Szendrő József Színész, rendező, színházigazgató. Született: 1914. augusztus 18. Budapest Elhunyt: 1971. október 22. Budapest Főbb színházi szerepei: Csehov: cseresznyéskert - Jepihodov Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek - mint Jegor Bulicsov Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok - mint Böffen Tóbiás Kodolányi János: Földindulás - mint Weintraub Ben Jonson: Volpone - Volpone Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak - Giskra Filmszerepek: Zűrzavaros éjszaka (1971) TV film Vidám elefántkór (1971) (TV film) - Pap Ödön Rózsa Sándor I-XII. rész (1970) TV filmsorozat Hahó, Öcsi! (1970) - II. Bölcs Bors (1970-71) TV sorozat - Pap Csak egy telefon (1970) - A postamester Szerencsés álmokat! (1970) TV film Sose fagyunk meg! (1970) TV film Lujzi (1970) TV film Hatholdas rózsakert (1970) TV film - Kanonok Ítélet (1970) Magyar-Román-Csehszlovák film Utazás a koponyám körül (1970) Súlyfürdő (1969) TV film Az oroszlán ugrani készül (1969) VII. Olivér (1969) TV film Holnap reggel (1969) TV film Víz (1969) TV film Régi nyár (1969) Magyar-Svéd TV film A varázsló, (1969) cimszerepben Wengraf (1968) TV film Alfa Romeó és Júlia (1968) Egri csillagok I-II (1968) Elsietett házasság (1968) A veréb is madár (1968) - Vállalati munkatárs Könyvsátor 67 - Visszakérem az iskolapénzt epizód (1967) TV film A postaláda (1967) TV film Kérdések a szerelemről (1967) TV film Jaguár (1967) TV film - Főfelügyelő Könnyű kis gyilkosság (1967) TV film Suzanne - die Wirtin von der Lahn (1967) Osztrák-NSZK film Platonov szerelmei (1967) TV film Hétköznapi történet I.-II.-III. rész (1966) Tv film Utószezon (1966) - Zorkay Én, Strasznov Ignác, a szélhámos I.-II. rész (1966) Tv film Tűvétevők (1966) TV film Sellő a pecsétgyűrűn I.-II. rész (1966) TV film Egy nyugalmas vasárnap (1966) TV film Jövedelmező állás (1965) TV film Kocsonya Mihály házassága (1965) TV film A gyűrű (1965) rövid TV film Butaságom története (1965) - Színész Nem (1965) A tizedes meg a többiek, (1965) - Dunyhás Miért rosszak a magyar filmek? (1964) Háry János (1964) Másfél millió (1964) A kőszívű ember fiai I.-II. (1964) Mit csinált Felséged 3-5-ig? (1964) - Rostó Éjszaka is kézbesítendő (1963) TV film Hattyúdal (1963) - Cinege Meztelen diplomata (1963) - Kövér Pacsirta (1963) - Orvos Tücsök (1963) A szélhámosnő (1963) - KÖZÉRT igazgató, címszerep Angyalok földje (1962) Hotel Germánia (1962) Tv film Asszony a telepen (1962) Esös vasárnap (1962) Két félidö a pokolban (1962) - Rápity őrmester Legenda a vonaton (1962) - Vedres Mici néni két élete (1962) - Dr. Rehák Lajos, ügyvéd Az utolsó vacsora (1962) Délibáb minden mennyiségben (1961) Két félidő a pokolban (1961) Megöltek egy lányt (1961) Mindenki ártatlan? (1961) Napfény a jégen (1961) Füre lépni szabad (1960) - Oroszlán Gyula, anyakönyvvezető Légy jó mindhalálig (1960) - Sarkadi A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) Gyalog a mennyországba (1959) A megfelelö ember (1959) Zsebek és emberek rövidjátékfilm - 1956 Dollárpapa (1956) Az eltüsszentett birodalom (1956) nem mutatják be Hannibál tanár úr (1956) - Wilhelm Ünnepi vacsora (1956) Állami áruház (1952) Színházi rendezései: Rostand: Cyrano de Bergerac Osztrovszkij: Erdő Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek Shakespeare: Rómeó és Júlia Csiky Gerely: A Nagymama Farkas Imre: Iglói diákok - daljáték Kodolányi: Földindulás Fordításai: 10 orosznyelvű színpadi fordítás fűződik a nevéhez, többek közt Osztrovszkij: Erdő, Zorin: Varsói melódia c. mű, valamint Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek - fordítása Életrajza: Adatok: 1936 - Színművészeti Akadémián végez 1936 - Nemzeti Színház 1939-1941 honvéd - katona 1941 - leszerelik- 1941-1944 - a Független Színpad tagja 1944- újra besorozzák 1944 - 1947 hadofgságban Grúziában 1947-1949 Nemzeti Színház színésze 1949-1952 Pécsi Nemzeti Színház igazgatója 1952-1954 a Néphadsereg Színház igazgatója (a Vígszínház korabeli neve) 1954-1955 - megalakítja a József Attila Színházat, amelynek igazgatója 1955-1958 a Néphadsereg, majd az újból visszakeresztelt Vígszínház főrendezője 1958-1960 Debreceni Csokonai Színház direktora 1960-1961 a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője 1963-1964 a Petőfi Színház színésze 1964-1966 a Fővárosi Operettszínház művésze 1966-1971 a Nemzeti Színház tagja 1970 Jászai Mari díj 1971 halála Életútja részletesebben Dr. Szendrő József orvos, és Szabó Mária tanítónő gyermekeként született Budapesten. Iskolai tanulmányokat követően, elvégezi a Színművészeti Akadémiát. 