Biztonsága érdekében dobja el lakáskulcsát! Egyéni igény kérdése, hogy lakásunk belterét felszereljük-e különböző okos eszközökkel, de otthonunk leggyengébb pontja, a bejárati ajtó védelmére mindannyiunknak nagy szüksége van. Érdemes kihasználni a mobil technológiával működő zárrendszereket és csengőket, amelyek alkalmazkodnak a mindennapi igényekhez, ráadásul csökkentik az illetéktelen behatolás esélyét. A most következő darabok közötti válogatásnál szokásainkat kell figyelembe venni, pénztárcánk vastagságát már kevésbé, ugyanis a megfizethető kategóriába tartoznak. A lakáskulcsát szinte mindenki állandóan magánál tartja, ahogy a mobilját is. Hogy pontosak legyünk: a Morgan Stanley kutatása szerint az emberek 91 százaléka a nap 24 órájában legfeljebb három lépés távolságra van a telefonjától, vagy legalább egy helyiségben tartózkodik vele. Hogy a kettő miért függ össze? A mobil technológiák fejlődése révén már egyáltalán nem a sci-fi kategóriába tartozik, hogy okostelefonunk legyen a lakáskulcsunk. Ez már valós, és ami még fontosabb, megfizethető lehetőség. Csupán azt kell eldönteni: ragaszkodunk-e a hagyományos zárakhoz és csengőkhöz, vagy netán olyan technológiákkal szerelnénk fel otthonunk legféltettebb pontjait, amelyek ténylegesen alkalmazkodnak mindennapi igényeinkhez és csökkentik az illetéktelen behatolás esélyét. Betörők elriasztva, barátok meghívva – egy zárral Ha valaki az újítás mellett dönt, rengeteg lehetőséget talál a neten. Bármilyen nyelven és kulcsszóval keres is rá a zárak okosításának lehetőségére, nagy valószínűséggel a Goji névbe fut először. Ez az ajtóra szerelhető zárrendszer a legnépszerűbb a vásárlók körében, hiszen a felszerelése és a kezelése is egyszerű, ráadásul 60 ezer forintért mindent megad, amire egy átlagos felhasználónak szüksége lehet. Először is az iPhone-ra és Androidra egyaránt elérhető alkalmazását le kell tölteni, innentől kezdve pedig az okostelefonból kulcs lesz. Az ajtó nyitása és zárása is csak akkor történik meg, ha mobillal kiválasztjuk az alkalmazást, majd ott egy gombnyomással elfordítjuk a zárat. A rendszer érzékeli, ha valaki az ajtó előtt áll, ekkor pedig készít egy fényképet a váratlan vendégről, amit telefonunkkal azonnal megnézhetünk, ha pedig betörőnek tűnik, már hívhatjuk is a rendőrséget. A Goji két további remek funkcióval bír, de ezeket egy-egy másik készülék specifikusan és sokoldalúbban oldotta meg, így igény szerint ezek is választhatók. Az egyik ilyen képesség, hogy megválaszthatjuk, ki és mikor juthat be a lakásba. A Gojinál ehhez e-mail cím kell, de az August esetében elég bármilyen kontakt, így telefonszám is, ha az illető is letölti a rendszer alkalmazását. https://www.youtube.com/watch?v=d_9sKV1MP-Y A 45 ezer forintot kóstáló August révén kvázi meghívókat küldhetünk ismerőseinknek, ezzel engedélyezhetjük, hogy kulcs nélkül bejussanak, és azt is meghatározhatjuk, hogy pontosan mettől meddig tartózkodhatnak nálunk anélkül, hogy bezárnák magukat. Egy órára például beengedhetjük a szomszédunkat, vagy távollétünkben elszállásolhatjuk a városba érkező barátainkat, akik érkezéséről és távozásáról is automatikus értesítést kapunk. A meghívásokat mobilon és számítógépen egyaránt lehet kezelni. Arra is van megoldás, ha valakinek nincs okostelefonja vagy elő sem szeretné venni azt az ajtónyitáshoz – erre a legjobb példa az 50 ezer forintos Unikey. Bluetooth technológiát használva már annyitól is kinyitja a zárat, ha mobilunkkal az ajtó előtt állunk, de kapunk hozzá hagyományos kulcscsomóra tehető digitális bilétákat is, amelyekkel szintén csak közel kell lenni a zár feloldásához. A 40 ezer forintért rendelhető Lockitron is képes az eddig felsoroltakra, de két további előnye is van: egy sms küldésével is nyitható vagy zárható az ajtó, így okostelefon sem kell hozzá, beépített szenzorjának köszönhetően pedig akkor is értesítést kapunk, ha valaki kopog az ajtónkon. Egy gyűrű mind felett Az okos zárak világa természetesen a közismert tech cégek számára sem közömbös, a legnagyobb piaci szereplő a Samsung. A dél-koreai cégnek 11 modellje van, amely kódot és/vagy ujjlenyomatot kér az ajtó nyitásához, míg az Anviz kizárólag ilyeneket gyárt és még szélesebb választékot nyújt. Ígéretesek a Schlage termékei is, amelyek ránézésre csak számkóddal bebiztosított zárak, de többre is képesek: a legújabb modellek az eddig egyetlen igazán sikeres okosóra, a Pebble segítségével is irányíthatók (ez látható az alábbi videón). Az okoskulcsok terén a Kickstarter projektként indult NFC Ring a legolcsóbb és a legkisebb kütyü, ugyanis egy 7 ezer forintos gyűrűről van szó, de használatához kell egy NFC-képes zár is. https://www.youtube.com/watch?v=bNlN_r6n2QU Egyéb kiegészítők is jól jöhetnek ajtónk okosításakor, ilyen például a mobil kilincsriasztó. Egy tenyérben elférő tárgyról van szó, amelyet a hozzá tartozó madzaggal belülről az ajtó kilincsére kell akasztani. Szenzorával azonnal észreveszi, ha valaki kopog vagy az ajtóhoz kívülről hozzáér, ekkor pedig 100-130 decibel hangerővel jelezni kezd. Ezt a riasztót bárhová magunkkal vihetjük, és a lehető legolcsóbb megoldás: az eBay keresőjébe a Door Knob Alarm kifejezést beírva rengeteg találatot kapunk néhány ezer forintos – értelemszerűen változó arányban működőképes – modellekből. Minden egyben A fenti funkciók többségét egyesíti, és túl is mutat rajtunk a G4S Magyarországon nemrég elindított rendszere. Ennek kialakításakor a cég a biztosítótársaságok kimutatásait vette alapul, melyek szerint a betörésnél jóval gyakoribb probléma például a vízkár, így az eyeSecure névre keresztelt rendszerük nem csak illetéktelen behatolást, hanem vízszivárgást, füstöt, gázt és szén-monoxidot is jelez. A rendszert távolról számítógépről, androidos mobil vagy iPhone segítségével vezérelhetjük, illetve itt kaphatunk értesítést arról is, ha gond van. Ha az okosriasztó valamilyen eseményt észlel, akkor nem csak jelzést küld, hanem néhány fotót is az érintett problémahelyzetről, így rögtön kiderülhet, ha csak a macska ugrott a vártnál nagyobbat, és ezért riasztott be a mozgásérzékelő. Külön praktikus a mozgásérzékelő kétélű bevetése: az eyeSecure nem csak akkor jelez, ha papíron senki nincs otthon, mégis mozgás van a lakásban, hanem akkor is, ha valaki otthon van, viszont az előre megadott időn túl (például már 7 órája) egyáltalán nem mozdult meg. Mindezt a rendszer a házban futó vezetékek, vagy azok elrejtési munkálatai nélkül teszi: csak a központi egységet kell elektromos hálózatba dugni, az összes érzékelő (nagyjából 2 éven át üzemelő) akkumulátorokkal működik, és vezeték nélküli kapcsolaton át jelez. http://hvg.hu/tudomany/20140721_biztonsaga_erdekeben_dobja_el_lakaskulcsa
Miért kell a DARPA-nak gazdaságos űrsikló? Újrahasznosítható, gyors reagálásra képes kísérleti űrrepülőgépet építene a DARPA, az amerikai kísérleti haditechnika vezető ügynöksége. Hasonló célú járművet már évtizedek óta szeretnének az űrkutatási szakemberek, de csak mostanra került közel a lehetőség, és még így sem biztos, hogy valóság lesz a tervekből. A DARPA célja, hogy létrehozzanak egy, az amerikai űrsiklóprogram járműveinél kisebb, műholdak szállítására alkalmas járművet, ami hiperszonikus sebességgel felszáll, eléri az űrhatárt, kioldja a rakományát, majd visszatér a Földre. Épp úgy landolna, mint bármelyik más repülőgép; ezután a technikusok, karbantartók és mérnökök helyrepofoznák, amíg a gép bevethető nem lenne. A DARPA kísérleti ürrepülőgépének látványterveFotó: darpa.mil Az új konstrukció – mint azt a Popular Science is írja – azért is érdekes, mert a fellövésekhez újrahasznosítható rakétákat használnának, ami olyan alacsonyan tarthatná a költségeket, hogy kisebb cégek is megengedhetnék maguknak, így a NASA sem roppanna bele a projekt finanszírozásába. Kísérleti űrtaxi, kis csiptuninggalA DARPA múlt héten írta ki a pályázatot; szerint kisebb műholdak űrbe juttatására alkalmas járműveket szeretnének. Az ügynökség három céggel kötött szerződést; az egyik a Boeing Company, a másikat a Masten Space Systems – az XCOR Aerospace tervezői –, a harmadik pedig a B-2 Spirit lopakodó bombázót, illetve a Vashollót is tervező Northrop Grumman. Az új űrjárművet a DARPA egyelőre XS-1 (Experimental Spaceplane 1, egyes számú kísérleti űrhajó) néven emlegeti. Az elvárások szerint a hajónak 1360-2260 kilogramm rakományt, jellemzően kisebb műholdakat kéne alacsony Föld körüli pályára juttatnia, és egy fuvar nem kerülhet többe ötmillió dollárnál. A reakcióidő is fontos szempont: a DARPA úgy tervezi, hogy az űrrepülővel tíz nap alatt tízszer is repülhessenek, vagyis a gépnek a visszatérés után 24 órán belül készen kell állnia. Miben jobb az XS-1 a többi űrjárműnél? Leginkább abban, hogy ügyesen küszöböli ki azokat a hátrányokat, amik más, hasonló rendszereket sújtottak. Hasonló űrrepülőket korábban is építettek, de azokat nem újrahasznosítható rakétákkal juttatták az űrbe. Más, magáncégek által gyártott űrhajók – például a Virgin Galactic turistajárata – csak szuborbitális pályán repülhetnek, nem alacsony Föld körüli pályán. A NASA űrsiklója újrahasznosítható volt, de landolás után napok teltek el, mire ismét repülhetett – ezért sem felelne meg a DARPA igényeinek. A ma használt műholdtaxiknak nincs olyan szállítókapacitása, mint az XS-1-nek. A Pegasus XL például csak 500-600 kilogrammnyi terhet cipelhet, és egy fellövés 30 millió dollárba kerül. A Pegasus XL rakéta és hordozója a Kennedy Űrközpontban, Floridában, amit 2003. április 7-én állítottak pályára.Fotó: Getty Images Az XS-1-ben a hadsereg is fantáziát lát. A Space Foundation egyik munkatársa, Micah Walter-Range szerint a járművel igen hamar pályára lehetne állítani egy új műholdat, ami krízishelyzetben igen fontos lehet. Tegyük fel, hogy támadást tervezünk a következő Oszama bin Laden ellen, vagy valami hasonló történik. Az időzítés miatt viszont nincs műholdunk az akcióhoz a megfelelő helyen. Ilyenkor, ha van egy műholdunk a Földön, másnap egyszerűen feljuttatjuk. – mondta Walter-Range. http://index.hu/tech/2014/07/25/miert_kell_a_darpa-nak_gazdasagos_ursiklo/
