Passuth László (Budapest, 1900. július 15. – Balatonfüred, 1979. június 19.) író, műfordító, Passuth Krisztina művészettörténész édesapja. 1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. 1920-ban került Budapestre. Jogi diplomát szerzett a szegedi egyetem jogtudományi karán. 1919 és 1950 között banktisztviselőként dolgozott, majd 1950-től1960-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Fordító Iroda szakfordítója volt. Írói művei az 1920-as évek közepétől több folyóiratban (Nyugat, Szép Szó, Magyar Szemle, Jelenkor, Válasz stb.) jelentek meg. Első, Eurázia című regényét 1937-ben adták ki. Ezután számos regényt írt, alapos filológiai felkészültséggel, kivételesen kifinomult és művészi stílusban. Manapság az irodalombarátok ellentmondásosan ítélik meg, időnként fellángol a vita könyveinek olvasmányosságáról. Első nagy sikere az Esőisten siratja Mexikót című regénye volt 1939-ben. 1945-ben a Magyar PEN Club főtitkárává választották. Ezt a tisztségét egészen 1960-ig töltötte be, ám 1948 és 1957 között csak formálisan, háttérbe szorítva, mivel 1948-ban kizárták a Magyar Írók Szövetségéből. Számos nyelvből fordított – 1956-ig csak fordításai jelenthettek meg. 1956-tól visszatért a magyar irodalmi életbe, de csak a "tűrt"kategóriában – viszont számos műve jelent meg külföldön. Életrajzi, művészettörténeti írásai itthon is a legolvasottabb művek közé tartoztak. Művei Eurázia (regény, Bp., 1937); Esztergomi symposion (tanulmányok, Bp., 1937); Esőisten siratja Mexikót (történelmi regény Hernando Cortezről, Bp., 1939); Nápolyi Johanna (történelmi regény, Bp., 1940); A lombard kastély (regény, Bp., 1940-1944); A bíborbanszületett (történelmi regény (Immanuel császár élete és III. Béla magyar király indíttatása, Bp., 1943); Forgóajtó (regény, Bp., 1944); Felhő és oázis (regény, Bp., 1946); Fekete bársonyban (történelmi regény, Bp., 1946); Idegenek (regény, Bp., 1949); Sasnak körme között (történelmi regény Zrínyi Ilonáról, Bp., 1956); A mantuai herceg muzsikusa (történelmi regény, Claudio Monteverdiről,Bp., 1957); Négy szél Erdélyben (történelmi regény a Báthory családról (Báthory István és kora), Bp., 1957); Lagunák (történelmi regény, Bp., 1958); Megszólal a sírvilág (regény, Bp., 1959); Édenkert az óceánban (regényes útirajz, Bp., 1959); Sárkányfog (történelmi regény a Báthory családról,(Báthory Zsigmond és kora), Bp., 1960); A harmadik udvarmester (történelmi regény, Bp., 1962); Ravennában temették Rómát (történelmi regény Nagy Teodorikról, Bp., 1963); Aranyködben fáznak az istenek (történelmi regény (Raffaello és koráról), Bp., 1964); Kutatóárok (önéletrajz, Bp., 1966); Madrigál (történelmi regény,(Carlo Gesualdoról),Bp., 1968); Rézkor (önéletrajz, Bp., 1969); Örök Hispánia (útirajz, Bp., 1969); Hétszer vágott mező (történelmi regény, 1-2. (III. Béla halálától II. Endre haláláig) k., Bp., 1970); Nápoly (ismeretterjesztő könyv, Bp., 1972); Találkoztam Esőistennel (útleírás, Bp., 1972); Gyilokjáró (önéletrajz, Bp., 1973); Tört királytükör (történelmi regény (Luxemburgi Zsigmond koráról),Bp., 1974); Emlék és folytatás (regény, Bp., 1975); Tornyok árnyékában (cikkek, tanulmányok, úti jegyzetek, Bp., 1977); Barlangképek (önéletrajz, Bp., 1978); Medúzafej (történelmi regény, 1979); Víz tükrére krónikát írni (történelmi regény, (Mo. 1540-1571 között), Bp., 1980); Tíz esztendő tető alatt (önéletrajz, Bp., 1981); Anselmus (történelmi regény, Bp., 1983). [TD="class: cimke"]Fontosabb művei[/TD] Esőisten siratja Mexikót Nápolyi Johanna Sasnak körme között Négy szél Erdélyben Sárkányfog Lagúnák Az Udvari asszony regényének nevezhetnénk ezt a művet