1936-ban Nemzeti Színház tagja, majd kis időre, Miskolcra költözik. A Royal Színházba, késöbb a Vígszínházba kerül ismét Budapesten. 1939-ben katonának sorozzák, ahol két éven át, szolgál. Leszerelését követően Budapesten, Hont Ferenc vezette Független Színpad tagja, ám a háború előrehaladtával ismét behívót kap 1944-ben. 1944. október 15.-én orosz fogságba esik, Grúziába kerül. Az elkeseredett hangulatú fogolytáborban Lágerszínházat szervez. 1947. szeptember 22.-én hazaengedik. A Nemzeti Színházból 1949-ben, átkerül a Pécsi Nemzeti Színház-hoz, igazgatónak, ahol három esztendő elmúltával, 1952-ben a budapesti Néphadsereg Színházához kerül, szintén igazgatónak. "Zsír-kis savanyúval" cimmel önálló előadóest sorozatot készít, amellyel járja az országot. 1949-ben házasságot köt Máthé Erzsi színművésznővel, akitől hivatalosan nem válik el, bár 1957-től fogva külön élnek. 1954.-55.-ben megszervezi és megalakítja a József Attila Színházat, ahol igazgatói posztot tölt be. 1955 őszétől-1958-ig, a Néphadsereg Színházának főrendezője, majd a Debreceni Csokonai Színház igazgatását vállalja el, 1958-ban és két évadon keresztül dolgozik itt. 1960-61-ben a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője, 1963-tól a Petőfi Színház, 1964-től a Fővárosi Operett Színház szinésze és rendezője, 1966-tól fogva a Nemzeti Színház szerződteti, amely intézménynek haláláig tagja marad. 1970-ben Jászai Mari díj kitüntetésben részesül. Szendrő az ember Izzig vérig színházi ember, pályatársai úgy emlegetik, mint a legutolsó nagy Bohém a szakmában. A kulináris élvezetek elkötelezett híve. Derüs társasági ember - aki - ahol épp előfordult, hamarosan kis csoport alakult ki körülötte, s tréfák, anekdoták, véresen komoly és őszinte szinházi elemzések, pletykák, ugratások sorai kerültek elő. Teret betöltő nevetése jelezte a mindenkori hallgatóságának, hogy az életet nem szabad olyan komolyan venni. Jó barátság fűzte a szintén nem teljesen sovány Berda József költőhöz. Gyakorta töltötték együtt szabadidejüket, vagy közös baráti társaságban. Rendezései során a darab lényegéig hatolt, a szinészeit kiismervén próbálta emberi mivoltukat a szereppel összegyeztetni, azonos "hullámhosszba" kerülve velük. Az erre utaló utasításait viszont gyakran tréfás köntösbe bújtatott, azóta már anekdotává érett bölcs mondatokba ágyazta, amelyek ugyanakkor szakmai körökbe ma is keringenek. "...nem játszani kell a szerepet, hanem élni...", "A túlzás megöli a lényeget...", "Igazán boldog csak az a színész lehet, aki másokat is boldoggá tud a művészetével tenni..." "Imádom a színházat és a színészeket, mert fényt és meleget visznek a sok fakó ember életébe. Az igazi színész játékában méltóság és stílus van, az igazi komédiások jótevői az emberiségnek"... stb Szellemes és közvetlen ember, soha egyetlen kollegájával szemben sem érezteti azt, hogy adott esetben igazgató, vagy főrendező szerepet tölt be, inkább társ és parner a munkában. Ugyanakkor igen szigoruan megköveteli a fegyelmet a szinpadon. A szerepeit nem, vagy alig tudó, a késő, vagy egyébb fegyelmezetlenségeket elkövető kollégával szemben főképp, ha azok előző este mondjuk az Ő asztaltársai voltak, nagyon határozottan fellépett. Latinovits Zoltán első színházi fellépéseit segítette debreceni éveiben, Hofi Géza, a művésznevét és pályájának indulóéveit köszöni Szendrő Józsefnek. Számtalan pályatárs, ifjú tehetség kibontakozását segíti, éles helyzetekben csiszolva tudásukat, tágítva lehetőségeik határát. "Pályámról" c. önéletrajzi írását, 1959-ben a Film Színház Muzsika c. folyórirat jeleneteti meg. 57-évesen távozott az élők sorából.