UFO-BÁZIS A HOLD BELSEJÉBEN. Több mint három évtizede nem tudják megdönteni tudományos érvekkel azt az orosz elméletet, amely szerint Holdunk belseje üreges, és benne idegen lények rejtőznek. A téma akkor került ismét középpontba, amikor a NASA mérnökei bejelentették, hogy legújabb kísérleteik szerint a Hold sokkal tömörebb a felszínen, mint a mélyben. Eszerint elképzelhető, hogy égi kísérőnk egyáltalán nem természetes eredetű égitest, hanem egy óriási, kozmikus Noé bárkája. Az 1970-es években kidolgozott, tudományos-fantasztikus filmekbe illő feltételezés két „értelmi szerzője” Mihail Vaszin és Alexander Cserbakov. Az orosz tudósok olyan ősi tibeti krónikákat és szláv legendákat vettek alapul teóriájuk kidolgozásához, amelyek szerint az özönvíz idején még nem volt az égen a Hold. Ezt a Biblia is alátámasztja, hiszen a Jelenések könyve arról ír, hogy a Föld csak 13 millió évvel ezelőtt „kapta el” a Holdat. Vaszin és Cserbakov ezekből indult ki, amikor kidolgozta az űranyahajóra vonatkozó elméletet. Az üreges Hold A kutatók feltevése alapján a Hold nem csupán egy mesterségesen „idepottyantott” kísérő, hanem belülről teljesen üres is. A megdöbbentő elmélet szerint az égitestet több milliárd évvel ezelőtt egy technikailag fejlett idegen civilizáció állította Föld körüli pályára. A két tudós meggyőződéssel állítja, a Hold üreges belsejében utazáshoz szükséges üzemanyag, navigációs berendezések, megfigyelőeszközök, valamint az életkörülményeket fenntartó gépek rejtőznek. Az égitest ezáltal egyfajta Noé bárkájaként funkcionálhat, de az is lehetséges, hogy valamikor magára maradt a Föld körüli pályán, és a speciális műszerek hosszú ideje automatikusan vezérlik a „járművet”. Vaszin és Cserbakov úgy véli, a gömb alakú belső részt két rétegből álló héj veszi körül. A durván megmunkált külső lemez a becsapódó meteoritok által keltett lökéshullámok elnyelését szolgálja, vastagsága pedig – becsléseik szerint – a 32 kilométert is meghaladja. A belső fedőréteg azokat a gázokat tartalmazza, amelyek az atmoszféra, a fény és a légkondicionálás szabályozásában segítenek. Noha az egész világon akadtak és akadnak olyan tudományos szakemberek, akik szerint az üreges Hold elmélete csupán az utóbbi évtizedek „orosz űrvicceinek” egyike, a teória számos rejtélyre ad logikus magyarázatot. Például arra, miért éppen harmadannyi a Hold tömörsége, mint amire mérete és tömege alapján következtetni lehet, és miért csak három kilométer mélyre hatolnak a legnagyobb, több száz kilométer átmérőjű lunáris kráterek. Talán egy közvetlenül a durva felszín alatt rejtőző, pajzsként szolgáló réteg megállította a becsapódó meteoritokat? Ezt igazolja az a tény is, hogy a holdkráterek mélye domború, holott – a természet törvényei szerint – logikusan homorúnak kellene lenniük. Bár a Földről látható oldalon 300 ezer krátert számoltak össze a kutatók, a Hold másik oldalán alig több mint 30 ezer becsapódásnyom található – vagyis az összes kráter mindössze tíz százaléka. És mind nagyjából egy időből származik! Úgy négymilliárd évvel ezelőtt kaphatta ezt a rengeteg találatot, egy legfeljebb kéthetes időszak alatt. Mire megfordult, a másik oldalát már alig csúfították el a meteoritok. Egyes kráterek színültig tele vannak porral, másokban alig akad por. Az orosz kutatók szerint ennek magyarázata, hogy a becsapódások során megsérült védőburkot a legénység egy cementszerű anyaggal töltötte fel. Ez a réteg a kiszáradás után finom holdi porrá alakult át, és nagy arányban tartalmaz rendkívül ritka fémeket, ráadásul elképesztően ellenáll a hőnek és a korróziónak. Vaszin és Cserbakov okot talált a mágnesességre, a szüntelen vibrációkra és a véletlenszerű gázkisugárzásokra is, amelyek a belső atmoszféra hatásai lehetnek. A rejtélyek számát növeli, hogy míg a Föld 3,6-3,7 milliárd évesnek tekinthető, addig a Hold anyagában ennél jóval idősebb, 7-10 milliárd éves kőzeteket is találtak. Vagyis eleve nem készülhettek a mi Naprendszerünkben, amely jóval később alakult ki. Ha viszont vándorolt a világűrben, felmerül a többi kérdés: milyen ok vagy erő indíthat el egyetlen kis égitestet úgy, hogy az elhagyja saját csillaga vonzerejét, és több milliárd éven keresztül utazzon keresztül a rideg világűrön? Ráadásul a fizika törvényei szerint egy Földdel megegyező méretű és tömegű bolygó legfeljebb egy 50 kilométer átmérőjű, a Holddal azonos tömegű testet képes befogni, magához „láncolni”, de az is csak elliptikus pályán képzelhető el. A Hold tömege viszont ennél sokkal nagyobb, és egynegyede a Földének, így máris összeomlott az égi mechanika egyik általunk megdönthetetlennek hitt törvénye. Arról nem szólva, hogy ha mégis sikerülne befogni egy Hold nagyságú testet, akkor annak az Egyenlítő síkjában kellene keringenie, a Holdról pedig ez sem mondható el. A Hold körüli anomáliák az Apollo–12 legénységének figyelmét is felkeltették, amikor egy rádióadóval felszerelt szeizmográfot, földrengésjelző készüléket hagytak a felszínen, majd távozás közben jó magasról visszadobták a már nem használt holdkompot. Az előzetes számítások alapján azt gondolták, a kéttonnás szerkezet becsapódása néhány perces holdrengést vált majd ki – ám a Hold közel egy órán tartó folyamatos rengéssel válaszolt! Arra természetesen a mai napig nem született elfogadható magyarázat, miért „kongott” a vártnál jóval hosszabb ideig a több milliárd tonnás tömeg, amelynek szinte meg sem szabadott volna éreznie az ütközést. Miért hatott rá ennyire erősen és hosszan az 1,65 km/sec sebességgel érkező, ám mindössze kéttonnás holdkomppal történő találkozás, ha olyan a szerkezete, ahogyan a „szakemberek” állítják? Hasonló kísérleteket egyébként a – kis híján tragédiába torkolló – Apollo–13 expedíció tagjai is végeztek, akik tíz tonna dinamit erejével egyenértékű robbanást szimuláltak az égitest felszínén. A Hold ekkor négy óra hosszat kongott, és ötvenszer erősebben érezte meg a hatást, mint azt anyaga és összetétele alapján várták a kutatók. Mint ahogyan arra az ismert fizikai törvényszerűségek alapján reagálnia kellett volna! Újabb anomáliákra derült fény akkor, amikor mesterséges holdakként viselkedő földi szondákat küldtek a Hold köré, s azok keringésük közben bizonyos helyeken lefékeződtek, majd felgyorsultak a gravitációs vonzerő váratlan csökkenésének és növekedésének hatására. Az égitest sűrűségének megmagyarázhatatlan változásai miatt sok szonda kitért eredeti pályájáról, emiatt lehetetlenné vált a feladatok elvégzése. Az elméleti szakértők ismét csak a fejüket csóválták, hiszen sehol másutt a Naprendszerben nem találkoztak hasonló jelenséggel. Pedig mi ez, ha nem az üregek létét bizonyító jel? Gyanús meghátrálás A hivatalos szervek évtizedeken át próbálták a Holdat terméketlen, üres, halott vidéknek beállítani. Mintha ezért nem lenne semmi értelme oda elrepülni. S bár az amerikai űrhivatal hosszú ideje mindent megtesz annak érdekében, hogy félretájékoztassa a világ közvéleményét, a bizonyítékok napról napra gyűlnek arra vonatkozóan is, hogy szinte valamennyi Hold-missziót azonosítatlan repülő objektumok és titokzatos fények kísértek az útján. A jelenség egyébként nem új keletű: angol csillagászok már 1869-ben beszámoltak arról, hogy feltűnően világító fénycsoportokat figyeltek meg több hónapon keresztül, minden éjszaka. A hasonló felvillanások napjainkban sem ritkák, rendszerint valamelyik kráter belsejében tapasztalják őket. Az űrhajósok maguk is megfigyeltek különös tárgyakat és jelenségeket a Holdon, amelyek egyáltalán nem illettek oda – például a kráterek mélyén húzódó kupolaszerű objektumokat és olyan nyomokat, amelyeket mintha valamilyen közlekedési eszköz hagyott volna maga után. Az idegenek jelenlétét a Holdon más érdekes események is alátámasztják: például az eltűnő, majd újra felbukkanó – bizonyosan nem természetes eredetű – kráterek, a 27 naponként szabályosan ismétlődő holdrengések, mesterségesnek tűnő falak és repedések, titokzatos pára- és füstrétegek. Az orosz N. Kozirev már 1961-ben kimutatta – és méréseit többször ellenőrizték –, hogy a Hold felszínéről molekuláris hidrogén távozik, erre a mai napig nem találtak elfogadható magyarázatot. A hetvenes évek vége óta több tucat olyan Hold-fénykép látott napvilágot, amelyeket az Apollo-űrhajók vagy földi eszközök készítettek, és amelyeket sikerült megmenteni a titoktartás, az