A laboratóriumi izomszövet-, azaz hústenyésztéssel már nagyjából egy évtizede kísérleteznek. Holland kutatók 2013-ban mutatták be az első, őssejtekből tenyésztett hússzálakból készült húspogácsát, a Frankenburgert. Azóta nagy a csend, és nem véletlenül. Úgy tűnik, túl optimisták voltak a műhús tömeges előállításával kapcsolatos elképzelések. Vladimir Mironov amerikai biológus több mint egy évtizede vázolta elképzelését arról, hogy az állatokból azok károsítása nélkül lehetne kivenni izomsejteket, majd ezeket megfelelő környezetben és táptalajon szaporítva olyan izomszövetet létrehozni, mint a gazdaállatban, csak még gyorsabban. Szerinte ez akár otthoni készülékekkel is megvalósítható lehet. Mironov kiszállt Az elgondolás a hagyományos húsipar három problémájára is megoldást kínál: megvédi az állatokat az embertelen tartási körülményektől és a levágástól, csökkenti a nagy állatállomány okozta környezeti károsítást és egészségesebb húst és jobb táplálékbiztonságot nyújt az embereknek. A gyakorlati megvalósítás azonban akadályokba ütközik. A Maastrichti egyetem által közreadott képen lombikban növesztett hús látható. Ilyen húsból készült hamburgert szolgáltak fel önkénteseknek Londonban 2013. augusztus 5-én Forrás: AFP/Maastrichti Egyetem Mironov elmondta, hogy a látomása nem változott meg, de egyelőre fel kellett függesztenie ez irányú kutatásait. Laboratóriuma 2011-ben megszűnt a Dél-Karolinai Egyetemen, jelenleg egy 3D-s bionyomtató társaságnál foglalkozik szervek nyomtatásával Oroszországban. „Talán egyszer visszatérek a témához" – írta egy emailben. „Az in vitro (laboratóriumi) hústermelés elkerülhetetlen jövő az emberiség számára." A hollandok a nagyüzemi hústenyésztésben hisznek Noha Mark Post, a holland Maastrichti Egyetem fiziológusa osztja Mironov optimizmusát az in vitro előállított húsban rejlő lehetőséggel kapcsolatban, kijelenti, hogy a jövő nem az otthoni eszközökben rejlik. Frankenburger sütése a londoni kóstolón Forrás: Via YouTube „Őszintén szólva ezt nem látom túl pragmatikus megoldásnak" – mondta Post. Szerinte a jövő a gyárszerű üzemekben rejlik. Hosszú az út a Frankenburgertől a tömegtermelésig Post 2013-ban mutatta be Londonban ez első laboratóriumban előállított „hamburgert". A háromezer apró húsfoszlányból készített húspogácsát nevezték Frankenburgernek. A professzor az eljárás során őssejteket szaporított, amelyek ekkor leginkább alulkészült tojásra emlékeztető szövetet képeztek. Majd ezt a trutyit egyfajta testedzéssel tette a leginkább garnélahúshoz hasonlatos állagú képletté. A húsnak nemcsak az állaga hagyott kivánnivalót maga után, hanem az ára is: 325 000 dollárba került egy húspogácsa. KAPCSOLÓDÓ CIKK A nagyobb termelési volumen lejjebb szorítaná az árakat. „Az eljárás lényegében rendelkezésre áll" – mondta Post, „de nem akkora léptékben, ami a tömegfogyasztáshoz szükséges." Mark Post (jobbra) a laboratóriumában dolgozik a műhús létrehozásán Forrás: AFP/Ho Post optimista forgatókönyve szerint – amit jelentősen befolyásolhat a termelési infrastruktúra létrehozása és a szabályozások jóváhagyása – 4-5 éven belül a polcra kerülhet a 10 dollárért sejttenyésztéssel előállított hamburger. „Iszonyú mértékben fel kell skálázni a termelést, ha fel akarjuk kelteni a világ nagy üzlethálózatainak az érdeklődését" – tette hozzá Post. KAPCSOLÓDÓ CIKK Let's block ads! (Why?) Forrás...
