Tudomány Találtak valamit, ami átírhatja az egész emberiség történetét

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. november 16..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    75,124
    Kapott lájkok:
    3,732
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Egy Kínában talált 260 000 éves koponya teljesen átírhatja mindazt, amit az emberi evolúcióról tudunk.


    A dali ember koponyájaként ismert lelet vizsgálatának legújabb eredményeiből a tudósok arra következtetnek, hogy a távol-keleti országban fellelt fosszília rendkívül hasonlít a legrégebbi ismert marokkói Homo sapiens maradványokra. A csontfosszíliák nagyjából 10 000 kilométer távolságra vannak egymástól.

    Úgy tűnik tehát, hogy a mai emberek elődei nem kizárólag Afrikában jelentek meg. A most közzétett kutatás szerint inkább arról lehet szó, hogy őseink kis csoportokban, több mint 200 000 évvel ezelőtt Eurázsiába vándoroltak, egyes modern emberre jellemző tulajdonságok pedig Ázsia keleti régiójában fejlődhettek ki. Innen az ázsiai populációk egy része visszatérhetett Afrikába, ahol keveredhetett a helyi közösségekkel. Ezek a kevert embercsoportok végül kiáramlottak a kontinensről, és benépesítették az egész világot.

    A dali koponya fotója

    A korábbi elmélet lényege


    Az eddigi elméletek azt állították, hogy fajunk Afrikában alakult ki 200 000 évvel ezelőtt, ezt látszottak alátámasztani az ott feltárt fosszíliák is. A nem tisztán afrikai ősökkel rendelkező emberek DNS-ének vizsgálata azt is elárulta, hogy egy afrikai embercsoport körülbelül 120 000 évvel ezelőtt elhagyta az emberiség bölcsőjének gondolt földrészt, és meghódította a Föld különböző pontjait. Összességébe véve génjeink nagy részét a korai afrikai emberek adták, leszámítva azokat, amiket a Neander-völgyiektől szedtünk össze.

    Sokkal komplexebb folyamat lehetett


    Ezt a teóriát boríthatja a 260 000 éves dali koponya, amit a kínai Senhszi tartományban fedeztek fel még 1978-ban. Az egészen jó állapotban lévő maradványt 1979-ben tanulmányozták először a szakemberek. Ekkor még arra jutottak, hogy a fosszília nagy valószínűséggel egy Homo erectushoz tartozhat. Az emberi nem e faja mintegy 1,8 millió (mások szerint 1,2 millió) évvel ezelőtt jelent meg, és körülbelül 200 ezer évvel ezelőtt tűnt le. Afrikában alakult ki, de eljutott Ázsia és Európa területeire is.

    A Texasi A&M Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia közös kutatása azonban azt állítja, hogy a dali koponya számos tulajdonságában megegyezik azokkal a Homo sapienshez tartozó maradványokkal, amiket Marokkóban tártak fel. A kutatók megállapítása szerint a dali ember arca egyértelműen a Homo sapiens jellegzetességeit tükrözi, agykoponyája viszont valamivel primitívebb felépítésű.

    Az egyik kutató, Sheela Athreya szerint a felfedezés azért volt meglepő, mert előzetesen arra számítottak, a dali maradványok maximum a Kínában fellelt Homo erectus vagy későbbi Homo sapiens leletekkel vethetők össze. Kiderült, hogy nem ez a helyzet, és a dali koponya sokkal inkább hasonlított az Észak-Afrikában, illetve Levante térségében talált fosszíliákhoz.

    Athreya szerint mindez arra mutat rá, hogy az emberi evolúció az eddig feltételezettnél jóval komplexebb folyamat volt, és nem egyetlen helyen játszódott le.

    [​IMG]

    Illusztráció

    Forrás: Thinkstock
    Marokkóban találták meg az eddigi legrégebbi Homo sapiens maradványt


    Egy nemzetközi kutatócsoport még júniusban tárta fel azokat a csonttöredékeket, amiknek kora elérte a 300 000 évet. A 22 megkövesedett fosszília között voltak koponyák, állkapocscsontok és fogak, amelyek legalább öt embertől származnak. Különösen a koponyatöredékeket vizsgálták meg nagyon aprólékosan.

    Az eredmények azt mutatták, hogy a korai Homo sapiens arca teljesen kifejlett volt, a fej hátsó része viszont jóval hosszúkásabb volt, és inkább a Homo nem korábbi képviselőiére hasonlított.

    „Ez azt jelenti, hogy az arccsontok formája már fajunk evolúciójának kezdetén kifejlődött. Ellenben az agy formája és valószínűleg funkciója is csak a fejlődés későbbi részében változott meg” - nyilatkozta Philipp Gunz, a marokkói maradványokat leíró tanulmány társszerzője.

    A dali koponya a szakértők szerint nagyon hasonlít a fent ismertetett marokkói fosszíliára.

    A dali koponya fotója

    Nagy szakmai viták várhatóak


    Athreya szerint a génáramlás többirányú lehetett, ezért a mai európaiak vagy afrikaiak bizonyos vonásai ázsiai eredetűek. A dali koponya jellegzetességei az Ázsiába vándorlást követően alakulhattak ki, majd ezeket a tulajdonságokat az Afrikába visszatérő csoportok elterjeszthették az őslakosok között is.

    Egy alternatív teória szerint viszont a dali koponya egy olyan „ázsiai Homo erectushoz” tartozik, amelynek lehettek a modern emberre jellemző tulajdonságai, de más kutatók is vitatják Athreya állításait. Annyi biztos, hogy nagy szakmai viták várhatóak, és a friss elméletet csakis újabb leletek felfedezésével lehet megerősíteni vagy cáfolni.

    Forrás: Daily Mail, New Scientist

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...