A Bory-vár Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. Ezt követte a háború kitérője, a már említett elmaradt építészeti megbízás, mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A látszólag öncélú díszítményekkel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak. Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923 óta építi, bővíti, díszíti, gazdagítja ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak. A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.</i>
[h=1]Festetics-kastély (Keszthely) [/h]A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik. Önálló kongresszusi központtal és színházzal rendelkezik. [h=2]A 18. század elején Keszthely több földesúr tulajdonában volt. A legnagyobb birtokostól, Pethő Jánostól vásárolta meg az ő részeit Festetics Kristóf 1739-ben. A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén kezdődött és még e század folyamán többször átalakították. 1883–87 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették. Ezáltal az U alakú (cour d'honneur elrendezésű), egyemeletes, közép- és oldalrizalitokkal tagolt kastély főhomlokzata elvesztette korábbi szimmetriáját. A kastély 101 helyiségből áll. A kastély bejárata előtt található a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát. A kastélyban 20 termen keresztül mutatják be, hogyan éltek a főurak a 18., 19. században. A Tükör teremben minden héten tartanak operett koncerteket. A kastély légifelvételen A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély épülete, bútorzatának legalább egy része és könyvtára épen maradt. A könyvtár megmenekülése annak is köszönhető, hogy a fosztogatásokat megelőzendő a könyvtári szárnyat az ott elraktározott berendezési tárgyakkal együtt elfalazták. A könyvtár állományából utóbb az értékesebb példányokat Budapestre szállították és beolvasztották az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe, majd más kötetekkel pótolták őket. A kastély berendezésének jelentős része a háborúval és utána mégis szétszóródott, elvándorolt. Kisebb berendezési és dísztárgyak máig tisztázatlan körülmények között a háborús idők zűrzavarában vagy utána kallódtak el a kastélyból. A hévízi fürdőkórházba menekített és ott megrongálódott bútorokat később Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba szállították restaurálásra. Más, veszélyeztetettnek tartott, kiemelkedő kvalitású bútorokat a háború után, a kastélyból is szállítottak Budapestre, az akkori szóhasználattal "elhagyott javakként" kezelve őket. Így a kastély berendezésének legjelentősebb, főleg XVIII. századi francia rokokó és klasszicista bútorai máig az Iparművészeti Múzeumban, raktárban vagy a Múzeum nagytétényi kastély-beli kiállítóhelyén találhatóak meg. Bizakodásra adhat okot, hogy 2013. április 16-i keszthelyi látogatásán Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szóbeli nyilatkozatban fejezte ki a kormány elkötelezettségét és fejlesztési szándékát[SUP][1][/SUP] abban a vonatkozásban is, hogy a Festetics-kastélyból származó berendezési tárgyakat az Iparművészeti Múzeumból már a közeljövőben visszaszállítják a kastélyba, ezzel is gazdagítva és hitelesebbé téve az ország leglátogatottabb kastélymúzeumát. [/h]
<tbody> [h=1]CSÓKAKŐ vára[/h] </tbody> <tbody> [TD="width: 400"][/TD] [TD="width: 10"][/TD] [TD="width: 400"][/TD] [TD="width: 20"][/TD] Csókakő vára Fejér megyében, Mórtól nem messze található. A Vértes oldalában már távolról látszik. Nagyon szép tavasszal, amikor a csókakői kertesházakban nyílnak a virágok és virágoznak a gyümölcsfák. [TR="class: uressor"] [/TR] [TR="class: uressor"] [/TR] [TR="class: uressor"] [/TR] A vár már hosszú ideje felújítás alatt áll. [TR="class: uressor"] [/TR] [TR="class: uressor"] [/TR] [TR="class: uressor"] [/TR] [TR="class: uressor"] [/TR] A vár és a falak erősen romosak. [TR="class: uressor"] [/TR] [TR="class: uressor"] [/TR] [TR="class: uressor"] [/TR] [TR="class: uressor"] [/TR] [TR="class: uressor"] [/TR] A felújítási munkák felülről lefelé haladnak, ezért ne rettentsen vissza bennünket a rozoga lépcső, amelyre ki van írva, hogy csak saját felelősségre lehet rá felmenni. A vár legmagasabb pontján már minden "kulcsrakész". Szépen jelölve van a korábbi várfal helye, és helyre van hozva a várkút is. Belül egy üveglap