Szőke Szakáll - Gerő Jenő - Gärtner Sándor* Karakterszínész, színpadi szerző, igazgató * = dr. Németh Antal: Színészeti Lexikon, 1930. - szerint Ismert volt még mint: -S. Z. "Cuddles" Sakall -S. K. Sakall -Szöke Sakall -Szoke Szakáll Született: 1884. február 2. Budapest, Magyarország Elhunyt: 1955. február 12. Los Angeles, Hollywood, California, USA Film szerepei: The Ford Television Theatre -Yours for a Dream epizódjában látható utoljára, amely 1954. április 8-án került vetítésre The Student Prince (Diákélet)(1954) USA - Joseph Ruder Small Town Girl (Kisvárosi lány)(1953) USA - Eric Schlemmer It's a Big Country (1951) USA - Stefan Szabo Painting the Clouds with Sunshine (1951) USA - Felix Hoff Lullaby of Broadway (1951) USA - Adolph Hubbell Sugarfoot (1951) USA - Don Miguel Tea for Two (Tea kettesben)(1950) USA - J. Maxwell Bloomhaus The Daughter of Rosie O'Grady (1950) USA - Miklos Teretzky Montana (1950) USA - Poppa Schultz Oh, You Beautiful Doll (1949) USA - Fred Fisher In the Good Old Summertime (1949) USA - Otto Oberkugen Look for the Silver Lining (1949) USA - Shendorf My Dream Is Yours (Az álmom a tiéd)(1949) USA - Felix Hofer Embraceable You (1948) USA - Sammy Whiplash (1948) USA - Sam Romance on the High Seas (1948) USA - Lazlo Lazlo April Showers (1948) USA - Mr. Curley Cynthia (1947) USA - Rosenkrantz professzor The Time, the Place and the Girl (1946) USA - Ladislaus Cassel Never Say Goodbye (1946) USA - Luigi restaurátor Two Guys from Milwaukee (1946) USA - Count Oswald Cinderella Jones (1946) USA - Gabriel Popik San Antonio (1945) USA - Sacha Bozic The Dolly Sisters (1945) USA - Uncle Latsie Christmas in Connecticut (1945) USA - Felix Bassenak Wonder Man (1945) USA - Schmidt Shine On, Harvest Moon (1944) USA - Poppa Carl The Human Comedy (1943) - Mr. Ara Thank Your Lucky Stars (1943) USA - Dr. Schlenna Wintertime (1943) USA - Hjalmar Ostgaard Casablanca (1942) USA - Carl Gentleman Jim (1942) - Businessman at exercise class Seven Sweethearts (Hét szerelmes kislány)(1942) USA - Mr. Van Maaster + film írója is Yankee Doodle Dandy (1942) USA - Schwab Broadway (1942) USA - Nick Ball of Fire (1941) USA - Prof. Magenbruch The Devil, and Miss Jones (1941) USA - George That Night in Rio (1941) USA - Arthur Penna The Man Who Lost Himself (1941) USA - Paul Florian (1940) USA - Max Spring Parade (1940) USA.- The Baker My Love Came Back (1940) USA- Geza Peyer It's a Date (1940) USA - Karl Ober Bubi (1937) osztrák/magyar film - Mr. Moller The Lilac Domino (1937) angol film - Sándor Marie Bashkirtseff (1936) osztrák film - Dr. Walitzky Mircha (1936) osztrák film - Budapesten forgatatott német nyelvű film Fräulein Lilli (1936) német - Prokurist Seidl Barátságos arcot kérek! (1934) magyar film (főszerep) - Blazsek Mátyás fényképész - Karinthy Frigyes forgatókönyve alapján Il Diario di una donna amata (1935) olasz/osztrák film Viereinhalb Musketiere (Három és fél muskétás)(1935) német film - Sattler, a dobos - Budapesten forgatták Bretter, die die Welt bedeuten (1935) osztrák film - Franz Novak Ende schlecht, alles gut (Minden jó, ha a vége jó) (1934) magyar film/német nyelven - Anton Polgár Helyet az öregeknek (1934) magyar film - Polgár papírkereskedő Wenn du jung bist, gehört dir die Welt (1934) osztrák -Beppo Az ellopott szerda (1933) magyar film- Schmitz, fotóriporter Eine Frau wie Du (Egy nő, mint te) (1933) német film Frühlingsstimmen (1933) osztrák film - Krüger Großfürstin Alexandra (Alexandra nagyhercegnő) (1933) német-osztrák film - Dimitri Chefkoch Mindent a nőért! (1933) magyar film Muß man sich gleich scheiden lassen (1933) német - Rutensänger Skandal in Budapest (Pardon, tévedtem) (1933) német - Magyarországon forgatva Abenteuer am Lido (1933) osztrák - Michael Es war einmal ein Musikus (Volt egyszer egy zenész) (1933) Kaiserwalzer (Császárkeringő) (1933) német film - Leitner gyáros - Magyarországon forgatva! Eine Stadt steht kopf (Egy város fejre áll) (1933) német film- Der Bürgermeister / Polgármester Glück über Nacht (1932) német film Ich will nicht wissen, wer du bist (Nem akarom tudni ki vagy) (1932) német film - Ottokar Mädchen zum Heiraten (1932) német film Melodie der Liebe (Szívek melódiája) (1932) német film - Bernhard Gräfin Mariza (Marica grófnő)(1932) német film - Lampe Die Faschingsfee (A farsang tündére) (1931) német film Die Frau von der man spricht (1931) német film - Salewski