elsüllyesztés elől. E fotók alapján száz százalékos bizonyossággal állítható, hogy a Holdon értelmes tevékenység folyik. De a NASA amellett, hogy nem teszi közzé a nagy felbontású fotókat, meg is hamisítja a létező fényképeket! Már többször kiderült, hogy a nyilvánosságra hozott képek nem egyeznek más, korábban készült képekkel. Retusálták őket, de milyen célból? Vajon mit akartak eltüntetni, ami előzőleg rajtuk volt? Talán csak nem annak bizonyítékait, hogy a földönkívüliek származási helyét nem több fényévnyire, más naprendszerek bolygóin kellene keresnünk, hanem a legközelebbi szomszédságunkban? Ráadásul ma is ott tartunk, hogy tiltott égitestként kell tekintenünk égi kísérőnkre. Az első ember Holdra lépése, 1969. július 26. rendkívüli reménnyel töltötte el az emberiséget, hiszen a tervek arról szóltak, hogy hamarosan bázisok, bányák és laboratóriumok épülnek majd ott, s ezzel egészen új iparágakat, új anyagokat, új energiaforrásokat kaphatunk. Az 1969 és 1972 közötti nagy felfutás idején a Hold-kutatás mindmáig elért legnagyobb korszakának lehettünk tanúi. Számos expedíció indult oda – vagy eleve nem is a felszínen történő leszállás volt a cél –, mégis hat alkalommal 18 ember járt arra, közülük 12 landolt sikeresen az égitest talaján. Később aztán roppant gyanús körülmények között, és igencsak váratlanul megtört az amerikaiak lelkesedése a Hold iránt – a szovjetek pedig soha sem jutottak el oda. Égi kísérőnkre nem indultak többé embert szállító űrhajók – pedig ilyenek már akkor készen várták a további indításokat, és felkészített űrhajós is akadt szép számmal, nem említve a rengeteg rejtélyt, amelyet vizsgálniuk kellett volna. Nemcsak az UFO-kutatók, de a logikusan gondolkodó emberek is joggal furcsállják, hogy azok, akik a legnagyobb sikersorozat közepén, diadalmenetben jutottak el a Holdra, váratlanul felhagytak a kutatással. A tervek éppen ellenkezőek voltak: az 1970-es évek elején tovább kellett volna tartania az Apollo-programnak, hiszen felépítették a többi űrhajót, és részletesen kidolgozták az Apollo–18, –19 és –20 útjait és feladatait. Majd váratlanul lemondtak mindenről – az oroszokkal együtt, akiknek pedig egyáltalán nem volt szokásuk feladni a küzdelmet, főleg akkor nem, amikor az amerikaiakkal versengtek. Vajon milyen oka lehetett a két nagyhatalomnak arra, hogy beszüntesse a Hold vizsgálatát, ahelyett, hogy további érdekes és fontos kutatásokat kezdeményez, netán bázisokat épít? Tudjuk, hogy a hivatalos magyarázat nem állja meg a helyét, hiszen a Hold napjainkban is ezernyi rejtélyt tartogat, gyarmatosítása pedig ugrásszerű fejlődést eredményezne az emberiség életében. Sokkal valószínűbb, hogy azok az idegenek, akik már régóta bevették magukat a Holdra, nem veszik jó néven, ha megpróbálunk beférkőzni az otthonaikba. Aki pedig – az egyértelmű figyelmeztetések ellenére – mégis megpróbálkozna egy újabb Hold-expedícióval, semmi jóra ne számítson… http://idegenzona.blog.hu/2014/05/17/ufo-bazis_a_hold_belsejeben?token=1d5b4e7477883f46f04f11a3f00440a8
Kisbolygónak álcázott űrhajók Ma már szinte biztosra vehető, hogy ha az emberek kijutnak a Világegyetem végtelen óceánjára, hatalmas űrbázisokat és telepeket hoznak majd létre, amelyekről könnyebben útnak indíthatják expedícióikat. Miért ne feltételezhetnénk ugyanezt az idegenekről? Ha több száz vagy ezer évvel fejlettebbek nálunk, s képesek egy pillanat alatt fényéveket utazni, nem okozhat nekik gondot gigantikus méretű bolygók, föld alatti bázisok kialakítása sem. Régóta közismert, hogy a Naprendszer különféle égitestjeit korábban is földönkívüli intelligenciák által létrehozott, űrbéli anyahajónak vélték, például a Mars két holdját, a Phoboszt és a Deimoszt, valamint a Szaturnusz holdját, a Phoebét is. A Naprendszer „gyanúsan” viselkedő vándorai között előkelő helyet foglalnak el azok a kisbolygók is, amelyek időnként váratlan pályamódosításokkal és meglepő manőverekkel hívják fel magukra a csillagászok figyelmét. Egyes feltételezések szerint ezek az égitestek idegen lények rejtekhelyéül szolgálnak, akik a kozmosz gigantikus törmeléktömegében próbálják meg álcázni megfigyelőállomásaikat az avatatlan szemek elől. Akár úgy, hogy űrhajójukkal tapadnak a sötét, élettelen sziklára, akár úgy, hogy az általuk kiválasztott kisbolygó belsejében helyet robbantanak ki, és támaszpontot építenek fel maguknak. Az ilyen átépített aszteroida elérheti a 200 kilométeres hosszúságot és a 12 kilométeres átmérőt, belső felületén korrózióvédő réteggel, kívül pedig izolált alumíniumborítással, amely csökkentheti a hőkisugárzást. Visszatérés a HoldraEgyre több UFO-kutató tartja megalapozottnak azt az állítást, amely szerint az Egyesült Államok már évtizedekkel ezelőtt szerződést kötött a Holdat elfoglaló földönkívüliekkel. Ennek megfelelően az amerikaiak mindent megtesznek azért, hogy eltussolják az idegenek jelenlétét, s e cél elérése érdekében még a dokumentumok hamisításától, a megfélemlítésektől, sőt, a gyilkosságoktól sem riadnak vissza. Cserébe technikai segítséget kapnak az idegenektől, és garanciát arra, hogy azok nem kötnek megállapodást más földi kormánnyal. E titkos szerződés szabályozhatja azt is, hogy mikor és milyen feltételekkel léphetnek a Holdra űrhajósok. Már csak ezért is elgondolkodtató George Bush elnök három évvel ezelőtti bejelentése, amely szerint 2018-tól kezdve ismét évente kétszer szállnának le az amerikaiak a Holdra. Ha az idegenek ezt a határidőt szabták feltételül földi tárgyalópartnerük számára, akkor érthető, hogy addig miért nem léphetnek emberek az égitest felszínére. Az újabb űrutazásig pedig minden árulkodó nyom eltüntetésére lehetőségük nyílik, hogy az űrhajósok még véletlenül se észlelhessenek semmi különöset a Holdon. Igaz, ettől még az évszázadok óta tapasztalt anomáliákat nem tudják letagadni…http://idegenzona.blog.hu/2014/05/17/ufo-bazis_a_hold_belsejeben?token=1d5b4e7477883f46f04f11a3f00440a8
Súrolja a Földet vasárnap este a Pitbull kisbolygó. Vasárnap este a "Pitbull" névre keresztelt aszteroida száguld el mellettünk. A kisbolygót mindössze 4 napja fedezték fel, de a NASA szerint aggodalomra semmi ok, mert a földközelség idején is biztonságos távolságban lesz tőlünk. A kutatók már a jövőbeli útját is ellenőrizték - bár néhányszor még meglátogatja a Földet, akkor sem fog veszélyt jelenteni ránk. Először augusztus 31-én észlelték a ház méretű kisbolygót a Catalina Sky Survey nevű, földközeli kisbolygók felfedezésére szakosodott kutatóprogramban. Egy nappal később a Pan-STARSS 1 teleszkóp is megerősítette a felfedezést. A Föld és a kisbolygó legkisebb távolsága vasárnap este 34 000 km lesz. Új-Zélandhoz lesz legközelebb Forrás: NASA/JPL-Caltech A 2014 RC jelű, nem hivatalosan Pitbull névre keresztelt kisbolygó vasárnap este, magyar idő szerint 20.18-kor 34 000 km-re közelíti meg a Földet, amely tizede a Föld-Hold távolságnak. Kozmikus értelemben ez igen kis távolságnak számít, ezért ez egy úgynevezett földközeli (földsúroló) kisbolygó. Közelebb halad el, mint a geostacionárius pályán keringő műholdak (ezek 36 000 km-es magasságban vannak), de a NASA közleménye szerint ezek egyikét sem fenyegeti. 2013. február 15-én egy hasonló méretű test robbant fel az oroszországi Cseljabinszk városa fölött, ami minden idők legsúlyosabb pusztítását okozta az emberi javakban (áldozatokat nem követelt az esemény). A becsapódáskor felszabadult energia egy atombombáéhoz volt fogható. Hasonló, még nem felfedezett testekből több millió darab létezhet, és becslések szerint évente 10 darab csapódik be a Földbe. Forrás: Origo A kisbolygó földközelsége szabad szemmel ugyan nem látható, de már kisebb távcsövekben meg lehet figyelni, ha valaki pontosan ismeri a pozícióját. Erre azonban - a kutatókon kívül - csak tapasztalt amatőrcsillagászoknak lehet esélye. Egy másik lehetőség, hogy a weben figyeljük az eseményeket: az égitest földközelsége webkamerával élőben követhető lesz vasárnap este. A viszonylag szoros földközelség miatt a csillagászok olyan méréseket is végezhetnek, amelyeket távolabbi kisbolygókkal nem tudnának. http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20140905-aszteroida-kozeliti-meg-a-foldet-aggodalomra-nincs-ok.html
