2011 júniusában, az akkori magyar uniós elnökség egyik eredményeként fogadták el az állam- és kormányfők az Európai Unió újabb makro-regionális fejlesztési koncepciójának elindítását. A kilenc uniós és öt unión kívüli országot tömörítő Duna Régió Stratégia (DRS), az EU négy makrorégiója közül a másodikként ad keretet a szélesebb együttműködésre, és a négy prioritási területen az összehangolt fejlesztések megvalósítására. Október 18-án és 19-én rendezi meg Magyarország a soros DRS elnökségének legfontosabb, és egyben a magyar elnökséget záró eseményét, az Éves Fórumot. A kétnapos konferencián a DRS országának képviselői vesznek részt. Három szakterület magyar koordinációval működik A DRS tizenegy fő prioritási területre épül, ezeken a pilléreken belül pedig – összhangban az Unió elvárásaival – további szakterületeken belül valósíthatók meg az egyes fejlesztési célok. Magyarország három kiemelt jelentőségű témában vállalt vezető szerepet: a fenntartható energia használatának ösztönzése témakörben Csehországgal, a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése fejezetben Szlovákiával, valamint a környezeti kockázatok kezelésének területén Romániával. Rajka, 2011. június 25. Mikulás Dzurinda szlovák (b), Martonyi János magyar (k) és Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter pálinkával koccint az uniós Duna-régió stratégia Európai Tanács elé terjesztésnek alkalmából tartott kerékpártúra célállomásán, a rajkai Aranykárász kempingben. Forrás: MTI/Kollányi Péter A magyar DRS elnökség egyik fontos eseménye volt a Regionális Fejlesztési Bizottság július 12-i brüsszeli ülése. Az ülés célja az Európai Unió területén működő négy makro-regionális stratégia (Balti-, Duna-, Adriai és Jón-, valamint az Alpok Stratégia) végrehajtása kapcsán tapasztalt nehézségek felvázolása, a Stratégiákban rejlő eddig kiaknázatlan lehetőségek bemutatása, valamint a 2020 utáni időszakra vonatkozó stratégiai elképzelések lefektetése volt. A magyar elnökség részvétele a szakbizottsági ülésen kiemelten fontos volt, hiszen az Európai Bizottság várhatóan 2018 első negyedévében fogja kiadni az Európai Unió 2020–2027-es időszak pénzügyi keretére vonatkozó terv első változatát. A magyar elnökség beszámolójában számos ajánlást fogalmazott meg, amelyek elsősorban a Stratégia projektorientációjának növelését, sikereinek hatékonyabb kommunikációját javasolta.Az ajánlások között szerepelt a nem uniós, de a Stratégiához tartozó országok szorosabb bevonása is. Az aknaszlatinai sóbánya helyzetének rendezése is megvalósulhat a régiós stratégia keretén belül Forrás: Wikipedia Magyar részről bemutattak olyan sikeres projekteket is, amelyek bizonyítják a Duna Régió Stratégia keretében zajló együttműködés jelentőségét. Ilyen például a Kárpátalján található aknaszlatinai sóbányával kapcsolatos misszió, amelynek előzménye, hogy az aknaszlatinai elhagyott sóbányából szivárgó koncentrált sóoldat évek óta veszélyezteti a Tisza bioszférájának egészségét. A Duna Régió Stratégia nyújtotta lehetőségeket kihasználva, Magyarország minden idők legnagyobb európai uniós tényfeltáró missziójának megszervezésében működött együtt az Európai Bizottsággal. Egyetértés az energiabiztonságról Magyarország egyik szakterülete a Csehországgal közösen vállalt fenntartható energiák felhasználásának ösztönzése. A Stratégia országai között egyetértés van az energiabiztonság fontosságáról, és a fenntartható, tiszta megoldások, mint a geotermikus energia, vagy a biomassza használatáról." – mondta el az Origo Kérdésére Joó István, a Duna Régió Stratégiáért, valamint a vízidiplomációért felelős miniszteri biztos. Nincs uniformizált szabály az energiabiztonság megteremtésére, mivel minden ország különböző szociális háttérrel, földrajzi, és gazdasági adottságokkal rendelkezik, Németország számára teljesen más az út, mint Szerbia, vagy Montenegró számára, azonban a közös cél az egységes, integrált és fenntartható energiaszektor megteremtése a régióban – tette hozzá Joó István. A miniszteri biztos azt is elmondta: Magyarország energetikai álláspontja egyértelmű. A cél, hogy az ország minden előírásnak megfelelve gondoskodjon energiaellátottságáról, minimalizálja energiafüggőségét, és eleget tegyen a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek. Látható az is, hogy míg a szakterület másik koordinátora, Csehország, adottságaiból fakadóan elsősorban a fosszilis források kiaknázására törekszik, addig Magyarország számára az a fontos, hogy az energiamix összetétele sokféle legyen, változatos forrásokat használva az energiaellátáshoz. Együttműködés a közlekedésben és a klímavédelemben A magyar elnökséget záró 6. DRS Éves Fórum egyik kiemelt témája a tiszta közlekedés. A magyar elnökségnek az a célja, hogy többféle szempont alapján induljon párbeszéd arról, hogyan csökkenthetik a régiós országok károsanyag-kibocsátásukat a leghatékonyabban. Bár már most is látható, hogy a hagyományos benzin-, és dízelalapú közlekedés az elkövetkezendő évtizedekben jelentősen visszaszorul, de 2017-ben nem egyértelmű, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően melyik alternatíva veszi át a helyét." – mondta el Joó István. A Stratégia és a visegrádi négyek célja is a minél nagyobb fokú regionális összekapcsoltság megteremtése, ebben a nehézséget az adja, hogy a közlekedési rendszer egyfajta örökség, amelynek megújítása, fenntarthatóvá tétele csak komoly anyagi ráfordításokkal valósítható meg – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos. A Duna Régió Stratégia 14 ország számára kínál együttműködési keretet Forrás: KKM/Kkm/Burger Zsolt A Duna Régió Stratégia önálló ágazati területként kezeli a környezeti kockázatok regionális kezelését. Ebben Magyarország román partnerével közös koordinációt lát el. A hat évre visszatekintő együttműködés keretében elsősorban a Duna vízgyűjtő-szintű árvízvédelem összehangolását célzó tevékenységeket valósítottunk meg. Jelenleg magyar kezdeményezésre egy innovatív, országközi előrejelzési rendszer kialakítását célzó európai uniós projektünk van elbírálás alatt." – tájékoztatta az Origot az eredményekről a miniszteri biztos. Joó István elmondta azt is: nem csak a DRS kapcsán megvalósuló együttműködés tanulhat az Unió további három makroregionális stratégiájának tapasztalataiból. A dunai együttműködés kapcsán Magyarország teljesítményét, a kormányzati koordinációs rendszert, az Európai Bizottság és a partnerországok is modellértékűnek tartják. A Duna Transznacionális Program 14 ország számára elérhető első pályázati felhívása során a meghirdetett támogatási összeg több mint ötödét magyar vezetésű projektek nyerték el. Ez a magyar szervezetek kiemelkedő aktivitását mutatja. Let's block ads! (Why?) Forrás...