Moretti Ihr Junge (1931) német-osztrák-csehszlovák film Meine Cousine aus Warschau (1931) német film - Burel, Luciennes Gatte Die Schwebende Jungfrau (Az eldöntetlen szűz) (1931) német film Der Stumme von Portici (1931) német film - Ehemann Der Unbekannte Gast (Az ismeretlen vendég) (1931) német film - Leopold Kulman, főszerep! Walzerparadies (1931) német film - színházi ügynök Der Zinker (1931) német film - Bill Anerley Ich heirate meinen Mann (1931) USA-film - német nyelven Kopfüber ins Glück (Hanyatt-homlok a szerencsébe)(1931) német film, hangos - Monteuil báró Der Hampelmann (A játékbaba) (1930) német film - Eickmayer parfümgyáros Ihre Majestät die Liebe (Őfelsége a szerelem)(1930) német film - Török Béla Susanne macht Ordnung (Suzanne rendet csinál) (1930) német film Zweimal Hochzeit ( Kétszer házasság) (1930) német film Komm' zu mir zum Rendezvous (Gyere velem találkára) (1930) német film - Crepin Zwei Herzen im Dreiviertel-Takt (1930) német film - Színházigazgató Wer wird denn weinen, wenn man auseinandergeht? (1929) német/angol némafilm - (Ki fog akkor sírni, ha elválunk?) Großstadtschmetterling (1929) német/angol némafilm (Nagyvárosi pillangó) Rutschbahn (1928) német/angol némafilm Meghívás vacsorára (1928) német némafilm - Székely Istvánnal filmötlet A Vidám paraszt (1928) német némafilm - Az ég a földön (1927) német némafilm - Halló Caesar! - német némafilm - forgatókönyvírója is egyben Da hält die Welt den Atem an (A világ fogja vissza a lélegzetét) (1927) német némafilm Ha a fiatalság szíve beszél (1926) német némafilm Az önkéntes tűzoltó - (1918) magyar némafilm A dollárnéni (1917) magyar némafilm Az újszülött apa (1916) magyar némafilm Suszterherceg (1915-16) magyar némafilm Színpadi művei: (Több mint 200 színdarabot írt) Homokzsák - bohózat-felújítás - 1930 - Bethlen téri Színpad Zálogház - Lyoni követ - színdarab - 1929. - Royal Orfeum Majd a Raposa! - bohózat - 1927. január 1. - Blaha Lujza Színház - Paulay Ede utca 35. sz. Mannheimné - 1925.- Papagáj A jósnő, a búvár és a villanyfelíró - 1925. - Blaha Lujza Színház A jósnő, a búvár és a villanyfelíró - bohózat - 1925. december 10. - Andrássy úti Színház VIII. Albert - vígjáték 1 felvonásban - felújítás - 1925. július 10. Royal Orfeum A fogorvos - burleszk - 1925. július 10. Royal Orfeum Tata - burleszk - 1925. június 1. Royal Orfeum Rádió - tréfa - 1925. április 17. Royal Orfeum Leánygimnázium - bohózat 2 felvonásban - 1925. március 7. Royal Orfeum A homokzsák - bohózat - 1924. december 14. - Royal Apolló Szeánsz - bohózat - 1924. október 1. - Royal Apolló Egy úr két kutyával - bohózat 2 részben - 1924. augusztus 30. - Royal Apolló Kelemen Pali a Pótvizsgán - bohózat - 1924. márciusa - Royal Apolló VIII. Albert - vígjáték 1 felvonásban - 1924. január 15. - Royal Apolló A vezér - életkép - 1923. november 21. - Andrássy úti Színház Kelemen Palika - bohózat 1 felvonásban - 1923. november 17. - Eskü téri Helikon Megy a bolt - bohózat összeállítás - 1923. június 1. - július 1. Sziget Színpad Vonósnégyes - bohózat felújítás - 1923. május 6. - Royal Sörkabaré Kecskefészek - bohózat - 1923. január 30. Royal Sörkabaré Vonósnégyes - bohózat - 1922. október 5. - (Salamon Béla debütál!) - Royal Sörkabaré 1919-1922 között keletkezett színpadi műveire (egyelőre) nincs adat! Törvény Nevében - tréfa Nem akarok anyóst látni - tréfa Ó, szent házasság - tréfa Szerkesztő Úr - tréfa Vége az iskolának - tréfa Gyorstalpaló - tréfa Pampulett éhes - tréfa Paula - vígjáték Jaj, a szakállam - tréfa Imádom Önt - tréfa Bőrharisnya - tréfa A vőlegény - tréfa Az újszülött - tréfa Lehet, Urak, lehet - tréfa Ma - Matiné - tréfa Gyerünk fáért - tréfa Nevetni fogsz - tréfa A fentiek az 1919-es évben - Royal Sörkabaré Spitzek Bácsi - énekes, táncos, budapesti revü és a kísérőműsor írója, és előadója is egyben, 1918 áprilisa, Kristálypalota - Paulay Ede utca Tízezrek Zsúrja - Nagy táncos, énekes, humoros, aktuális kiállításos látványrevüje, 59 képben Zene: Nagy Károly - Szőke Szakáll írója és előadója is egyben, többek közt 1918. március - Kristálypalota - Paulay Ede utca Az öngyilkosok klubja - tréfa - 1918. márciusa - Royal Sörkabaré Csillagász - tréfa - 1918. márciusa - Royal Sörkabaré Szabadalmi Ügyvivő - tréfa, felújítása - 1918. márciusa, - Royal Sörkabaré Boldog Új Évet Kívánok - vígjáték - 1918. január. 