A legmasszívabb galaxishalmaz tömegét állapították meg. Az ismert legmasszívabb galaxishalmaz tömegét állapították meg az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra segítségével, a kutatásról az Astrophysical Journal következő számában jelenik meg tanulmány. Az XDCP J0044.0-2033 katalógusszámú galaxishalmaz a Földtől 9,6 milliárd fényévnyire található, az ősrobbanás után 3,3 milliárd évvel született. Egy fiatal, mindössze 800 millió éves képződményről van szó, amelyben a röntgentartományban készített felvételek tanúsága szerint rengeteg a csillagképződési régió, s ahol hatalmas mennyiségben lelhetők fel forró gázok – olvasható a PhysOrg hírportálon. A halmazt eredetileg az Európai Űrügynökség (ESA) röntgencsillagászati műholdja, az XMM-Newton fedezte fel, majd a Chandra segítségével nyert adatok és elméleti modellek alapján kiszámították, hogy tömege 400 ezermilliárdszor haladja meg a Nap tömegét. “Egy ilyen óriási, az univerzum ifjúkorában született galaxishalmaz felfedezése azt jelenti, hogy lehetnek más hasonló képződmények is. Vizsgálata segíthet megérteni, hogy miként alakultak és fejlődtek a hatalmas struktúrák a világegyetemben” – magyarázta Paolo Tozzi, az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője. A képződmény a Gioiello nevet kapta, ami olaszul ékszert jelent. A forró gázok és a csillagképződési régiók röntgensugárzása ugyanis “csillogóvá” varázsolja a halmaz “küllemét, másrészt a felfedezésről a 15. századi Villa il Gioiellóban, Galileo Galilei utolsó lakhelyén rendezett konferencián számoltak be a tudósok. Az asztronómusok két évvel ezelőtt az Atacama-sivatagban működő nagyon nagy teleszkóp (VLT/Very Large Telescope) és a Chandra segítségével egy másik hatalmas galaxishalmazt fedeztek fel, amely az El Gordo, a Kövér nevet kapta. A Gioiello vizsgálata során az áramló forró gázokban “csomósodásokat” figyeltek meg a csillagászok. A szakértők szerint ezek a szerkezetek a kisebb halmazok összeütközése és összeolvadása révén keletkezhettek. E mechanizmus magyarázatot adhat arra, hogy a Gioiello miként tehetett szert ekkora tömegre ily fiatal életkorban. http://phys.org/print338123455.html http://hir.ma/tudomany/a-legmasszivabb-galaxishalmaz-tomeget-allapitottak-meg/466103
Androidos eszköze van? Akkor innen válogasson. A legilletékesebb, a Google is közzétette a legjobb androidos appok listáját, amelyeknek rajta kell lenniük egy új (vagy akár régebbi) androidos eszközön. Ha valaki androidos eszközt kapott karácsonyra (és bizonyára nem kevesen voltak ilyenek), az előtt most nagy feladat áll: alkalmazásokkal kell minél sokoldalúbbá tenni készülékét. Na de milyenekkel? A Google Playben ugyanis több mint egymillió app vár letöltésre – hát nem egyszerű a választás. Persze mi is mutattunk már ajánlót az általunk legjobbaknak tartott appokból, s ezek között természetesen androidosak is voltak, de persze a legilletékesebb, a Google is kiadta saját listáját. 127 olyan, többnyire ingyenes alkalmazást ajánl, amelyeknek „muszáj ott lenniük” az androidos eszközökön. Ha tehát ilyen készüléke van, akkor ne sajnálja rá az időt, nézze át a listát, és kedve és igényei szerint változtassa valóban okossá androidos telefonját, tabletjét. http://hvg.hu/tudomany/20150101_Androidos_eszkoze_van_Akkor_innen_valogas
Fénylő üstököst hoz az újév. Január első hetében szabad szemmel is látható lesz a Lovejoy nevű üstökös, amelyet tavaly fedezett fel egy amatőr csillagász. Csillagászati szempontból jól indul az év, hiszen január első napjaiban mindjárt egy különleges üstököst láthatunk az égbolton. Az elkövetkező napokban a Lovejoy üstökös szabad szemmel is látható lesz, legnagyobb fényességét január hetedikén éri el – írja a nol.hu. A hírportál beszámolójából kiderül, a Lovejoy néven érkező üstököst korunk egyik legismertebb amatőr csillagásza, Terry Lovejoy fedezte fel 2014. augusztusában. A különleges látványosságot már csak azért sem lesz tanácsos kihagyni, mert az üstökös legközelebb nyolcezer év múlva tér vissza. http://www.beol.hu/bekes/kozelet/fenylo-ustokost-hoz-az-ujev-588541
Magyar találmány a kegyetlen ébresztő. Világszerte hatalmas siker két magyar fiatal, Tóth Csaba és Némethi Balázs találmánya. A fiatalok Snopy nevű applikációját, azaz okostelefonra letölthető programját pár nap után máris a világ legkegyetlenebb ébresztőórájának tartják. Az óra ugyanúgy csörög, mint bármely más ébresztő, és ugyanúgy felajánlja a kikapcsolás és a szundi, azaz a párperces késleltetés lehetőségét. Aki azonban még kér pár perc ajándékalvást, annak bizony mélyen a zsebébe kell nyúlnia, az ébresztő pénzt von le tőle. Bár sokan rettegnek az ébresztőtől, mégis már az első napon több százan beszerezték a programot. – Egy internetes oldal, a 9gag.com-ról vettük az ötletet, ahol egy hasonló, de nem létező ötletet mutattak be – magyarázza a Szeretlekmagyarország.hu-nak az egyik ötletgazda, Némethi Balázs. – Megtetszett az ötlet, rákerestünk, és kiderült, hogy még senki nem valósította meg, így elhatároztuk, hogy mi megcsináljuk – mondja. Az ébresztő arra világít rá, hogy a mai embernek a két legfontosabb dolog az életében az idő és a pénz, az applikációban pedig ezek közül kell választanunk. A befolyt összegből a fiúk továbbfejlesztik majd a programot. Sokan kérdezik: miért nem ajánlják fel jótékony célokra? A válaszuk egyszerű: – Nem tartottuk jó ötletnek, mert kiskaput jelentene a lustálkodóknak. Elvégre könnyebb rászánni magunkat a plusz- alvásra úgy, hogy tudjuk: bár fizetni kell érte, de legalább segítünk vele valakinek. Ezzel az app valódi célja sérülne, vagyis az, hogy minél több embert motiváljon az időben felkelésre – mondták Tóthék. Ugrik a 100 forintos A fiatalok úgy tervezték meg a programot, hogy egy kreditrendszerben, előre kell feltölteni az ébresztő egyenlegét, amelyre négy csomag van, a legolcsóbb két dollár, a legdrágább pedig ötven, ebből vonják majd le a készítők a vásárolt perceket. Egy visszaalvás ára 0,55 dollár, körülbelül 100–130 forint, ezt vonják le az előre feltöltött keretből. Az ébresztőre feltöltött pénzösszeget az Apple kapja, amelyből levonja a maga százalékát, a többi pedig az ötletgazdákat illeti. http://www.borsonline.hu/20150108_magyar_talalmany_a_kegyetlen_ebreszto
Már több mint ezer exobolygóval büszkélkedhet a Kepler! A negyedik év adatainak feldolgozása után lépték át a határt. Az ezer között pedig van nyolc, amely nem csak kicsi, hanem még a csillaga lakhatósági zónájában is kering. Az ezer között pedig van nyolc, amely nem csak kicsi, hanem még a csillaga lakhatósági zónájában is kering. Hány Naphoz hasonló csillag körül kering a Földhöz hasonló bolygó? A Kepler-űrtávcső ennek az egyszerű kérdésnek a megválaszolására épült. Mostanra pedig egészen közel járunk már a válaszhoz. 2015. január 6-án, az American Astronomical Society 225. konferenciáján jelentették be, hogy a megerősített exobolygók száma átlépte az ezret, és jelenleg 1004-en áll a mutató. A negyedik megfigyelési év adatainak feldolgozásával pedig a bolygójelöltek száma is tovább emelkedett, a most bejelentett 554 új jelölttel együtt már 4175-öt ismernek. Az új jelöltek, a várakozásoknak megfelelően, javarészt kisméretű, és/vagy a csillagtól messzebb keringő égitestek. Kékkel a korábbi bolygójelöltek, sárgával az újak. Az ezer megerősített bolygó közül már összesen nyolc olyat ismerünk, amelyek egészek kis méretűek, az átmérőjük legfeljebb duplája a Földének, és a csillaguk lakhatósági zónájában keringenek. Ez az az övezet, ahol a számítások szerint folyékony víz lehet jelen egy kőzetbolygó felszínén. A nyolcból ötöt már régebb óta ismerünk, de három új felfedezés. A háromból egy, a Kepler-440b viszonylag nagy, de kettő alig nagyobb a Földnél, tehát szinte biztos, hogy kőzetbolygók. A Kepler-438b átmérője 1,12 földátmérő, és 35,2 naponta kerüli meg a csillagát. A Kepler-442b valamivel nagyobb, átmérője 1,33-szorosa a Földének, és 112 nap a keringési periódusa. Mindkét bolygó csillaga kisebb, mint a Nap, tehát még ezek sem tökéletes analógiái a Naprendszernek. A Kepler dicsőségfala: a nyolc, lakhatósági zónába eső, szuperföld méretű, megerősített exobolygó. Ezek a bolygók sajnos túl messze vannak ahhoz, hogy közvetlenül, radiálissebesség-mérésekkel állapítsák meg a tömegüket. Ehelyett a bolygók validációs eljárása során egyéb megfigyeléseket és összetett számítógépes szimulációkat használnak. A módszer következménye, hogy nincs pontos adat a bolygó sűrűségére, és így az összetételére sem. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy az átmenet a tiszta kőzetbolygók és az egyéb típusok (vízbolygók, mini Neptunuszok, stb.) között jól behatárolhatóan 1,5 földátmérő közé esik. A megerősített bolygók mellett a bolygójelöltek között talán még ígéretesebb példányokat is találni. Számos további, aprónak tűnő jelölt található a lakhatósági zónákban, és hat bolygójelölt a Naphoz hasonló csillagok körül kering. Persze ne szaladjunk előre: ezeket a jelölteket még meg kell valahogy erősíteni, mielőtt biztonsággal ki lehetne jelenteni, hogy megvan a Föld bolygótudományi ikertestvére. Ugyanakkor a rengeteg bolygójelölt együttes vizsgálata hamarosan választ adhat a fő kérdésre: milyen gyakoriak a kőzetbolygók a lakhatósági zónákban. Megerősített bolygók (szürke) és bolygójelöltek (kék) a lakhatósági zónában. Vegyük észre az “Earth” felirat mögött megbújó pöttyöt. „A Kepler négy éven át gyűjtötte az adatokat, elég hosszan ahhoz, hogy kicsalogassuk belőlük az egy éves keringésű, földméretű bolygók jeleit”, mondta el Fergal Mullally (SETI Institute/NASA Ames, USA), a bolygójelölt-katalógus összeállítását vezető kutató. „Minden eddiginél közelebb vagyunk ahhoz, hogy megtaláljuk a Föld ikertestvéreit más, Nap típusú csillagok körül. Ezeket a bolygókat keressük.” http://www.csillagaszat.hu/hirek/mar-tobb-mint-ezer-exobolygoval-buszkelkedhet-a-kepler/
