Ha már szívességet teszek azt gondolom a 'köszönöm alap legyen. Amúgy pedig nem azért adok hogy arra várjak mit kapok érte.
Nagyon attól függ hogy kinnek. Családtagtól vagy jó baráttól még egy köszönömöt sem várok feltétlenül el (persze vannak kivételes esetek mikor elvárható). Egy havertól vagy akár egy idegentöl szerintem alap dolog és nagyon megmarad ha nem köszöni meg.
szívességért cserébe egy köszönöm bőven elég de a szívességet akárkiért nem teszem meg csak akit már ismerek valamilyen szinten és megbízok benne
Alapból ugy indulnék, hogy ugy tegyünk jót mással, hogy ne legyenek elvárásaink. Ha önszántanból teszek szivességet valakinek, nem várok semmit érte De jól esik , ha megköszönik. Ha kérésre teszek szivességet, akkor elvárom a köszönetet érte Hogyha még csak köszönetet sem kapok, mert volt rá példa erre , akkor maradok egy keserü szájizzel, és meggondolom, hogy másodszor segitek-e , hogyha megkérnek rá. Azzal kezdtem, hogy ne támasszunk elvárásokat és akkor nem lesz nagy a csalódás. ha esetleg a másik még megsem köszöni .
Igazából köszönje meg, illetve ha nekem kell szívesség akkor legyen segítőkész... Egy kollegám nagy focis (bár ez a kontextus magyar fociban eléggé vicces) Megkért már elég sokszor, hogy cseréljek vele műszakot, meg fejezzem be a műszakját ilyesmi... De mikor én kértem, hogy vegye át akkor hát én hogy képzelem, hisz őneki meccse lesz, hát ő az istenkirály a páján, mit képzelek én? Szerencsére egy másik kollega elvállalta, de azóta próbálok ahogy csak tudok keresztbetenni ennek az emberkének, multkor volt egy kis beleszólásom a havi beosztásba, és szegényemnek mindig meccsre és edzésre jutott a meló... lehet szemét vagyok, de igazán ennyit elvárok ha már vagy tucadtszor dolgozok egyhuzamban 48 órát, mert őneki meccse van...
Igen elvárok legalább egy köszönöm. Ne az legyen a vége, hogy a végén én köszönöm meg, hogy segíthettem
Hát a köszönöm nálam is alap. Na meg ha mondjuk utána én kérnék valami szívességet az illetőtől akkor viszonozza. De sajnos ez ritkán van így. Sokszor még egy köszönöm sem esik ki az emberek száján, nemhogy viszonozzanak valamit is.
Igen, egy szivességért néha, ha úgy hozza a sors jólesik viszont egy szivesség, de általában én is megelégszem egy köszönömmel.
Naná és sokkal többet,mint amit én adtamDe a viccet félre téve,a minimum egy köszönöm,de nem várok cserébe semmit,viszont lehet egyszer majd ő tud nekem segíteni valamiben.
Szeretek adni, szeretem látni az örömet azok arcán, akiknek adok....másképp nem is lehetnék idősápoló. Ebben a világban is sokat adtam sokaknak. Elvárni nem várok el semmit, az azonban jól esik, ha kérek, akkor én is kapok. Főleg úgy, hogy ritkán kérek
megköszönést elvárom viszont azt úgy nem hogy szivesen segítettem de most te is tegyél meg nekem valamit.bár attól még jó ha a másik is szívesen tesz meg érted valamit de mindennek megvan a saját módja
Ha elvárnak cserébe mást az nem szívesség? én mondjuk nem kérek semmit de amikor baj van nekem is jól jön mások segítsége