1. - Royal Sörkabaré Szabadalmi Ügyvivő - tréfa - 1918. január - Royal Sörkabaré Lógunk a villamoson - aktuális tréfa - 1918. január - Royal Sörkabaré Gyermek Zsúr , tréfa - 1917. december - Royal Sörkabaré Szenesnek áll a világ - tréfa - 1917. december - Royal Sörkabaré Egy pad élete és halála - tréfa - 1917. november - Royal Sörkabaré A Hangli előtt - tréfa - 1917. szeptember - Royal Sörkabaré Éljen Sándor Pál - tréfa - 1917. szeptember - Royal Sörkabaré Az Angol parkban - tréfa - 1917. szeptember - Royal Sörkabaré Tauszigék a kabaréban - tréfa - 1916. - Royal Sörkabaré Kázmér Szenvedélye - mozidráma - 1915. - Royal Sörkabaré Az olvasóterem előtt - tréfa - 1915. - Royal Sörkabaré A link fogász - bohózat - 1915. - Royal Sörkabaré A vasúton - bohózat - 1915. - Royal Sörkabaré Szondy utca 7/c. - bohózat - 1915. - Royal Sörkabaré A feltaláló - tréfa - 1915. - Royal Sörkabaré Mozgósított Művészek - szatíra - előadja: Szőke Szakáll - 1914. - Royal Sörkabaré A postahivatalban - szatíra - előadja: Szőke Szakáll - 1914. - Royal Sörkabaré Krausz úr a szeparéban - bohózat - előadja: Szőke Szakáll - 1914. - Royal Sörkabaré, felújítva Nagykomédia - 1928. Dick úr felmentése - bohózat - előadja: Szőke Szakáll - 1914. - Royal Sörkabaré Haditudósító zeneszerzők - szatíra - előadja: Szőke Szakáll - 1914. - Royal Sörkabaré A házibarát - bohózat - előadja: Szőke Szakáll - 1914. - Royal Sörkabaré Poldi a moziban - jelenet - 1913. szeptember - Royal Sörkabaré Könyve: Szoke Szakall: The Story of Cuddles; My Life under the Emperor Francis Joseph, Adolf Hitler and The Warner Bross - London, 1954. ("Szőke Szakáll története; Életem Ferenc József császár, Hitler Adolf és a Warner fivérek altt' - magyarul egyszer sem jelent meg!) Életrajza: Adatok: 1908-ban Nagy Endre Modern Színpad Cabaret-jában kezdi a pályáját 1909 - 1912: Hivatalnok 1913 - 1917 a Sörkabaré művészeti vezetője 1913 - 1919 a Sörkabaréban játszik 1919. jan. - 1919. október a Kristálypalota művészeti igazgatója 1920 - ban a Fekete Macska Kabaréban és a Télikertben lép fel 1922 - 1923 a Palace Kabaréban játszik 1922 - 1925 az Apolló Kabaré tagja 1922 - ben Bécsben is szerepel társulatával 1925 után bécsi, majd berlini színpadokon játszik 1928 - ban a berlini Boulevard Theater igazgatója 1930 a wieni Kabarett der Komiker tagja 1933 után már csak Bécsben játszhat 1937 - ben elfogadta a Royal Színház meghívását 1938 tagja a Willy Rosen vezette Kabarett der Prominenten nevű emigránskabarénak Amsterdamban (Hollandia) 1939. május 13. a Nieuwe Amsterdam tengerjáró hajón Amerikába emigrál 1940 - ben amerikai állampolgárságot kap Gyermekkor Gärtner Sándor néven születik a kőbányai köztemetővel szembeni házak egyikében. Sokgyermekes édesapja sírkőkereskedő. Gyermekéveinek egyik színtere a temető, az azt körülölelő szőlőskertek vidéke. Mondják sokan, szarkasztikus humorában is visszatükröződik folyvást az élet és a halál ellentéte, és ennek a helyenként szélsőséges akasztófahumornak mélyén is ez a gyermekkori környezet húzódhat talán. Egyébként jó tanuló gyermek a kereskedelmi iskolában és szorgalmas diák, amely révén az egyetemre is bekerül, ahol kereskedelmi és pénzügyi tanulmányai mellé a pedagógiai végzettséget is megszerezi. Kereskedelmi iskolai tanár válik belőle, és ezzel párhuzamosan a Fővárosi Takarékpénztár hivatalnoka, egy ideig pénztárosa. Nagy Endre Modern Kabaréjában kezd Nagy Endre "Cabaret"-jában kerül először színpadra 1908-ban. Hamarosan bohózatok, tréfák, kabaréjelenetek kedvelt író-előadójává érik, Nagy Endre értő irányításával. Fellépéseinek egyikén vörösesszőke álszakállban, s szemüvegben lép színpadra, innentől fogva mint "Szőke Szakáll" ismerhette meg a világ. Bár maga az elnevezés egyik kolléganőjétől származik, akinek hirtelen nem jutott eszébe Gerő Jenő neve, és "Szőke Szakáll"-ként titulálta. Állítólag ez annyira megtetszett Nagy Endrének, hogy innentől úgy hívta: Te, Szőke Szakáll, Te... Rövidesen szerzőként is bemutatkozik. Kezdetben társszerzőként, később önálló szerzőként is ismertté válik. A "Kis Komédia" (Révay u. 18, ma Vidám Színpad), majd a "Royal Apolló Színház" tagja. 