Sok olyan érdekes, napjainkban is használatos szólás-mondásunk van, amelyeknek homályba vész az eredete. A veretes „ebek harmincadjáról" azonban pontosan tudjuk, hogy honnan ered. Szent István vezette be a harmincadot Nézzük csak, ki és miért juthat az ebek harmincadjára? Ezzel a szólás-mondással általában azt illetik, aki sok pénzt veszít akár szerencsejátékon, akár egy rosszul elsült üzleti vállalkozáson, vagy bármilyen más egyéb okból. Szent István szobra Esztergomban Forrás: Wikipédia Az 1850-es évekig az „osztrák értékű" forint (jele: o.é.) 60 krajcárból állt. Vagyis két krajcár egy forint 30-ad része volt. Szent István uralkodása óta az a vámszabály volt érvényben, hogy a határon átvitt árukért a felbecsült érték harmincad részét, azaz az osztrák időkben 1 forint után 2 krajcárt kellett megfizetni. Ez volt a kincstár egyik legfontosabb bevételi forrása. Bécs mohósága még a tokaji bor kereskedelmét is ellehetetlenítette A 18. században fellendült a kereskedelem, fejlődött az ipar, ezért a Habsburg uralkodók vámreformot hajtottak végre. Szent István ezüst dénárja Forrás: Wikipedia Mivel a magyar rendi országgyűlés semmiképp nem egyezett bele, hogy a nemességet is megadóztassák, Bécs a vámok megemelése mellett döntött. A magyar mezőgazdasági termékekre olyan óriási vámot vetettek ki, hogy a magyar terménykereskedők külföldön versenyképtelenné váltak. Például a tokaji bor exportja gyakorlatilag megszűnt, és Magyarország gazdasági értelemben Ausztria gyarmata lett. Egykor nem süteményt árultak, hanem adót szedtek a Gerbaud helyén A harmincadot a Harmincad Hivatal szedte be, amely stílszerűen a Harmincad utcában volt Pesten, a mai Gerbaud cukrászda helyén. Az utca ma is ezt a nevet viseli. (Mivel a Gerbaudot 1948-ban államosították, Vörösmarty cukrászda néven működött egészen 1984-ig, ekkor visszakapta eredeti nevét, és 1995 óta magántulajdonban áll.) A Gerbeaud-ház a Vörösmarty téren, a 19. század végén Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.018 A Harmincad utcát korábban, a 17. század végén, 1695-től Vám utcaként is emlegették. Mária Terézia korában a külön megadóztatott dolgok, például a hidak használata, vagy a szerencsejátékok után beszedett kincstári jövedelmet vámnak nevezték. Mária terézia, az özvegy császárné gyermekeivel. A 18. században fellendülő kereskedelmet a Habsburg uralkodók jelentős vámokkal sújtották Forrás: Wikimedia Commons A harmincad megnevezést is tovább használták, bár ekkor már semmi köze sem volt a törtszámokhoz. Ekkor, a 18. század derekán jött divatba az „örökös tartományok" területén a genovai lottéria, azaz a lottó, és lett államilag támogatott játék. A lottójátékot is természetesen megadóztatott az udvar. Mária Terézia osztrák császárné és magyar királynő Forrás: Wikimedia Commons A bécsi pénzügyminisztérium kitalálta, hogy a szerencsejáték megadóztatásából milyen jól lehetne fedezni az udvar fenntartását. És mivel ebbe beletartozott a ménes és a kutyafalka is, ha valaki veszített a játékon, azt mondták ebek harmincadjára jutott. (Szomor Anikó összeállítása) KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