akadályozza meg hogy bárki beleessen, vagy bármint beleejtsen. Valami kevéssé intelligens egyed persze már betörte az üveglapot, biztos nagyon zavarta, hogy szép. Vagy lehet, hogy csak meglátta benne a tükörképét? Nem érdemes ennyire távoli és őrizetlen helyen törékeny dolgokat elhelyezni... [TR="class: uressor"] [/TR] A várlátogatást érdemes összekapcsolni egy Vértes-beli hegymászással, kirándulással. A VÁRmániától másfél csillagot kapott. [TR="class: alacsonysor"] [TD="align: right"][/TD] [/TR] [TR="class: alacsonysor"] [TD="class: szinescella, bgcolor: #E2E2E2, colspan: 3"][/TD] [/TR] [TR="class: alacsonysor"] [TD="bgcolor: #F0F0E1"][/TD] [TD="bgcolor: #F0F0E1"][/TD] [TD="bgcolor: #F0F0E1"][/TD] [/TR] </tbody>
[h=2][/h][h=2]Tác, Gorsium (Szabadtéri Múzeum) Régészeti Park[/h]2011.05.28 A Gorsium Régészeti Park a székesfehérvári Szent István Király Múzeum részeként működik a Tác község határában lévő nagy római kori ásatás területén. A 150-200 hektár nagyságú területen a Kr.u. I. században katonai tábor állott, a II-III. században Pannonia Inferior provincia császárkultuszának és a tartománygyűlésnek (concilium provinciae) volt a székhelye. A III. század végétől új város épült fel az elpusztult település helyén: Herculia, amely feltehetően Valeria provincia székhelyeként szolgált. A múzeum kerekes székkel közlekedők számára részben akadálymentesített. Feltárás és Floralia A feltárt területet - ahol hatalmas helytartói palotát, oszlopokkal tagolt üzletsort, ókeresztény bazilikákat, freskókkal díszített épületeket, a tartományi császárkultusz és tartománygyűlés reprezentatív csarnokait és szentélyeit láthatjuk - őrtornyokkal tagolt városfalak vették körül. A jelentékeny épületek mellett közfürdőt és vízvezetéket, kövezett utcákat és tereket is rekonstruáltak. Az ásatások a szentkerület és a hozzá csatlakozó város teljes feltárásáig folynak. A szentkerület egy része, és a fölötte kialakult IV. századi városközpont mellett feltárták a Sárvíz mellett fekvő kikötőt, a déli városrész néhány épületét és egy temetőt, amelyben 380 és 430 között temetkeztek. A népvándorlás korában is fontos hely volt az egykori Gorsium, erről tanúskodnak a feltárt germán és avar temetők. A leletek közül külön említést érdemel Septimius Severus császár üdvözlő felirata 202-ből és a számos kis bronzplasztika három értékes Venus-szoborral. A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, sírkövekkel, a legszebb leleteket bemutató állandó kiállítással és 1200 főt befogadó, görög-római jellegű színháztérrel, ahol évente, a tavaszi szezonnytitáskor - az antik Floralia ünnepén, április 28., május 3. között - ünnepi játékokat, a nyár folyamán a Ludi Romani - Gorsiumi Nyári Játékok alkalmával színházi előadásokat tartanak. Gorsium története A Sárvíz menti homokos síkság kétezer év kultúráját őrizte meg számunkra. A kelta őslakosságú Gorsium város nevét egy III. századi útleírásból, az Itinerarium Antoniniből ismerjük. Gorsium elődje az 500 lovasból álló római katonai tábor volt, amelyet Kr. u. 46-47 között hoztak létre. Miután Traianus császár 106-ban győzelmesen fejezte be a dákok ellen folytatott háborúkat, a Pannónia központjában, fontos kereskedelmi és hadi utak kereszteződésében fekvő Gorsium a császárkultusz és a tartománygyűlés székhelye lett. A város fejlődése Hadrianus császár uralkodása idején teljesedett ki. A népek háborújában a virágzó település kétszer pusztult el, és kétszer kelt új életre. Első újjáépítése a markomann háborúk után, Septimus Severus császár segítségével történt 202 körül. A szarmaták pusztító háborúja (260) után Diocletianus császár helytartói székhellyé tette. A nevét ekkor Herculiára változtatták. A fellendülés a 370-es évekig tartott. Ezután a katonai építkezések megszűntek, egyre több földművelő barbár telepedett a környékre, gyakoribbá váltak a hun portyázások. A lakosság védettebb helyekre költözött. A város még folytatta küzdelmét a fennmaradásért, mégis lassanként elnéptelenedett. Germánok, longobárdok, avarok váltották egymást a tájon. Gorsium-Herculia történetét ezután a népvándorlás korának viharai határozták meg, de lakott hely maradt a honfoglaló magyarok korában is, erről a török időkben elenyészett, Föveny néven emlegetett középkori magyar település nyomai tanúskodnak.