1913-ban a "Royal Sörkabaré" (az épületet lebontják, helyére jóvalta később színház épül, ma a Madách Színház áll itt) művészeti vezetője lett. A "Kis Komédia" kezelésében álló ún. "Kristálypalota" (ma Paulay Ede u.) helyiségének 1918-tól igazgatója, s igazgatása alatt 3 egész estés revüt mutatnak be. A "Royal Sörkabaré" számos jelenetét Ő írja, rendezi, s némelykor játssza is. Szőke Szakáll, a szerző Szerzőként használja kezdetben a Gerő Jenő nevet. Ír humoreszket, bohózatot, tréfát, szatirikus vígjátékot, sőt az akkor kedvelt zenés-táncos jelenetekkel, humoros konferansziéval tarkított revüműsorokat. Darabjainak többségét maga számára írja, a saját egyéniségére szabja. Humora jóval túlmutat az adott szituáció aktuális morbiditásán, az egyedin keresztül világít rá az általánosra, és ettől emelkedik gyakran örök érvényűvé. A félszeg kisember a jég hátán is megélni kényszerülő többség hangján szól. Alakjai szélsőséges mivolta eleve megágyaz a későbbi félreértéseknek, ami egyik fontos eleme Szőke Szakáll jeleneteinek. Vigécek, csalók, huszárok és huszártisztek, pincérek és utcalányok; kofák, végrehajtók, közkatonák, gazdag mágnások; gyárosok és szegény semmirekellők kelnek életre írásaiban, jobbára egyfelvonásos tréfáiban, jeleneteiben, vagyis a nép, és a kor emberei. Kedves és őszinte humora mögött gyilkos megfigyelés húzódik - ahogy Molnár Gál Péter írja. Természetesnek fölfogni, amit egyáltalán nem tekinthetünk annak, normálisnak az őrületet és magától értetődőnek a képtelenséget - ez Szőke Szakáll humorának egy másik fontos jellemzője. Mintha valahogy az élet kedvet kapott volna Szőke Szakálltól, és morbiditásban, képtelenségben versenyre kívánna kelni a kabarészerző behatárolt fantáziájával, hogy igen hamar győztesként kerüljön ki kettejük között. Rövidesen Szőke Szakáll meneküléssel egybekötött vándorlásai adnak hű igazolást ez utóbbira. Közel 150 jelenete, egyfelvonásosa soha sem jelenik meg nyomatatásban, gyűjteményes kiadásban. Számba vétele is a színlapok tükrében zajlik jobbára, valódi felmérése az írott anyagok alapján történik. Kézírással, az egyből a színészekhez juttatott műsorszámokat pedig ugyan ki tart számon? Utólag csak becsülni lehet, semmint tudni róluk. Gyakorta korábbi jeleneteit csiszolja, javítja, kiegészíti, és újból a nézők elé kerül évek múlva. A kéziratok jó része pedig áldozatul esik Szőke Szakáll folyamatos helyváltoztatásainak. Egyszer arról faggatják, hogy élete során írt már több 200 egyfelvonásos vígjátékot, de miért nem több felvonásos darabokat? " Erre van egy viccem" - feleli. "Kohn boldog családi életet él, idestova már tíz éve. Két gyermeke is van már, amikor a szomszédja megkérdi tőle: - Mondd kérlek, ha ilyen szép az életed, miért nem veszed el már törvényesen is a feleséged? Azért - feleli Kohn - mert az anyakönyvezető csak tizenkettőig tart hivatalt, és én nem tudok ilyen korán felkelni. - Ez az én estem is. Azért nem írok háromfelvonásost, mert nem tudok 12 előtt felkelni." Néhány adalék Szőke Szakáll humorához A lövészárok című bohózatának egy jellegzetes mondata: (két katona beszélget): " - Ha kettőnk közül az egyik meghal, én majd értesíteni fogom a családját." Más... " Rózsa: Hol a te bátyád? Kelemen: A tüdőkórházban. Rózsa: Mit csinál ott? Kelemen: Köhög...stb." Szőke Szakáll egy szegény, rongyos pallenbergi figurát játszik saját darabjában, amelyet 1929 őszén Berlinben is színre visznek, a "Royal Orfeum"-beli előadást követően. Szőke bemegy a kávéházba, jön a pincér, és ügyetlenségében leönti egy pohár tejjel. Nagyon szomorú lesz a kabátja miatt. - Mit hozzak? - kérdi a pincér bűnbánóan később. Köszönöm, nem kérek, azt a foltot meg hagyja, ha már egyszer kihozta.... Ugyanebben, a "Lyoni követ" című darabban játszódik a következő jelenet is. Szőke ül a kávéházban, amikor odamegy hozzá egy üdvhadseregbeli hölgy, és eléggé erőszakosan megcsörrenti előtte a perselyét. Szőke titokzatosan magához inti a hölgyet, és a fülébe súgja: - Kisasszony tud maga hallgatni? - Hát hogyne tudnék! - rikácsolja az. - Hát akkor ne csörögjön. A Sörkabaré 1908. október 3-án nyílik meg az Erzsébet krt. 31. szám alatt a "Nemzeti Royal Orfeum", Gaál Bertalan tervei alapján. Ebben az orfeumban működik később az emeleten a "Sörkabaré", 1913-1920 között Szőke Szakáll irányításával, Nagy Endre, Szenes Béla társaságában. Maga a "sör" szó a megnevezésben inkább afféle reklámfogás, és arra utal, hogy olcsóbb italok is rendelhetők a műsor mellé, szemben más kabarék drágább és kötelezően felszolgált pezsgőfogyasztásával. A műsor rendszerint fél nyolckor kezd, a mozielőadások idejével megegyezően. A kabaré vendégköre a dolgozó, de mulatóba is járni kívánok polgárság tagjaiból áll jórészt, akik másnap reggel ezért a hivatalok munkaszobáit töltik meg, de nem engedhetik meg a késő éjszakai lumpolásokat maguknak. Közjáték a Népszínház utcában 1914-ben több ízben is játszik a Népszínház utca 31. szám alatti "Eldorádó" nevű mulatóban, valamint a József körút 70.