Sinkovits Imre

Sinkovits Imre
Színész, a Nemzet Színésze
Született:
1928. szeptember 21. Budapest, Magyarország
Elhunyt:
2001. január 18. Budapest, Magyarország



a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjasmagyar színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze.

Sinkovits Imre a Magyar színjátszás egyik meghatározó alakja volt. Megszámlálhatatlanul sok színházi,- és filmszerep kötődik a nevéhez.​

Életrajza:
Adatok:
1948. - Belvárosi Színház
1949. - Ifjúsági Színház
1950-1958 - Nemzeti Színház
1951 - - Színház- és Filmművészeti Főiskola
1958-1963. József Attila Színház
1963 -tól haláláig, 38 éven keresztül a Nemzeti Színház tagja
Felesége: Gombos Katalin színművésznő(1929 - )
Öccse: Sinkó László színművész (1940- )
Gyermekei:
Sinkovits Vitai András (1951- ) színművész
Sinkovits Marianne (1954 - ) színművész

1948-tól a Belvárosi Színházban, 1949-től az Ifjúsági Színházban játszott, ösztöndíjasként az Apák ifjúsága című darabban láthatta a közönség. Kolléganője Gombos Katalin színésznő volt, aki éppen ekkor szerződött vidékről Budapestre, a darabban ő alakította Dását. Hamarosan szerelem szövődött köztük, és 1951-ben össze is házasodtak. Ugyanebben az évben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, valamint ugyanekkor a Nemzeti Színházhoz ment át, ahol 1956-ig játszott.
A Nemzetiben Háy Gyula: Az élet hídja című drámájában kapta első szerepét, a darab szerinti édesapját Bihari József alakította, akivel baráti viszonyba került.
Az áttörést Madách Imre Mózes c. darabjának főszerepe jelentette számára. Mózest, olyan drámai erővel játszotta el, hogy a bemutatótól számítva 22 éven keresztül, 700-nál is több alkalommal lépett fel ebben a szerepben.
1956. október 23-án Sinkovits Imre tízezres tömeg előtt szavalta el a Nemzeti dalt a Petőfi-szobornál, az esemény az 1956-ös megmozdulás jelképe lett. Mivel Sinkovits túlságosan is a középpontba került ekkor, szerepvállalása miatt a hatalom eltiltotta a színháztól.
1956. október 30-án délelőtt 11 órakor került sor Színművészek Ideiglenes Nemzeti Bizottságának tagválasztására a Nemzeti Színházban. Az eseményen jelen volt a Madách Színház, az Operaház, a Néphadsereg Színháza, valamint a Nemzeti Színház tagsága. A jelenlévők Bessenyei Ferencet és Hindy Sándort követően harmadikként Sinkovits Imrét választották be, majd utána Raksányi Gellért, Szörényi Éva, Juhász József, Marosi Károly, Somogyvári Pál, Temesi János, Homm Pál, Bán József, György József, és Hegyi György következtek. Az ülésen határozat született arról, hogy a színészek és a művészek tiltakozás gyanánt mindaddig szüneteltetik munkásságukat, amíg Magyarországon szovjet csapatok tartózkodnak, az ÁVH-t fel nem oszlatják és a bűnösöket felelősségre nem vonják, valamint amíg létre nem jön a Szovjetunióval való teljes egyenlőségen alapuló független viszony. Bárminemű restaurációval szemben is fellépnek és még a Magyar Rádióban sem hajlandóak szerepelni.
Ugyanezen a délutánon Színművészeti Szövetségben a budapesti színházak küldöttei életre hívták a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságát. A tagok közé itt is beválasztották Sinkovits Imrét, Darvas Ivánnal, Pécsi Sándorral, Szakáts Miklóssal, Molnár Tiborral, Lukács Miklóssal, Palló Imrével, és Bessenyei Ferenccel együtt. Itt mintegy megerősítésképpen a színházak bezárása mellett döntöttek a szovjet csapatok kivonulásáig. Egyúttal az ország valamennyi színházának a művészeit felszólították, hogy színházak forradalmi bizottságát alakítsák meg mindenhol, egyúttal szervezetek azonnali hatállyal lépjenek kapcsolatban a Színművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságával.
1956. november 3-án a szovjet előrenyomulás alkalmával Kádár János került hatalomra, aki a bizottság működését felfüggesztette, majd rövidesen feloszlatta, tagjai ellen pedig az államhatalom megdöntésére való felbujtás vádjával indította eljárást.
A Nemzeti Színház törvényszéke rendszerellenes magatartás vádjával ítélte el, fél évre eltiltották a színpadtól. A politikai vezetés azonban a Nemzeti Színház tagságának megszüntetését szorgalmazta, így került 1958-tól a József Attila Színházhoz. 1963-ban visszatért a Nemzeti Színház társulatába, amelynek évtizedeken át meghatározó tagjaként működött. Egyik legismertebb szerepe A tizedes meg a többiek felejthetetlen alakítása. 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színházban játszott.