Készüljön a pusztító becsapódásra! A Naprendszer mélységeiből felbukkanó nagyobb meteoroidok, vagy tömegesebb aszteroidák potenciális fenyegetést jelenthetnek, szélsőséges esetben akár globális kihatású katasztrófa és tömeges fajkihalás rémképét is felvetve. Fenyegetés a kozmoszból A földsúroló égitestek potenciális fenyegetettségét már régóta felismerték, de erre a kis valószínűségű, ám mégis pusztító következményekkel járó eseményre történő hatékony felkészülés még sok tennivalót igényel. A globális kihatású és tömeges kihalási eseményt okozó aszteroida becsapódások szerencsére a földtörténet ritka eseményei Forrás: wikimedia.org Ezt felismerve, az Európai Űrügynökség (ESA, European Space Agency) földközeli objektumok űrbéli helyzetét elemző részlege egy olyan, minden eddiginél pontosabb előrejelzési illetve szimulációs szisztéma kidolgozásába kezdett, amelynek egy potenciális becsapódásra történő hatékony felkészülés a legfőbb célja – tudósít a projektről a Space.com szakportál. Mit kell tennie az emberiségnek a következő alkalommal, ha aszteroida becsapódás veszélye fenyeget? – teszi fel a kérdést az ESA földközeli objektumok űrbéli helyzetét elemző részlege. Első lépés a hatékony prognózis A legelső feladat egy olyan megbízható szimulációs rendszer kidolgozása, amely az égitest mozgásából kiindulva és azt elemezve pontos prognózist nyújt a becsapódás potenciális lehetőségéről és helyszínéről. Jelenleg 800 olyan földközeli objektum ismert, amelyek potenciális veszélyt jelentenek a Földre Forrás: ESA - P.Carill A program a becsapódással fenyegető objektumok mozgáselemzésében a 30 naptól a becsapódást megelőző egyórás időintervallumra koncentrál. „Bármilyen becsapódással fenyegető aszteroida esetében igen nagyszámú változót kell figyelembe vennünk a várható hatások és károk előrejelzésében, ezért a szimulációs modell kidolgozása is igen összetett feladat” – nyilatkozta Detlef Koschny, az ESA földközeli objektumok űrbéli helyzetét elemző részlegének munkatársa. Forrás: Wikimedia Commons, Origo E fontos tényezők közé tartozik többek között az űrbéli objektum mérete, tömege, sebessége és anyagi összetétele, valamint a pályaadatok, azon belül is kiemelten a becsapódás szögének meghatározása. Jó leckét adott a 2013 február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant, 17 méter átmérőjűre és 10 ezer tonnásra becsült bolida, amely komoly épületkárokat, és több mint 1200 sérülést okozott. Szimulációs rendszer az égi bombákkal szemben Az új szimulációs rendszer legfőbb célja, az európai szakhatóságok támogatása a minél hatékonyabb megelőző intézkedések előkészítésében, kiemelten kezelve a veszélyeztetett területek pontos lokalizációját. A modellszámítások alapját a már igen komoly rombolóerővel rendelkező 39 – 125 méter átmérőjű, 45 000 km/óra sebességgel haladó objektumok képezik. A 2013 február 15-én Cseljabinszk felett felrobbant bolida komoly károkat okozott Forrás: wikimedia.org A számított hatások figyelembevételével történne az előrejelzés, és a hatóságok riasztása. A figyelmeztetés alapján lehet összehangolni a polgári és katasztrófavédelmi szervezetek munkáját, megfogalmazva, hogy milyen gyorsan kell dolgozniuk, illetve milyen következményekre szükséges felkészülniük a becsapódás miatt. „ Így például három nappal a megjósolt becsapódás előtt, a tömeg, a méret és sebesség alapján pontos előrejelzést adni az ütközés lehetséges energiájáról és generált hatásairól, a reakciókat is meghatározva” – fűzte hozzá Gerhard Drolshagen, az ESA földközeli objektumok csoportjának munkatársa. Deep Impact, avagy földközeli objektumok Földközeli objektumnak (NEO, Near-Earth Object) nevezzük az olyan aszteroidákat, üstökösöket vagy nagy meteoroidokat, amelyek pályája 1,3 CSE, azaz csillagászati egységen (Föld - Nap távolság) belül keresztezi a Föld pályáját, így potenciálisan fennáll az ütközés veszélye. A földközeli objektumok keresztezik a földpályát, emiatt potenciális becsapódási eseményt okozhatnak Forrás: NASA A földközeli objektumok legismertebb képviselője a 9942 Apophis kisbolygó, amely 2029-ben és 2036-ban fogja vészesen megközelíteni a Földet. Az egy kilométer, vagy ennél nagyobb átmérőjű földközeli objektumok közül jelenleg 800-at tartanak nyilván, de becslések szerint ennél legalább 200-al több a földsúroló, és komoly potenciális veszélyt jelentő égitestek száma. Az Egyesült Államok Kongresszusának döntése alapján, az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) 2020-ig köteles kategorizálni illetve nyilvántartásba venni a 140 méter, vagy ennél nagyobb átmérőjű potenciális veszélyt jelentő földközeli objektumokat. A 65 millió éve történt K-T esemény a földtörténet egyik legnagyobb aszteroida becsapódása volt, amely globális katasztrófát, és tömeges fajkihalást okozott Forrás: wikimedia.org Az 1 kilométer, vagy annál nagyobb átmérőjű égitestek becsapódása már globális kihatású katasztrófát és tömeges kihalási eseményt okozna, mint 65 millió éve a dinoszauruszok és más állatcsoportok pusztulását okozó K-T esemény. http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20150114-keszuljon-a-pusztito-becsapodasra.html A Naprendszer mélységeiből felbukkanó nagyobb meteoroidok, vagy tömegesebb aszteroidák potenciális fenyegetést jelenthetnek, szélsőséges esetben akár globális kihatású katasztrófa és tömeges fajkihalás rémképét is felvetve. Fenyegetés a kozmoszból A földsúroló égitestek potenciális fenyegetettségét már régóta felismerték, de erre a kis valószínűségű, ám mégis pusztító következményekkel járó eseményre történő hatékony felkészülés még sok tennivalót igényel. A globális kihatású és tömeges kihalási eseményt okozó aszteroida becsapódások szerencsére a földtörténet ritka eseményei Forrás: wikimedia.org Ezt felismerve, az Európai Űrügynökség (ESA, European Space Agency) földközeli objektumok űrbéli helyzetét elemző részlege egy olyan, minden eddiginél pontosabb előrejelzési illetve szimulációs szisztéma kidolgozásába kezdett, amelynek egy potenciális becsapódásra történő hatékony felkészülés a legfőbb célja – tudósít a projektről a Space.com szakportál. Mit kell tennie az emberiségnek a következő alkalommal, ha aszteroida becsapódás veszélye fenyeget? – teszi fel a kérdést az ESA földközeli objektumok űrbéli helyzetét elemző részlege. Első lépés a hatékony prognózis A legelső feladat egy olyan megbízható szimulációs rendszer kidolgozása, amely az égitest mozgásából kiindulva és azt elemezve pontos prognózist nyújt a becsapódás potenciális lehetőségéről és helyszínéről. Jelenleg 800 olyan földközeli objektum ismert, amelyek potenciális veszélyt jelentenek a Földre Forrás: ESA - P.Carill A program a becsapódással fenyegető objektumok mozgáselemzésében a 30 naptól a becsapódást megelőző egyórás időintervallumra koncentrál. „Bármilyen becsapódással fenyegető aszteroida esetében igen nagyszámú változót kell figyelembe vennünk a várható hatások és károk előrejelzésében, ezért a szimulációs modell kidolgozása is igen összetett feladat” – nyilatkozta Detlef Koschny, az ESA földközeli objektumok űrbéli helyzetét elemző részlegének munkatársa. Forrás: Wikimedia Commons, Origo E fontos tényezők közé tartozik többek között az űrbéli objektum mérete, tömege, sebessége és anyagi összetétele, valamint a pályaadatok, azon belül is kiemelten a becsapódás szögének meghatározása. Jó leckét adott a 2013 február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant, 17 méter átmérőjűre és 10 ezer tonnásra becsült bolida, amely komoly épületkárokat, és több mint 1200 sérülést okozott. Szimulációs rendszer az égi bombákkal szemben Az új szimulációs rendszer legfőbb célja, az európai szakhatóságok támogatása a minél hatékonyabb megelőző intézkedések előkészítésében, kiemelten kezelve a veszélyeztetett területek pontos lokalizációját. A modellszámítások alapját a már igen komoly rombolóerővel rendelkező 39 – 125 méter átmérőjű, 45 000 km/óra sebességgel haladó objektumok képezik. A 2013 február 15-én Cseljabinszk felett felrobbant bolida komoly károkat okozott Forrás: wikimedia.org A számított hatások figyelembevételével történne az előrejelzés, és a hatóságok riasztása. A figyelmeztetés alapján lehet összehangolni a polgári és katasztrófavédelmi szervezetek munkáját, megfogalmazva, hogy milyen gyorsan kell dolgozniuk, illetve milyen következményekre szükséges felkészülniük a becsapódás miatt. „ Így például három nappal a megjósolt becsapódás előtt, a tömeg, a méret és sebesség alapján pontos előrejelzést adni az ütközés lehetséges energiájáról és generált hatásairól, a reakciókat is meghatározva” – fűzte hozzá Gerhard Drolshagen, az ESA földközeli objektumok csoportjának munkatársa. Deep Impact, avagy földközeli objektumok Földközeli objektumnak (NEO, Near-Earth Object) nevezzük az olyan aszteroidákat, üstökösöket vagy nagy meteoroidokat, amelyek pályája 1,3 CSE, azaz csillagászati egységen (Föld - Nap távolság) belül keresztezi a Föld pályáját, így potenciálisan fennáll az ütközés veszélye. A földközeli objektumok keresztezik a földpályát, emiatt potenciális becsapódási eseményt okozhatnak Forrás: NASA A földközeli objektumok legismertebb képviselője a 9942 Apophis kisbolygó, amely 2029-ben és 2036-ban fogja vészesen megközelíteni a Földet. Az egy kilométer, vagy ennél nagyobb átmérőjű földközeli objektumok közül jelenleg 800-at tartanak nyilván, de becslések szerint ennél legalább 200-al több a földsúroló, és komoly potenciális veszélyt jelentő égitestek száma. Az Egyesült Államok Kongresszusának döntése alapján, az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) 