kimenthették volna őket.
    Forrás: Mentalfloss, Idiva, Wikipedia