Filmszerepei

• Szalmabábuk lázadása (2001) – narrátor
• Retúr (1996) – Balogh tanár úr
• Honfoglalás (1996) – Álmos
• Tűréshatár (1989) tv-film
• Hupikék törpikék (1989) rajzfilm – Törpapa hangja
• Új földesúr (1988)
• Apaszív (1987) tv-film
• Peer Gynt I-II. (1987) tv-film
• A fészek melege (1987) tv-film
• Charlie nénje (1987) tv-film
• Akli Miklós (1986) – narrátor
• Czillei és a Hunyadiak (1986) tv-film
• Földi kacaj (1986) tv-film
• Keserű igazság (1986) – Bűvész
• Kaviár és lencse (1984) tv-film
• Kegyenc (1983) tv-film
• Ők tudják mi a szerelem (1983) tv-film – Hektor
• Brigitta (1983) magyar–NSZK–osztrák–francia tv-film
• A waterlooi csata (1981) tv-film
• Az a szép, fényes nap (1981) tv-film
• Csillag a máglyán (1980) tv-film
• A különc (1980) tv-film – Teleki László
• Kiálts város! (1978) tv-film
• Bunker I-III. (1978) tv-film
• Földünk és vidéke (1978) tv-film
• Micimackó kalandjai (1977) rajzfilm – mesélő
• A képmutatás szépségei (1977) tv-film
• Ékezet (1977) – Igazgató
• Petőfi (1977) tv-sorozat – Miniszter
• A kard (1976) – A Nemzeti Múzeum igazgatója
• Felelet I-VII. (1974) tv-film
• Illatos út a semmibe (1973)
• Dorottya (1973) tv-film
• Irgalom (1973) tv-film
• Ki van a tojásban? (1973) – öreg Zeke
• Lyuk az életrajzon (1973) tv-film – Szabó
• Pirx kalandjai (1972) tv-sorozat
• Férfiak mesélik (1972) tv-film
• Lányarcok tükörben (1972)
• Volt egyszer egy család (1972) – Gendarme
• Egy óra múlva itt vagyok… (1971) Tv-sorozat – Szokolov
• Hahó, Öcsi! (1971) – Szemetes
• Váratlan találkozások – Kora esti látogató (1971) tv-film
• Budai Nagy Antal (1971) tv-film
• Rézpillangó (1971) tv-film
• Villa a lídón (1971) – André, a nemzetközi bűnügyi rendőrség felügyelője
• N.N. a halál angyala (1970) – Horváth László alezredes
• Szerelmi álmok – Liszt (1970) szovjet-magyar film – Liszt Ferenc
• Utazás a koponyám körül (1970)
• Szemtől szembe (1970)
• Tévedni Isteni dolog (1970) tv-film
• Történelmi magánügyek (1969)
• Én, Prenn Ferenc – I-II-III. (1969) tv-film
• Az alvilág professzora (1969) – Zelk
• Isten hozta, Őrnagy úr! (1969) – Tót Lajos
• Az örökös (1969) – Drapp Tamás

​

Horváth Tivadar és Sinkovits Imre (jobboldalt), az És akkor a pasas című filmben 1966-ban​