2020-ig köteles kategorizálni illetve nyilvántartásba venni a 140 méter, vagy ennél nagyobb átmérőjű potenciális veszélyt jelentő földközeli objektumokat. A 65 millió éve történt K-T esemény a földtörténet egyik legnagyobb aszteroida becsapódása volt, amely globális katasztrófát, és tömeges fajkihalást okozott Forrás: wikimedia.org Az 1 kilométer, vagy annál nagyobb átmérőjű égitestek becsapódása már globális kihatású katasztrófát és tömeges kihalási eseményt okozna, mint 65 millió éve a dinoszauruszok és más állatcsoportok pusztulását okozó K-T esemény. http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20150114-keszuljon-a-pusztito-becsapodasra.html A Naprendszer mélységeiből felbukkanó nagyobb meteoroidok, vagy tömegesebb aszteroidák potenciális fenyegetést jelenthetnek, szélsőséges esetben akár globális kihatású katasztrófa és tömeges fajkihalás rémképét is felvetve. Fenyegetés a kozmoszból A földsúroló égitestek potenciális fenyegetettségét már régóta felismerték, de erre a kis valószínűségű, ám mégis pusztító következményekkel járó eseményre történő hatékony felkészülés még sok tennivalót igényel. A globális kihatású és tömeges kihalási eseményt okozó aszteroida becsapódások szerencsére a földtörténet ritka eseményei Forrás: wikimedia.org Ezt felismerve, az Európai Űrügynökség (ESA, European Space Agency) földközeli objektumok űrbéli helyzetét elemző részlege egy olyan, minden eddiginél pontosabb előrejelzési illetve szimulációs szisztéma kidolgozásába kezdett, amelynek egy potenciális becsapódásra történő hatékony felkészülés a legfőbb célja – tudósít a projektről a Space.com szakportál. Mit kell tennie az emberiségnek a következő alkalommal, ha aszteroida becsapódás veszélye fenyeget? – teszi fel a kérdést az ESA földközeli objektumok űrbéli helyzetét elemző részlege. Első lépés a hatékony prognózis A legelső feladat egy olyan megbízható szimulációs rendszer kidolgozása, amely az égitest mozgásából kiindulva és azt elemezve pontos prognózist nyújt a becsapódás potenciális lehetőségéről és helyszínéről. Jelenleg 800 olyan földközeli objektum ismert, amelyek potenciális veszélyt jelentenek a Földre Forrás: ESA - P.Carill A program a becsapódással fenyegető objektumok mozgáselemzésében a 30 naptól a becsapódást megelőző egyórás időintervallumra koncentrál. „Bármilyen becsapódással fenyegető aszteroida esetében igen nagyszámú változót kell figyelembe vennünk a várható hatások és károk előrejelzésében, ezért a szimulációs modell kidolgozása is igen összetett feladat” – nyilatkozta Detlef Koschny, az ESA földközeli objektumok űrbéli helyzetét elemző részlegének munkatársa. Forrás: Wikimedia Commons, Origo E fontos tényezők közé tartozik többek között az űrbéli objektum mérete, tömege, sebessége és anyagi összetétele, valamint a pályaadatok, azon belül is kiemelten a becsapódás szögének meghatározása. Jó leckét adott a 2013 február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant, 17 méter átmérőjűre és 10 ezer tonnásra becsült bolida, amely komoly épületkárokat, és több mint 1200 sérülést okozott. Szimulációs rendszer az égi bombákkal szemben Az új szimulációs rendszer legfőbb célja, az európai szakhatóságok támogatása a minél hatékonyabb megelőző intézkedések előkészítésében, kiemelten kezelve a veszélyeztetett területek pontos lokalizációját. A modellszámítások alapját a már igen komoly rombolóerővel rendelkező 39 – 125 méter átmérőjű, 45 000 km/óra sebességgel haladó objektumok képezik. A 2013 február 15-én Cseljabinszk felett felrobbant bolida komoly károkat okozott Forrás: wikimedia.org A számított hatások figyelembevételével történne az előrejelzés, és a hatóságok riasztása. A figyelmeztetés alapján lehet összehangolni a polgári és katasztrófavédelmi szervezetek munkáját, megfogalmazva, hogy milyen gyorsan kell dolgozniuk, illetve milyen következményekre szükséges felkészülniük a becsapódás miatt. „ Így például három nappal a megjósolt becsapódás előtt, a tömeg, a méret és sebesség alapján pontos előrejelzést adni az ütközés lehetséges energiájáról és generált hatásairól, a reakciókat is meghatározva” – fűzte hozzá Gerhard Drolshagen, az ESA földközeli objektumok csoportjának munkatársa. Deep Impact, avagy földközeli objektumok Földközeli objektumnak (NEO, Near-Earth Object) nevezzük az olyan aszteroidákat, üstökösöket vagy nagy meteoroidokat, amelyek pályája 1,3 CSE, azaz csillagászati egységen (Föld - Nap távolság) belül keresztezi a Föld pályáját, így potenciálisan fennáll az ütközés veszélye. A földközeli objektumok keresztezik a földpályát, emiatt potenciális becsapódási eseményt okozhatnak Forrás: NASA A földközeli objektumok legismertebb képviselője a 9942 Apophis kisbolygó, amely 2029-ben és 2036-ban fogja vészesen megközelíteni a Földet. Az egy kilométer, vagy ennél nagyobb átmérőjű földközeli objektumok közül jelenleg 800-at tartanak nyilván, de becslések szerint ennél legalább 200-al több a földsúroló, és komoly potenciális veszélyt jelentő égitestek száma. Az Egyesült Államok Kongresszusának döntése alapján, az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) 2020-ig köteles kategorizálni illetve nyilvántartásba venni a 140 méter, vagy ennél nagyobb átmérőjű potenciális veszélyt jelentő földközeli objektumokat. A 65 millió éve történt K-T esemény a földtörténet egyik legnagyobb aszteroida becsapódása volt, amely globális katasztrófát, és tömeges fajkihalást okozott Forrás: wikimedia.org Az 1 kilométer, vagy annál nagyobb átmérőjű égitestek becsapódása már globális kihatású katasztrófát és tömeges kihalási eseményt okozna, mint 65 millió éve a dinoszauruszok és más állatcsoportok pusztulását okozó K-T esemény. http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20150114-keszuljon-a-pusztito-becsapodasra.html
Fagyis kocsiból fogják árulni az szétszedhető csodamobilt. A Google darabokra szedhető csodamobilja Puerto Ricóban debütál, még az idén. Úgy fogják árulni, ahogy a fagyit és a hotdogot szokás. Egyre elképesztőbben alakul a világ első olyan okostelefonjának története, amelyet a legójátékokhoz hasonló módon, kisebb-nagyobb alkatrészkockákból lehet igény szerint összerakni. A Project Ara kódnéven érkező készülékben utólag is lehet kamerát vagy akár kijelzőt is cserélni, ha szükség van rá, akár új szenzorokat is be lehet csúsztatni vázába. Az alkatrészeket egy elektromos impulzussal aktiválható mágnes tartja helyén, amelynek vonzását a telefon vezérlőegysége képes oldani. Így csúsznak helyükre az alkatrészek Forrás: Origo A technológia kikapcsolt, vagy akkumulátor nélküli állapotban is rögzíti a modulokat. Egyelőre kevés konkrétum ismert a készülék képességeiről, de a legalább egy napos üzemidő elvárás a fejlesztők részéről. Az Ars Technicának a fejlesztők azt is elmondták, hogy akár kikapcsolás nélkül is lehet akkumulátort cserélni a készüléken, a hardver ugyanis nagyjából fél percig telep nélkül is képes működni. Több méret is készül majd a telefonból Forrás: Google Fagylaltos kocsikból fogják árusítani A tervek szerint még az idén megvásárolhatók lesznek a Google által felkarolt projekt keretében készült mobil két típusa, és az ezekkel használható alkatrészek és szenzorok - jelentették be a keresőcég kaliforniai központjában tartott konferencián. A bármikor szétszedhető, és igény szerinti alkatrészekkel felszerelhető Project Ara készülékeket elsőként Puerto Ricóban fogják árulni egy pilotprojekt keretében, valamikor még 2015 második felétől. Az értékesítés sem a megszokott módon zajlik majd: üzletek helyett átalakított fagylaltos kocsikból vehetik majd meg a helyiek az alap készülékvázat, és azzal használható alkatrészeket, amelyek az egész országot bejárják. Ilyen vázba lehet becsúztatni a modulokat Forrás: Google Azért a szigetországra esett a Google választása, mert itt különösen népszerű a mobilinternet, a lakosság háromnegyede mobil eszközről éri el a hálózatot. Ráadásul a szabad kereskedelmi övezetbe kedvező feltételekkel tud a cég külső fejlesztésű modulokat importálni a világ bármely tájáról. A nagy nemzetközi mobilcégek helyett két helyi operátorral, az Open Mobile és Claro szolgáltatókkal együttműködve lesznek elérhető az első Project Ara készülékek. Később hagyományos üzletekben és az interneten is árulni fogják a terméket és a bővítőmodulokat is. Így ha valaki véletlenül eltöri mondjuk a készülék képernyőjét, vagy megjelenik egy nagyobb felbontású változat, azt két mozdulattal, házilag ki tudja cserélni a telefonjában. Igen, a képernyő is cserélhető Forrás: Google Meguntam a mobilom, veszek hozzá pár új kockát A készülék alapvető elektronikákat tartalmazó vázát nagyjából 50 dollárért, vagyis 14 ezer forintnak megfelelő összegért lehet majd megvenni. A Google tervei szerint a bevezetésre már húsz-harminc különböző alkatrészmodul közül válogathatnak az összelegózható mobilra vágyók. A Forbes szerint jelenleg már ötven cég fejleszt bővítőmodulokat a Project Arához, ezek közt olyan ismert cégek vannak, mint a Marvell, az Nvidia és a Rockchip lapkagyártók. A kaliforniai konferencián már működőképes állapotban bemutatott modell 1280x720 pixeles érintőképernyőt, 8 megapixeles kamerát tartalmazott, és egy Nvidia Tegra K1 lapkakészlet hajtotta meg. Ilyen fagyis kocsikból fogják árulni a Project Ara mobilt és alkatrészeit Forrás: Google A bővítőmodulok három különböző méretben készülhetnek: a legkisebb egy kockányi helyet foglal el a vázon, a közepes 2x1 blokkot, a legnagyobb 2x2 egységnyi helyet igényel - ilyen méretű lesz például az akkumulátor is. Egyelőre háromszor hat kockányi helyet kínáló váz prototípusát mutatták be a Google központjában, de a tervek szerint ennél kisebb és nagyobb, 2x5 kockás és 4x7 kockás változatok is készülnek majd a telefonból. http://www.origo.hu/techbazis/20150115-fagylaltos-kocsibol-fogjak-arulni-az-osszelegozhato-mobilt.html
