A 110 hamvasztásos sírt rejtő pilismarót-basaharci temetőt 1960–1970-es években a 11-es út közelében tárták fel. Az elhunytakat nem urnákban temették el, a hamvakat a kijelölt területen a földre helyezték, köréjük tették a tárgyakat, majd a sírt különböző méretű kövekkel fedték be. A mostani vizsgálatok alapján hat alkalommal sikerült meghatározni az elhunytak nemét és életkorát is: négy 20-59 év közötti férfi és két ugyanilyen korú nő volt. Öt esetben csak az életkort lehetett megállapítani: két gyermek, és három felnőtt maradványait rejti a sír. A Kárpát-medencében a késő rézkorban (Kr. e. 3600/3500–3000/2800) a mai Bulgáriától Németországig terjedő területen látszólag egységes anyagi kultúra jött létre. Az úgynevezett badeni vagy péceli kultúra népét sokrétű, gazdagon díszített, különleges kerámiák jellemezték. A földművelés mellett állattartással is foglalkoztak, már ismerték a négykerekű kocsit, az ökrök vontatta szekerek segítségével pedig nagy távolságra szállíthattak különböző cikkeket – közölte lapunkkal a Magyar Tudományos Akadémia. A késő rézkor intenzíven kutatott időszak, hiszen ebben a periódusban született a legtöbb őskori innováció. Ilyen a kerék, a kocsi, bizonyos fémötvözetek elterjedése, a ló háziasítása, az állatok igavonó erejének hasznosítása. Mára már megdőlni látszik az a nézet is, hogy minden innováció Mezopotámiából ered, a Kárpát-medencében ennél korábbi kocsi- és kerékleletek vannak – idézi a közlemény Bondár Máriát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kutatóját.
