Stanley Kubrick

A témát ebben részben 'Filmrendezők Bemutatói' klarensz hozta létre. Ekkor: 2014. február 28..

  1. klarensz / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2012. június 27.
    Hozzászólások:
    16,926
    Kapott lájkok:
    2,488
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Stanley Kubrick(1928 - 1999)

    [​IMG]

    [​IMG]
    A New York-i születésű Kubrick, fotoriporterként kezde pályáját, s a Look ma-gazinban megjelent képeivel komoly sikereket könyvelhetett el a fotózás vilá-gában. Filmezéssel az 50-es évek elején kezdett foglalkozni, dokumentum-filmeket készített. Ezek amatőr technikával készültek, ő maga fényképezte és vágta a filmeket. 1951: A küzdelem napja, A repülő apa, 1953: The Seafarers.
    53-ban készití el első játékfilmjét, a minimál költségvetéssel készült Félelem és vágy című alkotást, amely a második világháború néhány pillanatába ad be-tekintést. Az 1955-ös, A gyilkos csókja még mindíg szerény körülmények között forgatott alkotás de mindkét film magán viseli azokat a megkülönböztető jegye-ket, művészi kifejezőeszközöket, melyek szinte egyedülállóan egységes életművét jellemzik. 1956-ban már professzionális körülmények között készítí el a Gyilkosság című munkáját, a világban mindenhol jelenlévő rasszizmusról.
    Az igazi áttörést azonban az 1957-ben, Kirk Douglas főszereplésével készített A dicsőség ösvényei című film hozta meg. A mind technikai, mind tartalmi szem-pontból feltünést keltő alkotás (az I. világháborúban a francia hadseregben előfordult méltánytalan katonai bánásmód története), egyből világhíressé tette rendezőjét. A militarizmus gyakorlatát és pszichológiáját ábrázoló műnek mind kompozíciója és kamerakezelése, mind erőteljes (botrányos: Svájcban betiltották a vetítését) mondanivalója nagy hatást gyakorolt a korabeli filmművészetre.

    [​IMG]

    [​IMG]

    [​IMG]

    A Kubrick-filmek sajátosságai
    • Filmjeiben Kubrick gyakran használt hosszú, perceken át tartó snitteket, legtöbbször "kocsizó" kameramozgással, amint végighaladunk egy jellegzetes belső téren (például aRagyogás szállodája, a 2001: Űrodüsszeia űrhajója vagy a Dicsőség ösvényei lövészárkai).
    • Kubrick – első két filmjétől eltekintve – minden alkotását regény vagy irodalmi alapanyag alapján forgatta, általában tartalmilag igencsak eltérve az eredeti műtől.
    • Kubrick utálta a szélesvásznú technikát, ezért minden filmjét – eltekintve a 70mm-re forgatott Spartacustól és 2001: Űrodüsszeiától – normál, 1.37:1 képarányban forgatta. (Mozikban ezen filmek nagy többségét "letakarták" 1.85:1 vagy 1.66:1 képarányra.)
    • Filmjeiben Kubrick gyakran használt narrátort (vagy insert feliratokat).
    • A 2001: Űrodüsszeiától kezdve Kubrick egyetlen filmjéhez sem készíttetett eredeti zenét, hanem már létező zeneműveket használt fel. (Legtöbbször komolyzenét, illetve azAcéllövedék esetében rockzenét.)
    • Gyakoriak az arcokról készült közelképek.
    • Kubrick minden filmje végén (még jóval ennek a divatnak elmúlta után is) használta a "The End" feliratot.

    Kubrick személyisége
    Kubrick különc személyiség volt és sajtótól távol tartotta magát, kerülte a hírességekre jellemző nyilvános szereplést. Ezért aztán - főleg a bulvársajtóban - sok téves híresztelés jelent meg róla. Például azt írták róla egy időben, hogy félt a nőktől és kerülte őket, holott családi élete ennek ellentmond. Valójában közvetlen környezetéből is kevesen ismerték valódi személyiségét. Ezért teljes jellemzést megfelelő információ híján nem lehet róla írni, de néhány tény az életéből ízelítőt adhat személyiségéről.

    • Kubrick legfontosabb jellemzője mint rendező - ami már védjegye lett -, hogy személyesen részt vett a teljes gyártási folyamatban. Az ipari méretű filmgyártásban (különösképp az amerikaiban) megszokott, hogy egy-egy részfeladatot a rendező leoszt az alárendelt szakembernek. Habár természetesen technikai feladatokra az ő stábjában is megvoltak a szakemberek, de a forgatás minden percében jelen volt és a kiegészítő feladatok jelentős részét is felügyelte. Így fordulhatott elő, hogy a 2001: Űrodüsszeia speciális effektusaiért maga Kubrick kapta meg az Oscar díjat.
    • Másik fő jellemzője a tökéletességre törekvés volt. Ennek következményeként - a filmiparban szokatlan módon - rugalmasan bánt az idővel. Ha egy jelenet tökéletessége a szokásos idő többszörösét igényelte, akkor nem sajnálta rá a többlet időt. A tökéletesség jegyében képes volt újrakezdeni és kidobni olyan munka részeket, amelyre korábban rengeteg időt, pénzt és energiát fordított, a színészek és technikai személyzet legnagyobb bosszúságára. Emiatt egy forgatás nála jóval tovább tartott az átlagnál.
    • A megtervezett munkafolyamatok kivitelezésében a legkisebb ellentmondást se tűrte, de ezzel párhuzamosan a tervezés előtt nyitott volt az ötletelésre, sőt beosztottjait bátorította is, hogy mondják el ötleteiket.
    • Folyamatosan új módszerekkel és technikákkal kísérletezett és erre beosztottjait is bátorította.
    • Szeretett mindenről alapos feljegyzést készíteni, néha már túlzásnak tűnő aprólékossággal. Egy forgatás előtt például részletekbe menően írt arról, hogy összeverekedő macskáit miképpen kell szétválasztani, különböző helyzetek tükrében. Néha pedig szokatlan adatokat gyűjtött, mint például adott év adott napjának időpontjában milyen volt a légnyomás valahol, de akár képeket is rendelt ruhaboltokról vagy éjjeliszekrényekről. Ezeket a jegyzeteket, képeket és egyéb tárgyakat (pl.:kalapokat) aztán felhasználásuk után akkurátusan összerendezte és elraktározta dobozokban a birtokán. Halála után 2007-ben négyéves archiválás után a család a londoni egyetemnek adományozta a több ezer dobozt, hogy a filmszakos diákok hozzáférjenek a jövőben.
    • Utálta, ha kétértelmű műveiről kér valaki magyarázatot. Ha valaki erre rákérdezett, akkor kitért a válasz elől. Ez volt az egyik fő oka, hogy igyekezett titokba tartani kilétét. Sokan nem is tudták, hogy néz ki, így előfordult, hogy amikor újságíró érkezett, hozzá, hogy interjút csináljon vele, akkor Ő nyitott ajtót és letagadta magát, miszerint nincs otthon. A kedvenc papírboltjában - ahova rendszeresen eljárt - sem tudták meg haláláig, ki a hóbortos visszatérő vásárlójuk.
    Filmográfia
    Rövidfilmek

    • A meccs napja (Day of the Fight) (1951), 16 perc, fekete-fehér dokumentumfilm
    • A repülő lelkész (Flying Padre) (1951), 9 perc, fekete-fehér dokumentumfilm
    • A tengerjárók (The Seafarers) (1953), 30 perc, színes dokumentumfilm
    Nagyjátékfilmek
     
Címkék :