Kínai kihívót kapott az iPhone 6 Plus. Van, amiben a Xiaomi új csúcsmobilja jobb az Apple mobiljánál. Persze sokkal olcsóbb is. "A mi telefonunk könnyebb, vékonyabb, keskenyebb és rövidebb az iPhone 6 Plusnál. Pedig a mi képernyőnk nagyobb" - jellemezte a Xiaomi elnök-vezérigazgatója cége két új tepsimobilját. A Mi Note és Mi Note Pro készülékek dizájnja egyáltalán nem emlékeztet az Apple termékekre, pedig az eladások száma alapján a mobilgyártók élmezőnyébe került kínai gyártó táblagépe még amerikai riválisának külsejét koppintotta. A kínai csúcsmobilból sem marad ki semmi Az 5,7 colos képernyővel szerelt készülékek 161 grammot nyomnak, vastagságuk 6,95 milliméter: ez a valóságban tizedmilliméteres előnyt jelent az iPhone 6 Plushoz képest. A Mi Note és a Note Pro modellek abban különböznek, hogy az utóbbi modell drágább, mert nagyobb felbontású, 2560x1440 pixeles érintőképernyővel van felszerelve, míg a Note-ba 1920x1080 pixel felbontású panel kerül, de külsőre ezek szinte teljesen egyformák. A Xiaomi Mi Note Forrás: Xiaomi A Pro változat gyorsabb processzort, és 3 gigabájt helyett 4 gigabájt memóriát tartalmaz, míg olcsóbb társa 16 gigabájtos változatban is elérhető lesz. Mindkét típus működik 4G hálózaton is, és képes két darab SIM-kártyát is fogadni, viszont nem a legújabb, hanem csak 4.4-es Google Android szoftverrel kerülnek a boltokba. Mindkét modellt Sony gyártmányú, jó minőségű, 13 megapixeles hátlapi kamerával szerelik fel, képstabilizátorral kiegészítve. Az előlapi szelfikamerájuk pedig csak 4 megapixeles, de egy szokásosnál jobb képérzékelő szenzora van. Háromezer milliamperórás akkumulátoruk valószínűleg több mint egynapos használatot biztosít egy feltöltéssel. Azért nagy szám, mert ilyen olcsó Míg a Xiaomi Note már a jövő héttől elérhető lesz Pekingben, a Note Pro csak március végétől kerül forgalomba. A kínai gyártó telefonjai azért érdekesek, mert csaknem ugyanolyan felszereltségűek, mint az Apple csúcsmobilja: a Pro változat felbontása jobb is, bár egyik sem tartalmaz ujjlenyomat-olvasót. Ezek a kínai mobilok azonban sokkal olcsóbbak az iPhone-nál. A Mi Note nagyjából százezer forintnak megfelelő jüanba, a Note Pro pedig százötvenezer forintnak megfelelő jüanba kerül majd. Azt még nem tudni, hogy mikor és mennyiért lehet majd megvenni más országokban a készülékeket, pedig a cég több készülékét már Magyarországon is forgalmazzák. http://www.origo.hu/techbazis/20150115-kinai-kihivot-kapott-az-iphone-6-plus.html
Két újabb törpebolygó is keringhet a Naprendszer peremén. A Neptunuszon túli objektumok pályáinak és eloszlásának numerikus elemzése alapján spanyol és angol kutatók úgy vélik, hogy legalább két újabb törpebolygó is keringhet a Naprendszerben jóval a Pluto pályáján túl. A csillagászok évtizedeken keresztül vitatták, hogy létezik-e még bolygó a Naprendszerben a Pluton túl. Körülbelül az ezredforduló környékére és azt követően aztán kiderült, hogy ha nem is klasszikus nagybolygó, de több, a Pluto méretével összevethető nagyságú objektum, törpebolygó kering a Naprendszer külső tartományaiban. Most a Complutense University of Madrid (UMC) és a University of Cambridge kutatói a Neptunuszon túli objektumok (Trans-Neptunian Objects, TNO) pályáinak és eloszlásának paramétereit elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az ezekben tapasztalható furcsaságok csak újabb, legalább két törpebolygó gravitációs zavaró hatásával magyarázhatók. A kutatók az ún. Kozai-mechanizmus alapján végezték az elemzést, referenciaként használva a Jupiternek a 96P/Machholz 1-üstökösre kifejtett perturbáló hatását. A feltételezett égitestek az eredmények szerint jóval a Pluto pályáján kívül keringenek a Nap körül. Ha a hipotézis beigazolódik, akkor az alapjaiban érintheti a Naprendszerről kialakult képünket. A leginkább elfogadott elmélet szerint a TNO-pályák eloszlásának véletlenszerűnek kell lennie, és az észlelésekből eredő pontatlanságoktól eltekintve a pályaelemeiknek ki kell elégíteni a következő feltételeket: a fél nagytengely értékének 150 csillagászati egység körül kell lenni, a pályahajlás majdnem 0° és a perihélium argumentuma – a pálya Naphoz legközelebbi pontját jellemző szögérték – szintén 0°, illetve 180° közelében van. Körülbelül egy tucat objektum esetében azonban ezektől jelentősen eltérő pályaelemeket származtattak a megfigyelésekből. Ezeknél a fél nagytengelyek értékei 150 és 525 csillagászati egység között szóródnak, a pályahajlások átlagos értéke 20° körüli, a perihéliumok argumentumáé pedig -31° és egy esetben sincs a 180° közelében. A kutatócsoport vezetője, Carlos de la Fuente Marcos (UMC) szerint az átlagostól nagyon eltérő pályaelemekkel rendelkező TNO-k (ETNO, Extrém TNO) viszonylag nagy száma miatt azt feltételezik, hogy az eloszlás megváltozását egyelőre még ismeretlen, a Neptunuszon és a Pluton túli bolygók gravitációs hatása okozza. A rendelkezésre álló adatok korlátozott volta miatt a számuk ugyan bizonytalan, de a kalkulációik azt jelzik, hogy az legalább kettő, valószínűleg azonban még ennél is több. Legalább kettő, egyelőre ismeretlen törpebolygó keringhet a Nap körül messze a Pluto pályáján túl. (NASA/JPL-Caltech) A meglepő eredmény két problémát is felvet, ezt de la Fuente Marcos és kollégái is felismerték. Egyrészt cáfolná a Naprendszer kialakulására vonatkozó, jelenleg elfogadott elméletek előrejelzéseit, miszerint a Neptunuszon túl nincs további, körpályán keringő bolygó. Nemrégiben azonban az ALMA antennarendszerrel minden eddiginél részletesebb képet rögzítettek egy formálódó bolygórendszerről a Napnál jóval fiatalabb és nagyobb tömegű HL Tauri csillag körül, ez alapján pedig úgy tűnik, hogy a bolygók a csillaguktól több száz csillagászati egység távolságban is kialakulhatnak. Másrészt problematikus, hogy az eredmény egy kicsi, mindössze 13 elemű minta vizsgálatán alapul. A szerzők azonban jelzik, hogy a következő hónapokban a minta elemszáma növekedni fog, ami csökkentheti az eredmény bizonytalanságát. Érdemes még megemlíteni két amerikai kutató múlt év eleji bejelentését, miszerint jóval a Naprendszer határain túl, az Oort-felhőben fedeztek fel egy törpebolygót, a 2012 VP113 jelűt. A felfedezők szerint az objektum pályáját akár egy sötét, jeges szuperföld is befolyásolhatja, amelynek mérete tízszeresen haladhatja meg bolygónkét. http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-torpebolygok/ket-ujabb-torpebolygo-is-keringhet-a-naprendszer-peremen/
Óceánfenéki por és a szupernóva-robbanások. Egy új tanulmány szerint a múltban az óceánfenékre leülepedett csillagközi eredetű por plutóniumtartalma sokkal kisebb, mint azt a szupernóva-robbanásokra vonatkozó jelenlegi elképzeléseink alapján várhatnánk. Anton Wallner (Australian National University) és munkatársai olyan, óceánfenéki üledékből kivont port vizsgáltak, amelyről azt gondoljuk, hogy szupernóva-robbanásokból származik és bolygónkra hullva végül az óceánok fenekén állapodott meg. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a por milyen arányban tartalmaz szupernóva-robbanások közben keletkezett nehézelemeket és meglepő eredményre jutottak. Wallner szerint az utóbbi 25 millió évben az óceánok fenekére leülepedett galaktikus por urán- és plutónium-tartalma jóval kevesebb, mint azt várták, ez pedig nehezen egyeztethető össze a szupernóva-robbanásokról elfogadott jelenlegi elméletekkel. Ezek szerint az élet szempontjából létfontosságú elemek, például a vas, a kálium vagy a jód is ezen kataklizmák eredményeként keletkeztek és “szennyezték” be a környező intersztelláris teret, de a vasnál nehezebb elemek, az ezüst, az arany, az ólom és a még nehezebb radioaktív elemek, például az urán és a plutónium is így jöttek létre. Wallner és kollégái a 244-es tömegszámú plutóniumot tanulmányozták, ami a radioaktivitása miatt egyfajta hosszútávú természetes óraként is funkcionál. Bár felezési ideje nagyon hosszú, mintegy 81 millió év, annak a pornak és gáznak a plutóniumtartalma, amelyből a Naprendszer és a Föld is kialakult 4,5 milliárd évvel ezelőtt, már régen elbomlott. Így Wallner szerint minden radioaktív 244-es plutóniumnak, amit ma a Földön fellelhetünk, olyan szupernóva-robbanásokban kellett keletkeznie, amelyek a csillagászati közelmúltban, az utóbbi néhány száz millió évben következtek be a Naprendszer közelében. Lehet, hogy a Földön fellelhető radioaktív nehézelemek nem “normál” szupernóva-robbanások során keletkeztek? (ESO) A kutatók egy, a földkéregből vett 10 cm vastagságú mintát elemeztek, aminek összetétele az utolsó 25 millió év során felgyülemlett anyagot reprezentálja, és vizsgáltak a nagyon stabil csendes-óceáni fenékről összegyűjtött mélytengeri üledéket is. A meglepő eredmény szerint a 244-es plutónium mennyisége mindössze százada a várt értéknek. Wallner szerint ez azt jelentheti, hogy ezek a nehézelemek nem a standard szupernóva-robbanások során keletkeztek, létrejöttük sokkal ritkább és nagyobb energiájú események, például két neutroncsillag összeolvadásával járó kataklizmák következménye. Az pedig, hogy az urán, a tórium és a plutónium még ma is jelen vannak a Földön, arra utal, hogy az őket létrehozó robbanásnak valahol bolygónk közelében kellett történnie. Wallner szerint a problémának van egy érdekes geológiai vetülete is. A Földön a lemeztektonikáért, a kontinensek mozgásáért bolygónk olvadt belseje felelős, ezen a forró magmaóceánon úsznak a kőzetlemezek. A szükséges hő a radioaktív elemek bomlásából származik, az előzőek alapján pedig elképzelhető, hogy más bolygók esetében nem áll rendelkezésre ez a fűtőmechanizmus, így a lemeztektonika sem működik rajtuk. http://www.csillagaszat.hu/hirek/asztrofizika-hirek/af-csillagok-vegallapotai/oceanfeneki-por-es-a-szupernova-robbanasok/