Zemplén vármegye - (Patak) Sárospatak vára - a Vörös-torony és a Lorántffy-szárny - a felsővadászi Rákóczi-család vára, mely várat perényi Perényi Péter koronaőr, erdélyi vajda és fia Perényi Gábor 1534-1567 között épített, majd később a ruszkai báró Dobó és a serkei Lorántffy-család tulajdonába került. Lorántffy Zsuzsanna 1616-ban házasságot kötött I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel, így Patak az ő hozományaként lett a Rákóczi-család birtoka. 1642-ben készült el a palota déli szárnyrésze és a Bokályos-ház, 1646-ban pedig a Lorántffy-loggia, mely az udvar legértékesebb dísze. 1627-re épült fel az Új-Bástya, majd 1656-ban emeltek új szintet a Vörös-toronyra, ágyúállással, magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával. A Rákóczi-család Wesselényi-féle szervezkedésben való részvétele miatt, a labancok felrobbantották a külső várat és megrongálták a Vörös-tornyot is. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc kurucai visszafoglalták, ekkor égett le a fényes várkastély. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Trautson herceg, Bretzenheim herceg és végül 1875-től, a Windischgratz hercegi család tulajdona. fotó: Sándor Kemecsei és bent:
Zemplén vármegye - (Patak) Sárospatak vára - a Vörös-torony és a Lorántffy-szárny - a felsővadászi Rákóczi-család vára, mely várat perényi Perényi Péter koronaőr, erdélyi vajda és fia Perényi Gábor 1534-1567 között épített, majd később a ruszkai báró Dobó és a serkei Lorántffy-család tulajdonába került. Lorántffy Zsuzsanna 1616-ban házasságot kötött I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel, így Patak az ő hozományaként lett a Rákóczi-család birtoka. 1642-ben készült el a palota déli szárnyrésze és a Bokályos-ház, 1646-ban pedig a Lorántffy-loggia, mely az udvar legértékesebb dísze. 1627-re épült fel az Új-Bástya, majd 1656-ban emeltek új szintet a Vörös-toronyra, ágyúállással, magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával. A Rákóczi-család Wesselényi-féle szervezkedésben való részvétele miatt, a labancok felrobbantották a külső várat és megrongálták a Vörös-tornyot is. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc kurucai visszafoglalták, ekkor égett le a fényes várkastély. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Trautson herceg, Bretzenheim herceg és végül 1875-től, a Windischgratz hercegi család tulajdona. fotó: Sándor Kemecsei és bent:
Drakula vára-Törcs vár -+ A törcsvári királyi vár. Szekeres Attila felvételei A várudvar Egyre gyakrabban emlegetik a Brassó mellett emelkedő Törcs várát Drakula váraként. E magyar műemlék épület környékén, a vár közelében zsibvásári hangulatú, turisztikai jellegűnek mondott standokon árusítják, terjesztik, értékesítik a Drakula-kultuszt szolgáló giccshalmazt. Teszik ezt úgy, hogy gondtalanul kisajátítják a Nagy Lajos királyunk által 1377-ben építtetett magyar királyi határőrvárat. Drakula váraként sulykolják a köztudatba, megtehetik, mert a várba bejutó turista hosszú évtizedekig nem találkozhatott annak valós történetével, csupán csúsztatott, ködösített információk birtokába juthatott. Erdély