Gazdaság Óriási vásárlási lázban a magyarok: kinél költik majd el a pénzüket?

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' Mézga hozta létre. Ekkor: 2016. november 11..

  1. Mézga / nem lopott :D

    Csatlakozott:
    2016. május 10.
    Hozzászólások:
    16,666
    Kapott lájkok:
    4
    Beküldött adatlapok:
    0
    Miközben a forgalom három éve folyamatosan bővül, a magyarországi cégvilág egyik legmozgalmasabb terepe lett a kereskedelmi szektor. A korábban meglehetősen kusza viszonyok egyre inkább letisztulnak, az árbevétel a korábbi évekhez képest magasabb szinten áll be, miközben a mérleg szerinti eredmény jelentősen emelkedik. A cégek között egyre erősödik verseny.


    A Nemzeti Cégtár adatai szerint a kiskereskedelemmel foglalkozó cégek száma (a gépjármű- és motorkerékpár-kereskedelem nélkül) 2013-ban tetőzött, meghaladta a 71 ezret. A rákövetkező két évben azonban számuk csökkenésnek indult: 2015 végén már csak 68 416 céget tartott nyilván a hivatalos statisztika, ami

    nem kis részben a gazdaság fehérítése érdekében tett intézkedések hatásának köszönhető

    - nem véletlen, hogy erre az időszakra tehető az online pénztárgépek bevezetése. Az adóhatósághoz bekötött pénztárgép használatára kötelezettek körét most januártól kiterjeszti a kormány - ez feltételezhetően a kiskereskedelmi szektor további koncentrációjához vezet majd.

    [​IMG]
    Forrás: Nemzeti Cégtár/Origo


    Miközben a cégek száma 2013-ban helyi csúcsra ért, a kiskereskedelemben dolgozók létszáma épp ekkor volt a legalacsonyabb az elmúlt 5 évben. Míg korábban a 300 ezret közelítette a létszám, a Nemzeti Cégtár adatai szerint 2013-ban 269 ezer alá csökkent, hogy aztán fokozatosan újra emelkedésbe kezdjen. 2015 végén 276 ezernél többen dolgoztak a kiskereskedelemben.

    Újra emelkedik a bevétel


    Az árbevétel is 2013-ban volt a legmagasabb: az éves nettó bevétel ekkor meghaladta a 7588 milliárd forintot. Ez 2014-re mintegy 7 százalékkal ugyan visszaesett, de 2015-ben ismét többet költöttek a magyarok: több mint 7353 milliárd forint volt a nettó árbevétel a kiskereskedelmi cégeknél. A mérleg szerinti eredmény ugyan évről évre javuló tendenciát mutat, ám az utolsó év értékét sehogy sem állíthatjuk be a sorba: miután egy kormányzati intézkedés gyakorlatilag megtiltotta a nagyobb kisker-láncoknak, hogy veszteségesek legyenek (a két egymást követő évben negatív mérleg szerinti eredményt jelentő áruházláncok nem forgalmazhatnának napi fogyasztási cikkeket), egyik évről a másikra a 70 milliárdos veszteségből 90 milliárdos mérleg szerinti nyereség lett.

    [​IMG]
    Forrás: Nemzeti Cégtár/Origo


    A trend azonban ettől az intézkedéstől függetlenül is nyilvánvaló: a kereskedelmi szektor eredményessége folyamatosan javul, és ismét növekvő pályára állt a foglalkoztatottak száma is.

    Egyre többet költünk – nyerésre vannak ítélve a kereskedelmi cégek?


    A belső fogyasztás bővülése előlépett a magyar gazdasági növekedés első számú motorjának. A KSH adatai szerint augusztusban már 38. hónapja nőtt megszakítás nélkül a kiskereskedelmi forgalom.

    Az idei már a harmadik olyan év lesz, amikor elérte vagy túllépte az 5 százalékos növekedést az ágazat. A trend a szakértői várakozások szerint nem törik meg a közeljövőben: a bérek folyamatosan emelkednek, az infláció pedig továbbra is alacsony szinten alakul majd.

    Ez növeli a vásárlók reáljövedelmét, magyarán azt a pénzösszeget, amelyet megtakarításra és fogyasztásra költhetnek majd. A kereslet tehát bővül, a verseny pedig erősödik, ahogy egyre nyilvánvalóbb, hogy jövedelmező ágazat a kereskedelem.

    Zsebbe kell nyúlnia annak, aki versenyben akar maradni


    A szektorban működő kisvállalatok számára a legnagyobb kihívást most a megfelelő (minőségű és létszámú) munkaerő biztosítása, ami a bérek fejlesztése nélkül nem képzelhető el - ennek forrását pedig biztosítani kell. A másik kihívást a digitalizáció jelenti: miközben a teljes kereskedelmi szektor bővül, ezen belül az interneten bonyolódó forgalom kiugróan emelkedik.

    [​IMG]

    Batha Pál és feleségének családi gazdasága Szalafő-Pityerszeren

    Forrás: MTI/Kovács Tamás

    Egyre nagyobb teret nyernek a webáruházak, az e-kereskedelemmel foglalkozó cégek nagyobb szeletet hasítanak maguknak az egyébként növekvő tortából, a „hagyományos" üzletek pedig online értékesítési csatornákat nyitnak. Az erősödő versenyhelyzetben mind a likviditás biztosítása, mind pedig a szolgáltatási színvonal fejlesztése érdekében végzett beruházások komolyabb ráfordításokat igényelhetnek a cégek részéről – nem véletlen, hogy a szektor cégeire felfigyeltek a bankok, akik így most javuló feltételekkel juthatnak külső finanszírozáshoz. A CIB például külön hatmilliárdos keretet biztosít a kereskedelmi szektorban működő kisvállalatok hitelezésére.

    Felpörögnek a beruházások és a hitelezés


    A beruházások terén ugyanis trendforduló látszik az ágazatban, több évnyi csökkenést követően az idei évben itt is bővülés tapasztalható, az első félévben hozzávetőlegesen 15 százalékkal nőttek a beruházások – közölte megkeresésünkre a CIB. Nem csak ágazati szinten figyelhető meg a növekedés: a CIB Banknál a 2015 januárja és 2016 augusztusa között eltelt időszakban a kereskedelmi vállalkozásoknál dinamikus, 123 százalékos bővülést tapasztaltak a hitelkihelyezésekben, miközben az összes kisvállalat esetében ez 78 százalék. Ezek a tendenciák pedig az előttünk álló időszakban is folytatódnak.

    A CIB Bank jelenleg is stabil pozíciókkal rendelkezik a szektor kiszolgálásában: közel 51 ezer kisvállalati ügyfele közül hozzávetőlegesen minden tízedik ügyfél a kereskedelemben tevékenykedik. A kereskedelmi szektor finanszírozásán belül meghatározó a folyószámlahitelek aránya, ez a kihelyezett mennyiség 72 százaléka.

    A cikk megjelenését a CIB Bank támogatta!

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...