Egyre gyakrabban keserítik életünket időjárási szélsőségek itt, Magyarországon is. Most egyértelmű, hogy az emberi tevékenység generálja a bajt, de a természet a segítségünk nélkül is képes extrém helyzeteket létrehozni. Legfeljebb ritkábban. Amikor egy korábbi cikkünkhöz múltbéli, “havas különlegességek” után kutattunk, megdöbbentő adatokba botlottunk. Azt még el tudtuk képzelni, hogy néhány évben késő tavasszal “a szőlők 7 napig álltak fehérben”, netán augusztus elején havazott a Tátrában. Ám az állítólag 1797. július 2-án Debrecen környékére hullott, bokáig érő hó feldolgozásához már segítséget kértünk. Nehéz bizonyítani Kezdjük azzal, hogy eleinket kizárólag gazdasági szempontból érdekelte az időjárás, nem fordítottak gondot a meteorológiai események dokumentálására. Kivétel volt, ha egy-egy extrém aszály, jégverés, árvíz elvitte a termést. Az ilyeneket feljegyezték mintegy magyarázatként, és uradalmi nyilvántartási könyvekben, rendházak dokumentumai közt rájuk bukkanhatunk – magyarázza Bartholy Judit egyetemi tanár, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője. Réthly Antal közel hét évtizedes munkával gyűjtötte össze ezeket a morzsákat, és négykötetes műbe szerkesztette Időjárási események és elemi csapások Magyarországon címmel. Ha valakinek a kezébe kerül, érdekes adatokat talál benne. A modern klímakutatás az írott forrásokon túl például pollenanalízissel, fák évgyűrűinek, a talaj vagy gleccserek jegének vizsgálatával, pollenanalízissel igyekszenek megismerni a múlt klimatikus viszonyait. Egyes sarkvidéki jégmintákból akár 800 ezer évre visszamenőleg nyerhetünk adatokat. Fotó: MTI/EPA/Ballarat Courier Télen nyár, nyáron tél De visszakanyarodva témánkhoz, Bartholy Judit szerint elképzelhető, hogy azon a bizonyos július 2-án havazott Debrecenben. Nagyon, nagyon ritkán, de okozhat nyári havat egy hirtelen betörő erős, intenzív sarkvidéki légtömeg. Ez esetben nyilván nem csak Debrecen környékére köszöntött be a nyári tél, hanem az ország jókora területeit érinthette, csak a források máshol elveszhettek. Megtörténhet az ellenkezője is, példaként a tanszékvezető az 1970-es éveket említi, amikor az egyik február nyári meleget hozott, az emberek Budapesten pólóban mentek utcára. Ilyen esetekben mindig a dél felől érkező, szaharai levegő betörése a felelős. A konklúzió tehát, hogy előfordulhat nyáron havazás nemcsak a hegyekben, hanem még a magyar Alföldön is, mint ahogy télen is megizzadhatunk egy szál rövid ujjúban. A szakember viszont nem akart belemenni abba, milyen gyakran jelentkeznek ezek az extrém időjárási helyzetek. Ez bonyolult matematikai modellek segítségével, hosszú adatsorokat elemezve lenne lehetséges, és akkor sem kapnánk konkrét eredményt, hanem csak a bekövetkezés esélyét számszerűsíthetnénk, valószínűségek formájában. Annyi biztos, csak ezért a télikabátokat nem érdemes még júliusban is a fogason tartani…
