Javult a gazdasági közhangulat márciusban a vállalatok körében, a lakosság azonban továbbra is inkább pesszimista, és még csekély a bizalma a bankok és a brókerek felé – derül ki a Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatásából. Az elemzés szerint a nemzetközi adóversenyben Magyarország jobb helyre került az adórendszer egyszerűsítése és az adócsökkentések következtében, az uniós adópolitikában pedig a jogharmonizáció helyett inkább az adóelkerülés megfékezése és a bérek emelése lenne elsődleges. Elsősorban a kereskedelmi és szolgáltatóiparnak köszönhetően emelkedett a vállalatok bizalmi szintje márciusban, hangzott el a Századvég Alapítvány mai háttérbeszélgetésén, ahol a szervezet legújabb, a vállalati és lakossági bizalomszintet mérő közvélemény-kutatásának eredményét mutatták be. Vértesy László vezető kutató kiemelte, hogy tavaly október-november óta javul, és most semleges szintre ért az üzleti konjunktúraindex, amelyben többek között a foglalkoztatási, a növekedési és az inflációs várakozásokat is mérték. A legtöbb vállalat még mindig a gyengébb hazai keresletet tartja a bővülése legnagyobb akadályának, második helyen a szakképzett munkaerő hiánya szerepel, melyet a vállalatokra nehezedő bürokratikus terhek követnek. A lakosság esetében a kép ennél rosszabb: a bizalmi szint a vállalatokhoz képest alacsonyabb, és az inflációs várakozások messze meghaladják a statisztikai hivatal által mért 2,7 százalékot. A felmérés szerint márciusban az élelmiszerek, a kirívóan hideg tél miatti magasabb gázszámlák, és a benzin árának emelkedése következtében nyolc százalék feletti inflációt érzékeltek az emberek. Vértesy László kiemelte, hogy a béremelések végül nem vezettek leépítésekhez, „mert a cégek is belátták, hogy szükség volt a magasabb bérekre." A jegybank részére végzett kutatás szerint az elmúlt időszak alacsony inflációja ellenére a lakosság körében tartja magát a magas inflációs várakozás. A következő évben átlagosan 7,3 százalékos inflációra számít a lakosság, és tartós drágulást tartanak valószínűnek. A bizalmi szint mérésekor a legrosszabbul a brókerek teljesítettek, a bankok felé irányuló bizalom továbbra is alacsony, és az állami szervezetek közül a Magyar Államkincstár (MÁK) megítélése a legjobb. Javult a vállalatok bizalmi szintje. Forrás: 123rf A Kutasi Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa a nemzetközi adóversenyről elmondta, hogy az adókulcsok szintjénél is fontosabb egy ország adórendszerének átláthatósága és egyszerűsége a befektetők szempontjából. Az adóval kapcsolatos nemzetközi versenyképességi rangsorban Észtország, Lettország, Új-Zéland, Svájc és Svédország áll az első öt helyet. Hazánk a 21. helyen áll, ami javulás, főleg úg nézve, hogy a felmérés még a társasági adócsökkentés előtt készült. Az egyetemi tanár kitért arra is, hogy az Európai Bizottságnak (EB) nem az adóharmonizációt kell erősítenie, hanem az adóelkerülés visszaszorítását. Példaként hozta az Apple 13 milliárd eurós adóelkerülését, amiért az vállalat gigabírságot kapott az EB-től. A másik fő célként a bérek emelését említette Kutasi Gábor, aki hangsúlyozta, hogy 1995-től az országok megtermelt pluszjövedelmének egyre kisebb hányadát fordították béremelésre a gazdaság szereplői, ami az egyenlőtlenség növekedéséhez vezetett. A Századvég tudományos munkatársa a jövő évi költségvetésről kérdésre válaszolva elmondta, hogy tartható a költségvetési hiány, ám a Századvég a kormány számításainál kicsit alacsonyabb GDP-növekedéssel számol. Let's block ads! (Why?) Forrás...