leggyönyörűbb, legépebben fennmaradt magyar királyi vára az 1500-as években Brassó szász város tulajdonába került, a vár őrségét továbbra is a barcasági magyarok alkották. Feladatuk a havaselvi román vajdák és a török katonai betörések megakadályozása volt. Békeidőben mint határőrök ellenőrizték a magyar és a román határon áthaladó kereskedelmet. Zavaró, hogy a turisták tömegei azzal a meggyőződéssel térnek haza: a Vlad Ţepeş román vajda építette Drakula-várban jártak. Az utóbbi időben egyre ismertebb a Drakulának nevezett kegyetlen havaselvi vajda, III. Vlad (1448, 1456–1462, 1476) alak*ja, akit a történelem Karóbahúzó, azaz Ţepeş néven ismer. Hogy a magyar vazallus román vajdának semmi köze nem volt a várhoz, nem tudatosítják, a vár neveként a vérszomjas, vámpírrá magasztosult vajda ragadványnevét emlegetik és nem Lajos magyar királyét. A vár metamorfózisa Bram Stoker (1846–1912) ír regényírónak kö*szönhető, általa vált a magyar történelem és építészet e darabja román várrá és viseli a turistacsalo*gató Drakula-vár nevet. Új film készül A Háromszék április 15-i száma arról tudósít, hogy újabb Drakula-film készül, ezúttal bukaresti és budapesti együttműködéssel. Örömmel tapasztaljuk, hogy az Orszá*gos Filmközpont az elmúlt évben meghirdetett pályázatra küldött filmekből Felméri Cecília és Lakatos Róbert Ro*mániában élő filmesek „animációs dokumentumfilmjét” tartja a legjobbnak. Ennek gyártója a bukaresti Hai-Hui Entertainment, amelynek koprodukciós partnere az Argo Audiovizuális Egyesület és a budapesti M&M Film vállalat lesz. Bizonyára igyekeznek bemutatni a valós történelmi hátteret is, tudva, hogy a Drakula mítosz alapján készült korábbi filmek, ismertetők többsége és a neten közreadott információk halmaza elhallgatja a vár magyar kötődéseit. A hozzánk eljutott hírek szerint az animációs dokumentumfilm rajzait a Kolozsváron élő Jánosi Andrea grafikus készíti. Azt is tudjuk, előtanulmányokat végeznek, így minden lehetőség adott, hogy jó film készüljön. Sajnos, láttunk korábban olyan Drakula-filmet is, amely a 15. század derekára vonatkoztatva Romániát emleget. Ne feledjük: ekkor még két kis hűbéres román vajdaság létezett! Ennek ellenére ez nem nagyon érdekelhette a filmrendezőket. Bizonyára nem törték fejüket azon, hogy Brassó és környéke Törcs várával együtt nem lehet egy nem létező ország része. Márpedig Törcs várát és egész Kelet-Magyarország területét az 1878-ban függetlenné vált Ro*mánia csak az 1920-as békediktátummal kebelezte be. Mivel e film elkészítésében, gyártásában magyar emberek vesz*nek részt, reméljük, hogy az „animációs dokumentumfilm” készítői figyelnek arra is, hogy helyre tegyék a várral kapcsolatos történelmi hamisításokat. Elég, ha néhány mondatban és rajzban jelzik, mikor és kinek a parancsából épült, kik voltak a vár őrei stb. Vigyázat a történelemtorzításra Gondoljunk csak arra, hogy a kitalációra épített „nagy történelmi” filmek ma a román nemzet*tudatot torzítják. Elég, ha példaként említem Sergiu Nicolaescu (1930–2013) rendező Dákok (1967), Vitéz Mihály (1970) és más filmjeit. Nem lehet véletlen, hogy az alacsonyabb kultúrájú, szélsőségesen