Kaspersky: teljesen robotizált világ lesz harminc év múlva. Teljesen robotizált világban, digitális identitásuk virtuális környezetében élnek majd az emberek három évtized múlva a Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat prognózisa szerint, amelyet a személyi számítógép három évtizedes múltja apropóján készítettek az informatika harminc éves jövőjéről.Az MTI-hez eljuttatott előrejelzés szerint harminc év múlva már valószínűleg az élet minden területét elárasztják a robotok. A világ többmilliárdos lakosságát több milliárd megerőltető rutinmunkát végző robot egészíti majd ki. Az informatikai ágazat pedig – ahhoz hasonlóan, ahogy manapság a felhasználók számítástechnikai eszközei számára fejleszti a letölthető alkalmazásokat – harminc év múlva már a robotok szoftvereinek fejlesztésével foglalkozik majd. A határok is elmosódnak majd az emberek és a robotok között a Kaspersky Lab szerint. Az emberi testbe szükség szerint elektronikusan vezérelt mesterséges szervek és protézisek kerülhetnek. A szervezetben közlekedő nanorobotok pedig közvetlenül a beteg sejtekhez juttatják majd el a gyógyszereket, és képesek lesznek mikrosebészeti beavatkozások végrehajtására is. Az emberek egészségi állapotát a testbe telepített speciális érzékelők fogják figyelni, az adatokat pedig felhő alapú tárolóba továbbítják a háziorvosok számára. Mindez a lakosság várható élettartamának jelentős növekedéséhez vezethet. A Kaspersky Lab előrejelzése szerint az emberek olyan okos otthonokban laknak majd, ahol a legtöbb kényelmi szolgáltatás már automatizáltan működik. A házat irányító szoftver gondoskodik majd az energia, a víz, az élelmiszer és az egyéb kellékek fogyasztásának méréséről és pótlásáról. A lakóknak csak arra kell ügyelniük, hogy legyen elég pénz a bankszámlájukon a kiadások fedezésére. Mindez összességében oda vezet majd, hogy az emberek “digitális alteregói” együttesen önszabályozásra és az egész bolygó életének a irányítására képes különálló, globális virtuális infrastruktúrát alakítanak ki. A rendszer valamelyest a mai TOR hálózathoz hasonlóan fog működni, amelyben a legaktívabb és leghatékonyabb felhasználók kapnak moderátori jogokat – írták. A 3D nyomtatási technológia olyan fejlettségi szintet ér el, hogy már bizonyos termékek gyártására sem lesz szükség többé. Az emberek megtervezhetik és megalkothatják a tárgyakat, amelyeket szeretnének, a háztartási eszközöktől és a ruháiktól kezdve egészen az otthonukat alkotó téglákig. Végső soron pedig a harminc évvel ezelőtt ezt a folyamatot megindító személyi számítógép is megszűnik a ma ismert formájában. Minden feladatot célgépek, a legkülönfélébb okos eszközök látnak majd el. Például a pénzügyi elemzéseket is olyan szerver végzi majd, amelyet egy, az elektronikus dokumentumokkal foglalkozó szervezet irányít, nem pedig egy könyvelő a személyi számítógépén. Egy dolog azonban nem fog változni: a jó öreg technofóbia megmarad. Az okos otthonokat, automatizált életmódot és robotokat elutasító új luddita nemzedék jelenik majd meg. Ők lesznek azok, akik nem rendelkeznek majd digitális identitással, és kerülni fogják az okos rendszerek, berendezések és robotok használatát – vetíti előre a Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat előrejelzése az informatika fejlődésének elkövetkező harminc évéről. “Abban is biztosak lehetünk azonban, hogy a kiberbűnözők továbbra is megtesznek majd mindent annak érdekében, hogy a saját rosszindulatú céljaik megvalósítására használják fel az új informatikai fejlesztéseket” – tette hozzá Alekszander Gosztev, a Kaspersky Lab vezető biztonsági szakértője. http://hir.ma/technika/kaspersky-teljesen-robotizalt-vilag-lesz-harminc-ev-mulva/478713
Kitalálja, mi volt az egymilliárdodik iOS-es eszköz? Elképesztő negyedévet zárt 2014 decemberében az Apple, és a beszámoló során egy érdekes tényre is fény derült. Ahogy arról már nálunk is olvashattak, igazi sikertörténet lett a legújabb (két) iPhone, az eladási számok az egekbe röpültek. Olyan bevételi rekordokat könyvelhetett el az Apple, amely nemcsak saját várakozásait, de még a piacét is messze felülmúlta. Az elképesztő bevételi számok mellett egy érdekes adatot is megosztott Tim Cook a konferenciabeszélgetés során a nagyvilággal: az utolsó negyedévben, egészen pontosan november 22-én a cég leszállította az egymilliárdodik iOS-es eszközét. A szám nem tévedés, idáig egymilliárd ipadet, iPhone-t, iPod touchot gyártott összesen a cég, vitathatatlan tehát ereje és helyzete a globális piacon. Az egymilliárdodik iOs-es eszköz egyébként egy 64 GB-os, űrszürke iPhone 6 Plus volt, amelyet – ereklyeként, motivációként, kinek, mi tetszik – az Apple házon belül tartotta – jegyzi meg a 9to5 Mac.. http://hvg.hu/tudomany/20150129_Kitalalja_mi_volt_az_egymilliardodik_iOS
Új böngésző: megjelent az Opera utódja A fejlesztői csapat úgy véli, van egy olyan felhasználói szegmens, amelyik többet szeretne böngészőjétől, mint amit most kap a piacon lévőktől. Az Opera Software alapítója és korábbi vezetője, Jon von Tetzchner 2011-ben hagyta el cégét, és 2013-ban alapította új vállalkozását, a Vivaldi Technologiest, mely most egy új böngésző korai változatával, technikai előzetesével jelentkezett. A Vivaldi nevet kapott böngésző Windowsra, Macre és Linuxra tölthető le, és valóban korai verzió, a natúr böngészésen és néhány alapfunkción kívül még gyakorlatilag semmit sem tud. Megjelenése – a gyorstárcsázó – nem kevéssé emlékeztet az Operára – igaz, ezt a kedvelt funkciót azóta már több más böngésző is átvette. Ebben a változatban több fület is össze lehet rendezni egy tematikus fülcsoportba, illetve, az előnézetes füleket ki lehet húzni oszlopba a képernyő bal szélére. Egy másik funkció is elérhető már: a képernyőképekkel kombinált jegyzetkészítés. Figyelemre méltó, a gyakorlottabb felhasználók számára kedves és valószínűleg mélyebben továbbfejlesztendő a „quick commands”, a billentyűkombinációk megjelenése. Felmerülhet a kérdés, hogy a viszonylag stabilnak és telítettnek tűnő böngészőpiacra miért akar valaki belépni. Erre a Vivaldi egy társalapítója azt válaszolta a TheNextWeb újságírójának, hogy a jelenlegi böngészők túl egyszerűek, kínálatuk túlságosan szimpla, és ők úgy vélik, sokan szeretnének nagyobb tudású, sok feladatra alkalmas böngészőt használni. A hajdan főként a kockák körében népszerű Operára építenek: első körben ennek a legjobb tulajdonságait integrálják a Vivaldiba, majd utána kezdik meg a továbbfejlesztést. A Vivaldi a Chromium (Blink) renderelő motorját használja, de emellett a modern webes technológiákat is beleépítik (React, Node.js, illetve több Node modul). A honlap ígérete szerint a következő hónapokban folyamatosan jelennek meg az új eszközök a szoftverben: a szinkronizáció, a levelezés támogatása, teljesítményjavítás, kiterjesztések, navigáció a billentyűzettel.
Ingyenes lett a Google Föld extra változata A Pro változat különleges funkcióit szakembereknek tervezték, de mások számára is hasznosak lehetnek. A hivatalos blogon jelentette be tegnap Stafford Marquardt termékmenedzser, hogy a vállalat egy eddig fizetős szolgáltatást, a Google Föld Pro változatát ingyenessé tette. Ez nem akármilyen kedvezmény, hiszen a prémium verzióért eddig évi 399 dollárt (több mint százezer forintot) kellett fizetni. A Google Föld Pro jó néhány olyan lehetőséget tartalmaz, amelyeket profiknak készítettek, ahogy a szolgáltatás leírásában olvasható: a filmkészítő eszközzel például az energia- vagy más közműszolgáltatással foglalkozó cégek helyadatokat mutathatnak a potenciális ügyfeleknek; a nagy felbontású képfedvények egyszerűsíthetik a mérnök- és tervezőirodák helyszínterveinek elkészítését; míg a demográfiai adatok réteg az ingatlancégek számára teszi lehetővé következő piaci célpontjuk beazonosítását. Ez a változat emellett nagyobb felbontású nyomtatási képeket ad. Az ingyenes használathoz a program telepítése után egy űrlap kitöltésével lehet aktiváló kulcsot igényelni. (A korábbi fizetős ügyfeleknél nincs változás.)