-ben akkoriban működő "Budapest Mulató"-ban meghívott művészként - saját műsorával - átrándulva a "Sörkabaré"-ból, ám itt természetesen más produkciókban lép fel, amely növekvő népszerűségét is jól fémjelzi. Ferenc József császár, és Szőke Szakáll, a kabarészerző Közben őt is utoléri az első világháború, besorozzák. Egy nevezetes alkalommal katonai szolgálata során személyesen találkozik Ferenc József császárral, sőt autogramot is kér tőle. A császár figyelmével tünteti ki az ifjút, és foglalkozása felől érdeklődik, és amikor megtudja, színházi ember, azt kezdi firtatni, "ugyan mit szeret a színházban?" Mire Szőke Szakáll: a kolléganőimet. (Robert Dachs: Sag beim Abschied - Wien, 1997.) Kristálypalota és a Kommün A "Friedmann Orfeum"-ot, amely a Kristálypalota "jogelődje", és amelyet Friedmann Adolf, az Amerikából hazatért kereskedő álmodik valósággá 1911-ben, elárverezik. Wertheimer Elemér vásárolja meg, és beruházásának következtében válik Kristálypalotává az épület; és ugyancsak Wertheimer Elemér emeli maga mellé művészeti vezetőként az akkor már sikeres Szőke Szakállt 1919. január 3-án, az új esztendő első munkanapján. Szőke egy 8 képből álló, nagy énekes-táncos revüt állít először színpadra "Náncsi" címmel. A karmesterként már korábban szerződtetett Hetényi-Heidelberg Albert írja a revü zenei anyagát. Szőke Szakáll maga is fellép a műsorban Szőke Szakállként, önmagát alakítva. Az emeleti részben, a Kristály bárban, az előadásokat követően modern táncokat adnak elő Geiger Izsó balettmester irányításával, majd a táncprodukciókat követően Berkes Béla cigányzenekara szórakoztatja a vacsorázókat. A márciusi műsorban kerül sor Szőke Szakáll "Nem akarok katonát látni" című revüjére, Hetényi-Heidelberg Albert és Reményi Béla zenéjével. Szőke Szakáll mint Lindner Manó magánzó lép a színre. Az előadásoknak és a Kristálypalota működésének a Kommün vet véget 1919 márciusában még. Szőke Szakáll nem működhet ez idő alatt színházában, mert az épületet lefoglalják a forradalmárok "közcélokra. (A rézműveket - csillárokat, falikarokat - szorgos kezek begyűjtik.) A kommün alatt mint ellenség, mint "tőkés- színidirektor" bujkálnia kell, színházban őrzött értékeit, vagyonának jelentős részét elveszíti ekkor. Bécsi és berlini színpadokon játszik 1922-ben már társulatával szerepel, méghozzá nagy sikerrel Bécsben. Bécs és Berlin tárt kapukkal azonban csak 1925-től várja igazán. Szerepel Rudolf Nelson revüjében, a Metropolban, a Lessing Theaterben, a Deutsches Künstlertheaterben, valamint a Theater am Kurfüstendamm színpadán, sőt a Grosses Schauspielhaus is szerződteti. Németországi működésének egyik jelentős állomását jelenti, hogy 1927-ben a Boulevard Theater igazgatója lesz, amely posztjáról a hitleri hatalomátvétel fosztja meg, 1933-ban. Hat esztendőn keresztül berlini színidirektor, ahogy ő szokta volt mondani, a "saját szőke szakállamra" vállalkozva. Színházában egyébként játszanak magyar színészek is, nem kevesen. Íme a névsor: Ambrus Irén, Fritz Ödön, Róna Ali, Halász Kató, Ábel Pál, Szendi Lajos, és később szerződteti Szenes Ernőt is. Berlini élményeiről meséli: "... első napokban mindenki azt mondta, hogy nézd csak, milyen tempó van itt, mindenki siet. Később rájöttem, hogy a tempó itt se gyorsabb mint Pesten, csak a város nagyobb, azért siet mindenki." Közben változtatnia kell a humorán. Ki kell tapasztalnia a berlini közönség min kacag a legjobban. Rájön, hogy a várospolitika okozza a legtöbb derűt, és hogy a rendőrt, vagy a köztisztaságot kigúnyolni már maga a félsiker. Német filmjei 1933 után Bécsben és Budapesten él, színházban játszik és filmet forgat. Korábbi UFA filmjeit tiltólistára teszi a náci Németország kulturális gépezete annak ellenére is, hogy nélküle sikerfilmet alig forgattak korábban. Itt jobbára olyan hősöket alakít, akinek csinos ifjú hölgyeket szánnak a szülők, ám ő, a pocakos gavallér, a kinézett vőlegény, a jó parti erről hősiesen lemond egy ifjú és daliás főhős javára, sőt gyakorta mosolygós áldását is adja a szerelmeseknek. Máskor nagybácsi, aki közbenjár a szegény szerelmesek javára, az áldás itt sem maradhat el a végéről. Ezeken a korai német filmeken