​

Sinkovits Imre A tizedes meg a többiek című filmben 1965–ben​

• Egri csillagok I– II. (1968) – Dobó István
• Az Aranykesztyű lovagjai 1-5. rész (1968) tv-film
• Egy szerelem három éjszakája (1967)
• Az özvegy és a százados (1967)
• Teenager party (1967) dokumentumfilm
• Változó felhőzet (1967)
• Oly korban éltünk 1–5. rész (1966-67) tv-sorozat
• Az aranysárkány (1966)
• A férfi egészen más (1966)
• És akkor a pasas… (1966) – A rendező
• Az orvos halála (1966) – Taxisofőr
• Tóbiás és a többiek (1965) tv-film
• A vörös vendégfogadó (1965) tv-film

​

Középen civilként a "tizedes", körülötte a többiek 1965-ben​

• A tizedes meg a többiek (1965) – Molnár Ferenc, a tizedes
• Kristóf, a magánzó (1965) tv-film
• A kőszívű ember fiai (1964) – narrátor
• Szeptember (1964) tv-film
• Ők tudják mi a szerelem (1964) tv-film
• Halló, ki az? (1964) tv-film
• Álmodozások kora (1964) – Harrer
• Ha egyszer húsz év múlva (1964) – Juhász
• Kár a benzinért (1964) – Gál
• Már nem olyan időket élünk (1964)
• Másfél millió (1964) – Hertelendi
• Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
• A pénzcsináló (1964) – narrátor
• Meztelen diplomata (1963) – narrátor
• Új Gilgames (1963)
• Fotó Háber (1963)
• Mindennap élünk (1963) – Cirok Feri
• Párbeszéd I–II. (1963) – Horváth László
• Tücsök (1963)
• Párbeszéd (1963) átvágott változat (1964)
• Két üres pohár (1962) tv-film
• Állandó lakhelye nincs (1962) tv-film
• Isten őszi csillaga (1962)
• Két félidő a pokolban (1962) – Ónodi
• Legenda a vonaton (1962) – Karló
• Az utolsó vacsora (1962)
• Amíg holnap lesz (1961)
• Nő a barakkban (1961) tv-film
• Jó utat, autóbusz! (1961)
• Megöltek egy lányt (1961)
• Négyen az árban (1961) – Pilóta
• Alba Regia (1961) – Gestapo-tiszt
• Cimborák - Hegyen völgyön (1960) – narrátor
• Az arc nélküli város (1960)
• Próbaút (1960)
• Fűre lépni szabad (1960) – Tirpák Géza, Kéri sofőrje
• Sorompó (1959) rövidjátékfilm – narrátor
• A sötétség határán (1959) rövidjátékfilm
• Vitézek és hősök (1959) tv-film
• Külvárosi legenda (1957) – Benkő
• Az igazi égszínkék (1957) rövidjátékfilm
• A nagyrozsdási eset (1957) – Gábriel Miska – nem mutatták be
• A Csodacsatár (1956) – rádióriporter
• Szakadék (1956) – Nagy István, tanító
• Gábor diák (1956) – Süki Balázs
• Keserű igazság (1956) – nem mutatták be
• Különös ismertetőjel (1955) – Kóti
• A tenyészsertések kiválasztása (1955) – narrátor
• Életjel (1954)
• Hintónjáró szerelem (1954) – Kara Jenőke
• Föltámadott a tenger I-II. (1953) – Madarász
• A Harag napja (1953) átdolgozott változat (1955)
• Rákóczi hadnagya (1953) – Francia követ
• A város alatt (1953)
• Ifjú szívvel (1953)
• Gyöngyvirágtól lombhullásig (1952-53) – narrátor
• Erkel (1952)
• Teljes gőzzel (1951) – Szabó Sándor
• Vihar (1951) – Szűcs Elek
• Becsület és dicsőség (1951)
• Úttörők (1949) – nem mutatták be
• Beszterce ostroma (1948) – narrátor

Díjak és kitüntetések

• Jászai Mari-díj (1955, 1962)
• Filmkritikusok díja (1961, 1965)
• Farkas–Ratkó-díj (1965)
• Kossuth-díj (1966)
• Érdemes művész (1970)
• Kiváló művész (1974)
• Kazinczy-díj (1983)
• A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje – polgári tagozat (1992)
• Magyar Örökség díj (1996)
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal – polgári tagozat (1998)
• Sík Ferenc-emlékgyűrű (1998)
• A Nemzet Színésze (2000)
• III. kerület díszpolgára – posztumusz (2001)
• Súgó Csiga díj – posztumusz (2001)