magyargyűlölő nacionalista bandák elhiszik a kitalált, elképzelt dákóromán kontinuitás meséjét, és minden év december elsején az őshonos székelyek által lakott városközpontokban ordítozzák, hogy az ősi román föld, a székelyek takarodjanak Ázsiába! Nemrég egy felelős román miniszter – az egyik nacionalista, magyarellenes beállítottságú tévécsatorna élő adásában – Mihály Vitézt úgy emlegette, mint a román állam és nemzet egyesítőjét, kinek nevét a marosvásárhelyi elit katonai egység büszkén viselheti. Igaz, a tankönyvek is hasonlóan propagandisztikus anyagot oktatnak. Nos, a székelyek által vitéznek nevezett vajda még legszebb álmában sem gondolt arra, hogy ő román nemzetállamot egye*sít. Már csak azért sem, mert soha nem volt Erdély fejedelme. A vajda az erdélyi oklevelekben így címeztette magát: „Mü Mihály Havasal*földé*nek vajdája, az császári és királyi szent Felségnek tanácsadója, Erdélyben helytartaja”. A vajda halála után a krónikások sora írt Mihályról, de 250 éven keresztül senki sem hallott a nemzetegyesítés szép teóriájáról. Nem is tudhattak róla, mert e magasztos gondolatot Nicolae Băl*cescu (1819–1852), az 1848-as havaselvi forradalom ismert alakja csak 1850 táján találta ki palermói magányában, amikor megírta a Vitéz Mihály (1593–1601) vajdáról szóló könyvét. Sárkányból ördög – a név kialakulása A Drakula név megértéséhez ismerni kell néhány történelmi adatot. A kegyetlenségéről hírhedten híres Karóbahúzó Vlad apja – II. Vlad (1436–1442/1443–1447) havaselvi vajda – a magyar király Havaselve nevű tartományának vezetője volt. E minőségben, mint magyar főtisztviselő, zászlósúr, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy tagja lehetett a magyar Sár*kány*rendnek. A rendet 1408. december 12-én Luxemburgi Zsig*mond (1368–1437) magyar király alapította. A rendbe 22 magyar főúr, illetve magyar hűbéres tartományi vezető lépett be, köztük II. Vlad havaselvi román vajda, Her*voja bosnyák vajda és Lazarevics István szerb despota. Sárkányrendi tagsága miatt II. Vlad vajdát hamarosan Vlad Dracul néven emlegetik. A dragon (sárkány) szó átvitt értelemben drac (ördög) jelentést nyert, és a vajda ragadványneve lett Dracul formában. Idővel elfelejtik, hogy II. Vlad a Sárkányrend kitüntetettjeként nyerte e megtisztelő nevet, mely a Karóbahúzó szadista hajalmú vajda neveként kelt életre és nyert új értelmet, megteremtve a lehetőséget a Dracula-mítosz kialakulására. Bram Stoker Vámbéry Ármin (1832–1913) professzortól 1890-ben értesült az őrült, kegyetlen havaselvi vajda rémtetteiről, és hatévi munkával, anélkül, hogy járt volna Havaselvén, illetve Erdély*ben, megteremtette a világirodalom leghíresebb vámpírfiguráját. Könyve 1897-ben jelent meg, és óriási sikert aratott. Dra*kula hamarosan a filmsorozatok közismert figurája lesz. Stoker könyve magyarul először 1985-ben lát nyomdafestéket Drakula gróf válogatott rémtettei címmel. A teljes kötet anyaga 2006-ban jelent meg Drakula címmel. Bár Vlad Ţepeş vajdának nem volt köze a magyar királyi várhoz, Törcs várához, de a kialakult Drakula mítosza ma a turizmust, a filmkiadást és akarva-akaratlanul a történelemhamisítást szolgálja.