elegáns, megnyerő és kedves mosolyú, vidám fickó, aki jobbára gombolyítja az események kissé összekuszálódott dramaturgiájú fonalát, megoldja a nehezen megoldható helyzeteket. Legkiemelkedőbb a korai hangosfilmek világából a "Zwei Herzen im Dreiviertel-Takt" (1930) című Bolváry Géza rendezte film, ahol Szőke Szakállt mint színházigazgatót látjuk. A film címadó dala rövidesen világhírűvé válik, amely világhír egy csapásra a szereplőket is ismertté teszi. Szőke Szakáll, az UFA-sztár Ezután rövidesen az UFA német filmgyár egyik sokat foglalkoztatott színésze lesz. Például Herr Crepin, az énektanár, aztán Eickmayer parfümgyáros a "Der Hampelmann""(A játékbaba) című Robert Stolz-filmoperettben (1930), Török Béla, az apa szerepét játssza az "Ihre Majästet die Liebe2 (Őfelsége, a szerelem) című filmben az akkortájt debütáló Nagy Kató partnereként. Monteuil báró, Leitner, a gyáros, polgármester és zenész, színházi ügynök, és még tengernyi szerep; és még ugyanennyi várná, ha nem szólna közbe a történelem. 13 Magyarországon és Németországban leforgatott némafilmje után összesen 29 hangosfilmet készít Németországban 1930 és 1933 között. Több megkezdett filmfelvétel a hitleri hatalomátvétel miatt meghiúsul, illetve osztrák és magyar "felségterületen" nyer befejezést. Ezt követően jobbára osztrák, később olasz honban áll kamerák elé a hazai filmgyártás mellett. Németországból menekülnie kell Völkische Beobachter így ír róla ekkoriban (1933): "Jó húsban lévő zsidók, mint Szőke Szakáll, gyanús vígjátékokban működtek, ezt a zsidó közönség lelkesen ünnepelte, miközben a német lakosság riadt aléltsággal kényszerült nézni a zsidó zsibvásárt." Gyakorlatilag állását, pozícióját, vásárolt házát elhagyva Németország elhagyása mellett dönt, sokadmagával a nyílt fenyegetések elől elmenekülve... A harmincas évek közepén itthon él Budapesten, néhány szerepet is vállal színházakban és filmekben. A legnevezetesebb talán a Karinthy Frigyes forgatókönyve alapján forgatott "Barátságos arcot kérek!" című film főszerepe. Szőke Szakáll Hollandiában Magyarországot a - Németországhoz képest - némi késéssel jelentkező antiszemitizmus újabb hulláma 1938-ban éri el, az életbe lépő izraelita hitvallásúak mozgásterét korlátozó intézkedések formájában. Csak a törvények elfogadását követően dönt hazája, Magyarország elhagyása mellett. Emigrációja során kezdetben Angliába érkezik, majd Hollandiába utazik. Amsterdamban tagja lesz a Willy Rosen vezette "Kabarett der Prominenten" nevű emigráns kabarénak. Willy Rosen egyébiránt a berlini "Kabarett der Komiker" tagja, kabarészínésze, zeneszerzője, és slágerszövegírója. Ám sok más honfitársával együtt, Szőke Szakállhoz hasonlóan, 1933-ban neki is távoznia kell Németországból, csakhogy ő Amsterdamban telepedik le, és itt hozza létre emigráns német és kelet-európai színészekből álló kabaréját, amelyhez Szőke Szakáll is csatlakozik, amerikai emigrációjáig. Willy Rosen kabaréja Hollandia német lerohanásáig működik egyébként, akkor Rosent magát elfogják, és koncentrációs táborba deportálják. Ott szervez még tábori színházat a halál árnyékában, majd 1944-ben a gáz áldozatává lesz ő is sok ezer más társával együtt Auschwitzban. Amerikába emigrál 1939. május 13. A Nieuwe Amsterdam tengerjáró hajóra száll, és az újvilágba hajózva Amerikába emigrál. 1940-ben kap amerikai állampolgárságot. Letelepedését követően hamarosan filmezni kezd. Grossner Gizával 1916-ban köt házasságot, de két esztendő múlva elválnak. Második felesége, Kardos Anna (1920-ban házasodnak össze) révén hamar állást kap Amerikában. Neje a nagyhatalmú Joe Pasternak közeli rokona (állítólag húga?), és ennek kapcsán hamar kamerák elé áll annak ellenére is, hogy gyakorlatilag nem beszél angolul. Egyébként második házassága már egy életre szól, mert haláláig Ann Kardossal él. Keresett filmszínésszé válik rövidesen, rettenetes angol kiejtésével együtt is. Az Osztrák-Magyar Monarchiában gyakorta mondják, hogy egy magyar mindent elveszíthet az akcentusán kívül. Szőke Szakáll németül is akcentussal beszél, angolul is, kizárólag magyarul nem használja a magyar hangsúlyokat, ettől aztán úgy tűnik, mintha minden nyelvre idegenből fordítanák. Barátja, (a 3 Oscar-díjas) Rózsa Miklós filmzeneszerző szerint Szőke "pocsék angol kiejtése" elsősorban karakterszerepek eljátszására tették alkalmassá, de hozzáteszi, hogy amikor azonban a "tokáját elkezdte ritmusosan