[TD="width: 50%, align: center"]Pázmány Péter(1570—1637) [/TD] [TD="width: 50%, align: center"][/TD] A mostani magyar olvasó számára talán az egész hazai irodalmi múltból Pázmány Péter a legeslegproblematikusabb nagy alak. Aki előveszi és elolvassa műveit, szakadatlanul hánykódik az ellenszenv és az elragadtatás között. Hiszen ez a bíboros a Habsburgok legelszántabb ügynöke. Ez a Habsburg-ügynök azonban a magyar nyelv megszállottja, a szép stílus bűvésze. Ő az ellenreformáció fő alakja Magyarországon, és helyzeténél is, szándékainál fogva is a politikai reakció irányító főnöke, nemhogy életében, de még évszázadokkal halála után is. Igen ám, de úgy nő a humánus erkölcs nagy formátumú képviselőjévé, hogy sok mindenben egy mai haladó ember is tanítómesterének tekintheti. És micsoda stiliszta! Nincs az az ellensége, aki ne kényszerülne bevallani, hogy az európai színvonalú magyar széppróza nemcsak vele kezdődik, de mindmáig alig akad prózaírónk, aki szépségben, szemléletességben, erőteljességben, meghittségben, pátoszban, humorban, képgazdagságban fölébe tudna kerekedni. A Habsburgok hű szolgájaként is ő volt a nemzettudat legnagyobb és leghatásosabb kifejezője a XVII. században. Harcos papok neveléséért : alapított egyeteme a magyar tudományosság és haladás fellegvára lett, mindmáig tartó érvénnyel. Reakciós pátosszal ő nevelte fel a haladás számára Zrínyi Miklós-t. Hitbuzgalmi okokból végzett műfordító munkássága mindmáig példaképe a jó fordítás lelkiismeretességének, egyszerre hűségének és tiszta magyarosságának, az eredetit tolmácsoló elbűvölő szépségének. Egy irracionális világnézet alapján példamutatója a racionális magyarázatoknak. És közben még három és fél évszázad múltán is gyönyörködtető, szórakoztató, lélekemelő íróművész, aki oly mértékben valósítja meg a népiesség és a választékosság egységét, hogy a mai író és a mai olvasó is mércének tekintheti, akkor is, ha harcos indulattal áll világnézetével és törekvéseivel szemben. Pázmánnyal ma is vitatkozni kell, s ez eleve sincs az ő ellenére, mert egész életművét betölti a friss vitatkozó szellem; ellenfeleiben is a vitakedvet becsüli legjobban. De ma is olvasni kell, mert stílusa élőbb az évszázadokkal ifjabb utódok nagy részénél is. Élete szakadatlan magasbatörés, és szakadatlan küzdelem. 1570-ben született Váradon (a későbbi Nagyváradon), egy olyan ősi nemesi családból, amely az elso Árpád-királyok óta szakadatlanul jelen volt a hazai történelemben. Amikor született, a család éppen református volt, hanem amikor tizenkét éves volt, áttértek a katolikus vallásra. Gyakori volt ez a hitváltoztatás a reformáció korában: az érdekek és vallások elválaszthatatlanul kapcsolódtak össze. Katolikusnak vagy lutheránusnak vagy kálvinistának lenni — ez politikai hitvallást is jelentett, társadalmi világnézetet is, egyéni-családi érdekek kifejezését is. 1555-tol kezdve alapelv volt, hogy a földesúr szabadon választhatja a vallását, a jobbágy kénytelen követni őt: akié a hatalom, azé a vallás („Cuius regio, eius religio" — így mondották a kor hivatalos latin nyelvén, így iktatták hol törvénybe, hol le nem írt, de gyakorolt jogszokásba). A harcosan protestáns Pázmányok harcosan katolikusok lettek, vagyis elfogadták egyetlen útként a Habsburg-uralmat. És a Habsburgokat