Társadalmi járványok, másodpercek alatt meghozott döntések, szokatlan sikersztorik és furcsa figurák a kutya, a milliárdos vagy a kisember szemszögéből. Malcolm Gladwell eddig öt bestsellert publikált, most bemutatjuk azt a négyet, amiről a KönyvesMagazinnak adott interjúban nem mesélt. Fordulópont – Ahol a kis különbségekből nagy változás lesz Malcolm Gladwell: Fordulópont – Ahol a kis különbségekből nagy változás lesz Fordította: Bozai Ágota, HVG Kiadói Rt., 2007, 308 oldal Első könyvében a társadalomban járványként terjedő jelenségeket vizsgálta, és arra vállalkozott, hogy megértesse, miért következik be gyakran pillanatok alatt és teljesen váratlanul a változás. A Washington Post újságírójaként az AIDS-járványról készített anyagot, és a kutatás során észrevette, hogy az epidemiológusok mennyire másképp viszonyulnak a világhoz, mint a lassú, fokozatos változásokhoz szokott társaik. A könyv címét is a járványügyből kölcsönözte – a fordulópont azt a pillanatot jelöli, amikor a vírus eléri a kritikus tömeget. Gladwell szerint hasonló, és néha egészen apró fordulópontok kellenek, hogy egy társadalmi jelenség vagy akár egy divatirányzat elterjedjen, vagyis beinduljon a fertőzés. Mikronéziában például a hatvanas évekig szinte teljesen ismeretlen fogalom volt az öngyilkosság, ám egy szerelemi háromszög elől a halálba menekülő helyi férfinak köszönhetően a következő évtizedekben egyre több fiatal vetett véget az életének – sokszor olyan triviális okokból, mint a kevés zsebpénz vagy néhány hangos szó. Az öngyilkossági ráta pedig a nyolcvanas évekre már ebben a térségben volt a legmagasabb a világon. A tragikus példa ellenére Gladwell arra biztat, ne lepődjünk meg, ha rohamtempóban zajlanak az események, hiszen „a fordulópontok végső soron a változás és az intelligens cselekvés bizonyítékai.” Ösztönösen – A döntésről másképpen Malcolm Gladwell: Ösztönösen – A döntésről másképpen Fordította: Bozai Ágota, HVG Kiadói Rt., 2010, 220 oldal, 3900 HUF Évekkel második könyve születése előtt Malcolm Gladwell úgy döntött, megnöveszti a haját. Addig decens, rövid frizurát hordott, ám ahogy egyre jobban a szemébe lógtak tincsei, úgy gyűlt meg a baja egyre gyakrabban a hatóságokkal. Egy alkalommal három rendőr állította meg Manhattanben, mert összekeverték egy erőszaktevővel, aki a fantomkép alapján egyedül a hajviseletében hasonlított rá. Ez az apró, de annál kellemetlenebb közjáték vezetett az Ösztönösen című kötethez, melyben az első benyomás fontosságáról elmélkedik. Szerinte egy pillanatok alatt meghozott döntés is lehet olyan jó és hatékony, mint az, amit hosszú hónapokig tervezünk. Két másodperc alatt képesek vagyunk eldönteni, hogy szimpatizálunk-e valakivel vagy valamivel, ezt a röpke pillanatot viszont nem nevezné megérzésnek, mert nagyon is tudatosan történik. Könyvében arra volt kíváncsi, mi zajlik le bennünk abban a bizonyos két másodpercben, mikor hasznos és mikor félrevezető a hirtelen meghozott döntés, és mit kell tennünk, hogy még hatékonyabban tudjuk dönteni, kevesebb mint fél perc alatt. Elméleteihez többek közt Soros György élettörténetét állítja példaként, bemutatja a pszichológust, aki 95 százalékos pontossággal képes megjósolni, hogy az általa kezelt párok tizenöt év elteltével is együtt maradnak-e, és azt is elárulja, hogy miért vonzódunk a magas emberekhez. Kivételesek – A siker másik oldala A siker receptje nem csak intelligenciából, szorgalomból és tehetségből áll, mert a kivételesek sokszor nem saját erőből jutnak magasra, állítja harmadik bestsellerében Gladwell. Az okokat a sikeres ember múltjában, családi körülményeiben, személyiségjegyeiben, sőt születési helyében és idejében kell keresnünk, vagyis a társadalomnak sokkal nagyobb szerepe van abban, hogy ki viszi sokra, mint magának az egyénnek. A kötet köztudatba emelte a svéd pszichológus, K. Anders Ericsson tízezer órás szabályát is, amely szerint a sikert legalább tízezer órányi gyakorlás előzi meg, és minden emberben kódolva van, aki képes elég időt fektetni abba, hogy elérje. A Kivételesek megjelenése után számos kutató támadta az állítást, például maga Ericsson is, aki szerint mechanikus ismétléssel nem visszük semmire. Ha tízezer óra nem is jelent garanciát a világhíre, a könyvből választ kapunk például arra, hogy miért lett sikeres nő Gladwell anyukája, milyen nemzetiségű pilótát kerüljünk el, ha nem akarunk repülőszerencsétlenség áldozatai lenni, miért születik olyan sok sikeres jégkorongozó és focista az év első három hónapjában, és az is kiderül, melyik évben kellett volna születnünk ahhoz, hogy most igazán gazdagok lehessünk. A kutya szemszögéből és egyéb ritka nézőpontokból Malcolm Gladwell: A kutya szemszögéből és egyéb ritka nézőpontokból Fordította: Bozai Ágota, HVG Kiadói Rt., 2010, 424 oldal, 3900 Ft Gladwell 1996-ban a Washington Post üzleti és tudományrovatától a New Yorkerhez igazolt, tizenhárom évvel később pedig úgy döntött, best of-válogatást ad ki a lapban megjelent cikkeiből. A kötethez 19 történet válogatott össze megszállottakról, úttörőkről, előrejelzésekről, diagnózisokról, jellemről és intelligenciáról – a gladwelli mintát követve most is izgalmas és gyakran ismeretlen emberek perspektívájából csodálkozva rá a világra. Megismerhetjük a férfit, aki megreformálta a tévéshopot és az amerikai háziasszonyok szeletelő-, daraboló- és aprítóképességét, a kutyasuttogót, aki még a legvérszomjasabb szobapudlit is kezesbáránnyá változtatja vagy épp a fogamzásgátló tabletta feltalálóját, aki egyetlen apróságot nem tudott a nőkről. Ha azt gondoltuk, hogy a helyszínelős sorozatok miatt már kisujjból kiráznánk egy bűnelkövetői profilt, akkor van még mit tanulnunk, de ha órákat pazaroltunk az életünkből arra, hogy megfejtsük, miért van csak egyféle ketchup, miközben százféle mustárból választhatunk, akkor fellélegezhetünk. Malcolm Gladwell még erre a különösen égető kérdésre is tudja a választ. A cikk eredetileg a KönyvesMagazin téli számában jelent meg. Soros György, az AIDS-járvány és a pudlik - KönyvesBlog