rázni", hát szem nem maradt szárazon. S. Z. Sakall Cuddles - a kedvelt amerikai filmfigura Közismert dolog, hogy a protekció a színpadi lépcsőig tart, mert onnantól fogva a közönség dönti el, ki tehetséges, ki állja meg a helyét, ki nem. A filmiparban is hasonló a helyzet. Szőke Szakáll S. Z. Sakall Cuddles néven szerepel az amerikai filmeken. Kedélyes és joviális megjelenésével, a jámbor polgárok megszemélyesítőjeként rövidesen a hollywoodi stúdiók kedvelt alakjává válik. Forgat a legnagyobb amerikai sztárok partnereként, mindvégig megőrizve magyar születését és akcentusát. Forgatások során korrekt, kollegiális magatartása miatt még a leghíresebb kollégák is kedvelik a vele való munkát. Ezernyi rögtönzött ötlete sokakat húzott ki a bajból. Villámötleteit kedves segítőkészséggel kínálja fel partnereinek, akik emiatt aztán imádják a társaságát, és a munkát vele. Szőke Szakáll amerikai filmes aranykora Az Oscar-díjas "Casablanca" (1942, rendezte: Kertész Mihály) című film kapcsán - mint Carl főpincér - örökre beleírja nevét a világ filmtörténetébe, természetesen a főszereplő Ingrid Bergmann és Humphrey Bogart mellett. Az "In The Good Old Summertime" című filmben (1949) például Judy Garland, Buster Keaton, valamint a leánygyermek, Liza Minelli partnere. A David Buttler rendezte "Tea For Two" (1950) című filmben az örök szépségű Doris Day, a Kardos László rendezte "Small Town Girl" (1953) című filmben Nat King Cole partnere. Gary Cooper, Joan Crawford, Errol Flynn, James Cagney, és a gyönyörű szemű Bette Davis partnereként is láthatjuk többek közt. Élete során három Oscar-díjas produkcióban vesz részt (Yanked Doodle, 1942., Casablanca, 1942., The Dolly Sisters, 1945.), amely megalapozza népszerűségét. Beszélnek róla, közlik írásait mind Amerikában, mind a brit sajtóban, riportokat ad, keresett művésszé válik, vagyis húzó név egy stáblistán. Szőke Szakáll hazatér? Felfokozott munkatempója túl sok időt gondolkodásra, elmélázásra nem hagy. Ezzel párhuzamosan egyszer egy újságíró érdeklődik Szőke Szakáll esetleges hazatérésével kapcsolatosan. Tudnivaló, hogy a magyarországi zsidódeportálások következtében nem csak valamennyi testvérét, szüleit és rokonait, hanem feleségének csáktornyai és szabadkai rokonait is elveszíti (nem beszélve házaikról és vagyonukról), és a háborút követően úgy dönt, nem kíván hazatérni. Egészen egyszerűen nincs hova. "...beszéljem be magamnak, hogy mindnyájan bárányhimlőben haltak meg?" - mondja a fájdalomtól némiképp megkeseredve egyszer. Halála 1955 februárjában Los Angeles-i otthonában végzetes szívroham éri. Számtalan bohózat, tréfa, jelenet, egész estés darabok kézirata marad árván. Élete során volt banki tisztviselő, színész, filmszínész, rendező és direktor. Neve: "Szőke Szakáll". Született? "Komikusnak, ami inkább tragikus, mint komikus"... aki aztán "saját szőke szakállára" kabarét nyit Berlinben, és Hitlernek köszönhetően a szakállán kívül mindent elveszít ott. Összegzésül Írt több mint 200 színpadi bohózatot és tréfát, többnyire egyfelvonásos darabot, és megszámlálhatatlan humoreszket, amelyet valamikor is közölt sajtó (sohasem jelent meg összegyűjtve, kötetbe rendezve). Szerepel több mint 130 filmben, többek között három Oscar-díjas filmben is látható (Yanked Doodle, 1942., Casablanca, 1943., The Dolly Sisters, 1945.). Első nemzetközi sikerét az 1930-ban Németországban forgatott "Zwei Herzen im Dreiviertel-Takt" (1930) című filmoperett színházigazgatójaként aratja. A világ és a filmtörténet azonban igazából a "Casablanca" Carl főpincéreként jegyzi meg a nevét. Halála előtt nem sokkal a Ford Theatre In Hollywood stúdiójában játszik egy tv-sorozatban, a "The Studnet Prince"-ban, amely sorozat újbóli népszerűséget biztosít számára Amerika-szerte. Közel negyven esztendőn keresztül derűt varázsolt kezdetben a magyar, később az osztrák és német közönség lelkébe, filmjei kapcsán pedig a nézők ki tudja milyen nemzetiségei számára a világban. Az itthon életbe lépő, és őt sújtó törvények elől emigrálnia kell, ám tehetsége és szorgalma révén az újvilágban is megállja a helyét, abban az újvilágban, ahol sokan a hazai sztárok közül elvéreznek, ő az örök "magyarosch" akcentusaival kitörölhetetlenül beírja nevét a világ színművészetének nagybecsű könyvébe. Itthon lassacskán a feledés pora lepi be a világ egykori nagy mulattatóját, Gerő Jenőt, vagy ahogy mindenütt ismerték: "Szőke Szakáll"-t. Salamon