szolgáló egyház már készülődött, hogy a reformáció mozgalmaival szemben rendszeres ellenmozgalommá formálja a tömegek visszakatolizálását. Ez a törekvés volt az ellenreformáció, és az ellenreformáció legfontosabb szervezete a jezsuita rend volt. Pázmány Péter jezsuita lett, és a magyar ellenreformáció legfőbb szellemi vezére. A jezsuiták felismerték, hogy a jól képzett protestáns prédikátorokkal szemben csak náluk is nagyobb műveltséggel lehet fölvenni a szellemi küzdelmet. Így lettek a jezsuiták a legreakciósabb célok érdekében még a modern pedagógia előharcosai is. Kitűnő tanárok voltak, akik ki tudták választani a legkitűnőbb tanítványokat. Pázmány előbb kitűnő tanítvány volt, hogy azután kitűnő tanárrá s azon túl egész nemzete oktató-nevelőjévé váljék. Pázmány, a politikus[FONT=Times New Roman CE,Times New Roman]: Európai látókörű államférfi, a király után a második ember az országban. Élete utolsó éveire kiérlelt politikai meggyőződése és célja egyensúlyt teremteni Erdély és a királyi Magyarország között. “A protestáns Erdély biztosítéka a magyar szabadságnak, a királyi Magyarország pedig annak, hogy Magyarország szíve katolikus marad.”[FONT=Times New Roman CE,Times New Roman] (Legfőbb politikai ellenfele és vitapartnere Bethlen Gábor fejedelem volt.)[/FONT] Pázmány, az iskolaalapító, a kultúratámogató[FONT=Times New Roman CE,Times New Roman]: 1635-ben Nagyszombaton hozza létre az első magyar jogfolytonos egyetemet (ma: Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem). Bécsben megalapítja a Pázmáneumot, a magyar kultúra bécsi központját. Megalapítja a gyöngyösi, a homonnai, a győri és a szatmári jezsuita nevelőintézetet. Kulturális célokra egymillió forintot költött.[/FONT] [FONT=Times New Roman CE,Times New Roman]Pázmány, az író, a vallástérítő[/FONT][FONT=Times New Roman CE,Times New Roman]: Írói tehetségét, írásművészetét a hittérítés szolgálatába állította.[/FONT] [FONT=Times New Roman CE,Times New Roman]Művei: Prédikációk Felelet Magyari Istvánnak Öt szép levél Alvinci Péterhez Keresztény imádságoskönyv (az első magyar katolikus imakönyv) Az isteni igazságra vezérlő kalauz (Kalauz) (A kor legjelentősebb teológiai összefoglalója) Kempis Tamás: Krisztus követése (fordítás) (A kor legjelentősebb aszketikus műve)[/FONT] [FONT=Times New Roman CE,Times New Roman]Pázmány a stílusművész,[/FONT] a nyelv mestere: [FONT=Times New Roman CE,Times New Roman]“Ő a magyar próza atyja és törvényhozója... Ha őt olvasom, nem érzem a nyelvújítás szükségességét, nem látom azt a hiányt, melyre egy század múlva, a XVIII. század elején döbbentek rá... De bizonyos, hogy előtte gyökeresebb, velősebb volt[/FONT] a prózánk.”[FONT=Times New Roman CE,Times New Roman] (Kosztolányi Dezső) Stílusának jellemzői: 1.) Bonyolult, tudatosan felépített körmondatok és az élőbeszéd keveredése. 2.) Képekben való láttatás. 3.) Könyvműveltség és életismeret. 4.) Riedl Frigyes: [/FONT]“Prózája a közmondásokból virágzott.” közmo[FONT=Times New Roman CE,Times New Roman]ndások: Könnyű a borból ecetet csinálni, de nehéz ecetből bort. Kövér hasnak nincs éles elmélkedése. Bagolynak nincsenek sólyom fiai. Kérkedékenyben jó vitézt, sokat kodácsoló tyúkban szaporán tojót nem láttam. Amely orca bocskorbőrré lett, nem tud szégye[/FONT]nt. [/FONT]
