Nyugdíjasok ezrei perelhetik az államot 2013 közepe óta az öregségi nyugdíjra jogosult közszolgáknak választaniuk kell: vagy nyugdíjba mennek, vagy tovább dolgoznak, de a fizetésük mellett nem utalnak nekik nyugdíjat. Ötezren vannak, akik az elmúlt években nem kapták a nyugdíjukat, mert dolgoztak, egyiküknek az Európai Bíróság hatmillió forintos kártérítést ítélt meg. Ha mind az ötezren perelnek, az állam több mint 20 milliárd forintot bukhat. Fejenként több millió forintos kártérítést gyűjthet be az a körülbelül ötezer nyugdíjas, akik az elmúlt két és fél évben közalkalmazottként dolgoztak, vagy még mindig dolgoznak. Ehhez csak annyit kell tenniük, hogy beperelik a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. A pert minden valószínűség szerint megnyernék. Ha mindannyian perelnek, az állam összesen bő 20 milliárd forintot fizethet ki nekik, plusz az összes perköltséget. Munka vagy nyugdíj 2013 közepe óta él a nyugdíjtörvény azon módosítása, amely szerint fel kell függeszteni a nyugdíjuk folyósítását azoknak a közszolgáknak, akik öregségi nyugdíjra jogosultak, egészen addig, amíg dolgoznak és fizetést kapnak. A törvény szerint (83/C paragrafus) a felfüggesztés az alábbi jogviszonyokban álló nyugdíjasokat érinti: Sokan túlélték a tisztogatást 2012 végén a kormány utasította a hatáskörébe tartozó intézményeket arra, hogy rúgjanak ki mindenkit, aki elérte a nyugdíjkorhatárt (akkor és jelenleg 62 év, 2021-ig emelkedik folyamatosan 65-re), és van elég szolgálati ideje. Az állami intézmények vezetői kérelmezhették és kérelmezhetik a kormánynál, hogy egyik vagy másik nyugdíjaskorú beosztottjukat a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább foglalkoztathassák, ha úgy ítélik meg, hogy az illető munkája nélkülözhetetlen az intézmény működéséhez. Ezek az emberek a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozhatnak, de a fizetésük mellé nyugdíjat nem kapnak. Különösen sok orvos és tanár maradt állásban a tisztogatás után. Az egészségügy és az oktatás gyakorlatilag működésképtelenné vált volna, ha az idősebb munkavállalókat elküldik. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2012-ben az állami költségek lefaragásával indokolta, miért nem kaphatnak nyugdíjat a közszolgák A nőknek elég a negyven év Az előre hozott és a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjak intézményét már 2012. január 1-jével megszüntették. Mindemellett elég sokan maradtak, akik már a nyugdíjkorhatár elérése előtt jogosultak lehetnek öregségi nyugdíjra. A nők jelenleg is 40 év munkaviszony után kaphatnak öregségi nyugdíjat. Ötezer embert érint Egy szó mint száz, sok öregségi nyugdíjra jogosult ember dolgozik még a közszférában, bár egyre kevesebben vannak. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) kapott adatok alapján az alábbi táblázatban foglaltuk össze, hogyan alakult azok száma, akiknek a nyugdíját felfüggesztették, és mennyi pénzt spórolt meg ezzel az állam havonta: Jól látható, hogy a nyugdíjra jogosult közszolgák száma folyamatosan csökken. Az évek múlásával nyilván sorban abbahagyják a munkát. Persze új emberek is lehetnek köztük, például olyan orvosok, akik az elmúlt években érték el a nyugdjjkorhatárt, de külön engedéllyel állásban maradtak. Az érintettek száma ezért legalább 4622 (ez volt a legmagasabb szám 2013 végén), de valószínűleg ennél valamivel több. Egy nyugdíjas bíróság elé vitte az államot Egy nyugdíjra jogosult közszolga, Fábián Gyula 2013. december 5-én pert indított az Európai Bíróságon, hogy az döntse el, jogszerű-e, hogy a fizetése mellett nem kaphat nyugdíjat. A bíróság 2015 decemberében döntött az ügyében. Az ítélet szerint a magyar államnak összesen 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie. Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek A döntést azzal indokolták, hogy a nyugdíjtörvény vonatkozó része ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, és sérti a megkülönböztetés tilalmát. Ugyanis a rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti, és a közszolgálatban állók között is különbséget tesz, az öregségi nyugdíjban részesülő miniszterekre vagy polgármesterekre például nem vonatkozik. Az Emberi Jogok Európai Bírósága, bár legitim célként fogadta el a költségvetési kiadások csökkentését, azonban úgy látja, hogy a magyar hatóságok nem indokolták meg észszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt. Az Európai Bíróság szerint a magyar kormány megkülönbözteti a nyugdíjasokat Precedensjog szerint működik Az ügy azért kellemetlen a magyar államnak, mert az Európai Bíróság precedensalapon ítélkezik. Vagyis, ha egyszer hoznak valamilyen ítéletet egy ügyben, akkor a többi hasonló ügyben az az ítélet lesz mérvadó. Tehát annak az ötezer embernek, aki ugyanabban a cipőben jár vagy járt, mint Fábián Gyula, nincs más dolga, mint pert indítani az Európai Bíróságon. Mivel már van precedens, a pert szinte biztosan meg fogják nyerni, és bezsebelhetik a kártérítést. A magyar állam 2013 közepe óta bő 20 milliárd forintot spórolt meg azon, hogy nem fizetett öregségi nyugdíjat az erre egyébként jogosult közszolgáknak. Ha minden érintett pert indít, akkor ezt a pénzt az állam kifizetheti kártérítés formájában, tetézve a perköltségekkel. Kötelezhetik a kormányt a helyzet rendezésére A magyar állam ellen indított perek nagy száma akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ha ugyanis Strasbourgban elég sokszor ítélnek el egy országot ugyanolyan egyezménysértések miatt, akkor születhet egy irányadó ítélet. Ezt akkor szokták meghozni, ha egy jogsértés már rendszerszintű probléma. Ilyenkor az összes többi ügyet akár fel is függeszthetik, és felszólíthatják a magyar kormányt, változtasson a jogszabályokon, illetve dolgozzon ki megfelelő hazai jogorvoslati mechanizmust.
