Gazdaság Orosz óriás csapott le az Iszlám Államtól visszaszerzett olajmezőkre

Az orosz Rosznyeft olajipari nagyvállalat az Iszlám Állam által korábban ellenőrzött kurd olajmezők fejlesztéséről köt szerződést helyi vezetőkkel - értesült a Financial Times. Az orosz állami nagyvállalat állítólag egymilliárd dollárért olajat is vásárol az kurd olajmezőkről, amit 2019-ig előre ki is fizet. Az ISIS térvesztésével a kurd erők fokozatosan vették át az olajban gazdag észak-iraki területek ellenőrzését, és most szeretnének minél nagyobb autonómiát kiharcolni, amihez jól jön az orosz gazdasági segítség.


A zömében orosz állami tulajdonú Rosznyeft olajipari nagyvállalat kulcsszerepet szeretne játszani az Iszlám Állam térvesztésével felszabadult észak-iraki olajmezők kiaknázásában. Sajtóértesülések szerint az iraki kurd autonóm területek vezetése öt kurdisztáni olajmező fejlesztéséről állapodik meg az orosz olajipari óriással, valaminta Rosznyeft egymilliárd dollár értékben olaj vásárlásáról két évre előre köt szerződést, és a vételárat már most kifizetné. A szóban forgó öt olajmező az iraki kurd területek központjától, Kirkuktól nem messze található, a korábbi szír-iraki határ közelében, jelenlegi hovatartozásuk meglehetősen kérdéses.

Elemzők szerint ezért is

fontos a Rosznyeftnek, hogy minél hamarabb gazdasági pozíciókat szerezzen ebben a kulcsfontosságú, olajban gazdag régióban.



Az Iszlám Állam által lerombolt kurd olajkutat próbálják menteni.

Forrás: AFP/Marwan Ibrahim

Az orosz óriásvállalat a kurd területekről induló olajvezetékre is pályázik, amely naponta 700 ezer hordónyi olaj szállítására alkalmas. Ezt a hálózatot a Rosznyeft tovább bővítené napi egymillió dolláros kapacitásra.
Becslések szerint a szóban forgó olajmezők 45 milliárd hordó olajat és 5,66 trillió köbméternyi gázt rejtenek, ezért az orosz nagyvállalat minden riválisát megelőzné „a globális energiapiac legígéretesebb térségében".Elemzők szerint a korábban az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló kurd olajmezők fejlesztéséről folytatott orosz-kurd tárgyalásokat az iraki kormány a kurd autonóm területek függetlenségi törekvéseként értékelheti, a bagdadi központi hatalom és a kurd területek közötti viszony ugyanis soha sem volt felhőtlen.

A 2003-as iraki háború és Szaddám Huszein megbuktatása után az olajban gazdag Iraki Kurdisztán autonóm területté vált, saját elnökkel, parlamenttel, kormánnyal és hadsereggel.

A bagdadi központi hatalom meggyengülésével ismét előtérbe kerültek a kurd függetlenségi törekvések, olyannyira, hogy az amerikai katonai hírszerzés (DIA) vezetője idén tavasszal már úgy nyilatkozott, hogy az iraki Kurdisztán függetlensége csupán idő kérdése.



Észak-iraki kurd olajvezeték építése.

Forrás: AFP/Anadolu Agency/Emrah Yorulmaz

Amennyiben az iraki és a kurd régiós kormány nem tud megegyezni az autonóm területek új határaiban és az olajkincsek megosztásában, annak újabb komoly konfliktus lehet a vége. Idén szeptemberben kurd vezetők kötelező érvényű népszavazást tartanának a kérdéses terület függetlenségéről, az eredmény nemzetközi elismertetése azonban meglehetősen kérdéses.

A kurdok megerősödésének alapja, hogy az Iszlám Állam térvesztésével párhuzamosan a kurd katonai erők vették át a szóban forgó terület feletti ellenőrzést.

Elemzők szerint az orosz-kurd gazdasági kapcsolatok szorosabbá válása a térségbeli orosz politikai érdekek érvényesítését is jelenthetik.

A Rosznyeft ugyanis épp az állami tulajdonos miatt politikai szerepet is ellát. Putyin elnök régi szövetségese az olajipari óriás vezetője, Igor Szecsin, aki korábban már kötött olajüzleteket Líbiával is, Katarnak jelentős részvénypakettet adott el a vállalat vagyonából. A Rosznyeft egyébként korábban bevásárolta magát a német MIRO és Bayernoil olajfinomító nagyvállalatba, valamint az indiai Vadinar olajfinomító 49 százalékos tulajdonrészét is megszerezték.



A Rosznyeft standja a szentpétervári gazdasági kiállításon májusban.

Forrás: AFP/Sputnik/Evgeny Biyatov

Mivel az észak-iraki kurd olajmezőkre vonatkozó szerződéssel az oroszok a térségbeli befolyásukat szeretnék növelni, a kurdok pedig erősíteni kívánják ellenőrzésüket az autonómia területének olajkincse felett, összességében mindkettő feszültséghez vezethet a bagdadi kormánnyal fenntartott viszonyban. A helyzetet ráadásul bonyolítja, hogy az Iszlám Állam elleni harcok még tartanak, és a Rosznyeftben résztulajdonos Katar helyzete az utóbbi hetekben meglehetősen nehézzé vált.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...