Béla, a hazai örökös Örök becsű kabaréjelenete, a "Vonósnégyes" 1922-ben Salamon Béla színpadi debütálását is jelentette egyben, akkor régen. Salamon Béla emlékül Szőke Szakálltól a darab hazai játszás-jogát megkapja élete végéig, míg külföldön is nagy sikerrel játszották Európa- és Amerika-szerte, igaz ott már Szőke Szakáll jogán. Színészként tudott a szerző, sőt a rendező fejével gondolkodni, mint író látta a jelenetet előre szinte, s mint direktor tudta, vagy inkább érezte, mi kell a közönségnek. Kedves, barátságos személyisége révén hamar megszeretteti magát kollégái körében. Kiváló szerepazonosulásai révén nemigen igényelt túl sok rendezést munkája, megrendezte magát előzékenyen. Szőke Szakáll utóélete Zárkózott magánéletű, belülről kissé szorongó természetébe keveseknek enged bepillantást. Amolyan botrány nélküli alakja a mindenkori színésztársadalomnak. Önéletírását 1954-ben Londonban adják ki, ami magyarul sohasem jelent meg. A Magyar Rádió Karinthy Színpada 1990-ben "Homokzsák" címmel tűzi műsorára az író bohózatait. Salamon Béla egykori, 1962-es, tv-felvételét sokszor láthattuk az "Önök kérték" című tv-műsor során, nemrég új szereposztásban megjelent változata is létezik már tv-felvételen. A rádióban számos jelenetet rögzítettek az idők során "Szőke Szakáll" írásai nyomán. Magyar nyelven könyv róla, vagy írásaiból válogatás, vagy gyűjteményes kiadás eddig nem jelent meg. Szőke Szakáll bevezet bennünket gasztrológia-tudományába Ezt a tudományt talán épp ő találja ki rá oly jellemző módon, aminek az a lényege, hogy: "mondd meg, mi a kedvenc ételed, és megmondom, ki vagy!" Alapvetően mégsem ilyen egyszerű a dolog, fejti ki Szőke Szakáll, hanem fontos annak elfogyasztási módja is. Szőke elnézi a vendéglőben étlapot tanulmányozó arcokat, és pillanatokon belül rövid jellemrajzot ad az illetőről. Aki balról jobbra tanulmányoz, az gourmand (az ételek neveit böngészi), aki jobbról balra, az pénzügyi zavarokkal küzd, vagy skót (az árát nézi); aki a legtetején kezdi, az alapos ember, aki pedig mindjárt a legalján, az ideges, kapkodó természet. Aki csak úgy belecsipked: az rendszerint maga sem tudja, mit akar. No, most már áttérhetünk magukra az ételekre - folytatja a 80 évvel ezelőtti tudományának ismertetését Szőke Szakáll. Ám az anyag természetesen olyan bőséges, hogy kapásból inkább csak a karakterisztikus dolgokat emeli ki ezúttal. Aki a sült halat szereti, az rendszerint szűkszavú, kevés beszédű ember, aki viszont roppant korrekt, úgy viselkedéseiben, mint tetteiben. Ezt látni rajta, amint a tömérdek kis szálkát egyenként, gondosan lepucolva elhelyezi a csonttányéron, és kínosan vigyáz, hogy egy se essen mellé. Ellenben aki a tokhalat tünteti ki kegyeivel, az nem csak ínyenc, de kényelmes természet. Szereti a jó falatot, de vigyáz arra is, hogy egy ostoba szálka meg ne zavarja a testi és lelki egyensúlyát. Aki a rántott parizert szereti, az nagyzoló természet, afféle "fenn az ernyő nincsen kas". Aki a gombát szereti, némiképp könnyelmű. Aki viszont jól tud rántott csirkét enni, az közéleti pályára készül. Aki barátja a főzelékeknek, az házias természet, kitűnő férjalapanyag. Aki csonthúsra pali, abban túlteng az agglegénységre való hajlam. Aki a libaaprólékból pont a lábat halássza ki, annak úgynevezett "Minderwertigkeits"-komplexei vannak. Aki az articsókát kedveli, az babra természet, a pacal az előítélet-mentesség, a spenót a szerénység jele; a fasírthús kényelemszeretetet, a rák makacsságot, a borjúcsülök mohóságot jelez; a rántotta az örökké sietős ember kedvenc étele, a gulyásleves pedig a beosztó természetűé; az édességkedvelő könnyelmű, a főtt tészta hiúságmentes, a hónapos retek természetimádó, a kaszinótojás társaságkedvelő természetre vall; a frissensültek türelmes lélekről, a pájsli spórolós emberről, a disznótoros vacsora jó kedélyűről, a fokhagymás étel-kedvelő pedig nem szerelmes természetűről árulkodik, fejti ki Szőke Szakáll a rá oly jellemző módon. Ez a felsorolás egy megírandó könyv része lett volna... erre soha sem került sor, csak így az elmondottakból tapasztalhatjuk meg igazán Szőke Szakáll mély emberségét, emberismeretét, és azt a szűnni nem akaró joviális kedélyét, amivel szemléli a világot maga körül. Még, ha az adott estben a vendéglők sült hús illatú asztala is az a világ. Egyébként Szőke Szakáll kedvenc étele: A bev-étel - bár ezt leginkább direktor korában kedveli.
