A történelem egyik legpusztítóbb járványa a spanyolnátha 1918-ban az I. világháború idején tört ki az Egyesült Államokban, Kansas városában, és innen terjedt szét robbanásszerűen az egész földkerekségen. A hatóság sokáig fütyült a doktor jelentésére Loring Miner körzeti orvos észlelte először a betegséget, és bár jelentette is a U.S. Health Service-nek, az Egyesült Államok Egészségügyi Szolgálatának, a hatóságnál sokáig elfeküdt a doktor jelentése. Kansas Cityből 1918. februárjában három ember bevonult a hadsereg Camp Funston-i táborába, ezt követően rövid idő alatt, február végéig már 38 haláleset és 1100 súlyos megbetegedés történt a táborban állomásozó egységek katonái között. Az 1918-as járvány áldozatainak száma csak a világháborús katonai veszteségekhez volt hasonlítható Forrás: Fortepan/Vogl Elemér 1918. március 11-én a Fort Riley katonai bázis szakácsa „megfázásra" panaszkodott, és még e napon több mint százan ágynak estek ugyanezekkel a tünetekkel. Hiba volt karantén, a csapatokkal együtt a vírus is továbbutazott Március 18-ára már több táborban szedte áldozatait a betegség, ráadásul a katonákat meglátogató hozzátartozók kivitték a fertőzést a bázisokról. Ekkor az U.S. Health Service rájött, hogy komoly baj van, és általános karantént rendelt el. Azonban a hadvezetés bizonyos katonai csapatmozgásokat engedélyezett, amelyek felülírták az egészségügyi rendelkezéseket. Amerikai csapatok Franciaországban, 1917 novemberében Forrás: Pinterest Mindez azt eredményezte, hogy a tengerentúlra küldött amerikai csapatok behozták a betegséget Európába; áprilisban kitört a spanyolnátha a franciaországi Brestben is, majd innen tovaterjedt és elérte Spanyolországot.Az 1918-as spanyolnátha-járvány több áldozatot szedett, mint az első világháború. A megbetegedések rendkívül magas száma miatt szükségkórházakat nyitottak, a fertőzöttek elkülönítésére Forrás: Wikimedia Commons A legóvatosabb becslések szerint is a járvány első hullámának kétmillió halálos áldozata lehetett, egyes - elsősorban brit - források azonban ennél jóval magasabbra, tízmillióra teszik az európai áldozatok számát. Erich Luddendorf tábornagy egyenesen a spanyolnáthát okolta Németország első világháborús vereségéért Forrás: Bundesarchiv/O.Ang. Erich Luddendorf tábornagy, az első világháború híres német hadvezére, aki később,1923-ban Hitler müncheni, úgynevezett sörpuccsának katonai vezetőjeként szerzett kétes hírnevet magának, egyenesen a spanyolnáthát okolta Németország világháborús vereségéért. A spanyol sajtószabadság ihlette a kór nevét Mivel Spanyolország semleges volt az I. világháborúban, itt tudósítottak a médiában először a járványról, míg a hadviselő felek, nehogy az ellenség megismerje veszteségeiket, és nehogy pánik törjön ki a lakosság körében, eltitkolták ezt. A betegségről szóló spanyol forrásokat közölte az európai sajtó, így szerezett tudomást a pusztító kórról a cenzúrázott országok közvéleménye. Angliában egy villamos kalauza nem engedi felszállni a védőmaszk nélküli utast a járműre, a spanyolnátha-járvány idején Forrás: Wikimedia Commons Ezért lett a betegség neve spanyolnátha. A halálos vírus végigterjedt az egész Földön, még az eszkimókat sem kímélte. A háborús időszak rossz higiénés körülményei, az alultápláltság, a legyengült immunrendszer kedvezett a vírus terjedésének. Az utókort is foglalkoztatják a világjárvány tanulságai John Mattews professzor és munkatársai a University of Melbourne'Melbourne School of Population Health kutatói - a National Health an Medical Research Council ösztöndíjával támogatva –24.000 brit megbetegedett ember archív adatait elemezték a spanyolnátha-járvány idejéből , 12 helyszínről , így többek között a Cambridge University, és más hasonlóan előkelő, zártkörű bentlakásos iskolákból valamint a „szimpla" általános iskolákból összegyűjtve. Korabeli betegnapló lapjai a spanyolnátha fertőzöttjeiről Forrás: Wikimedia Commons A halálozási ráta az egészséges, fiatal felnőttek körében volt a legmagasabb, holott azt várnánk, hogy az idősek és a gyerekek alkotják a legjobban veszélyeztetett korcsoportot. Bár nem tudják bizonyítani, de egy utólagos magyarázat szerint valószínű, hogy a gyermekeknek volt egy velükszületett immunitása, az idősek pedig átestek egy hasonló vírus okozta fertőzésen az 1890 előtti évtizedekben, ami részleges, ám hosszú távú védelmet adott nekik. A halálozás aránya korcsoportok szerint Forrás: Wikimedia Commons Azok, akik 1890 után születtek, a járvány kitörésekor fiatal felnőttként éltek, így náluk már hiányzott a gyermeki belső immunitás, és mivel nem találkozhattak az 1890 előtti vírussal, kevés, vagy semmilyen védettségük sem volt spanyolnátha ellen. Az elitiskolák diákjainak sokkal nagyobb volt a kitettsége A spanyolnátha-járvány másik jellegzetessége, hogy három hullámban söpört végig a földkerekségen, 1918 nyarán és őszén, illetve 1919 telén. Azok az emberek, akik az akkori szezonális influenzán átestek, rendelkeztek rövidtávú védettséggel a spanyolnátha ellen, ezért csak a második, vagy a harmadik hullámban kapta el őket a betegség. http://ftr.fivefilters.org/ http://static.origos.hu/s/img/i/1703/2017031356.jpg?w=310&h=191 A spanyolnátha vírusa egy korabeli preparátumból Forrás: Wikimedia Commons A halálos vírus A spanyolnáthát egy Közép-Afrikában honos vírus okozta, onnan mutálódott, és az 1800-as években egyszer már fertőzött Európában. A spanyolnátha (H1N1) az influenza vírus A típusának egyik fajtája.A vírus cseppfertőzéssel terjed, influenzaszerű tünetei vannak: magas láz, fejfájás, végtagfájdalom. A halál oka tüdővérzés és bakteriális felülfertőzés, amelyet az immunrendszer túlzott reakciója okoz, egy allergiás reakció, amely a tüdőszöveteket is elpusztítja. A nagyvárosokban például nem volt olyan magas a fertőzöttek száma, aminek az volt a valószínű oka, hogy sok ember ki volt téve a rendes influenzának, és így rövid távú védettséget szereztek. A fertőzés megelőzésének fontosságára figyelmeztető egykorú plakát Forrás: Wikimedia Commons Az angol bentlakásos iskolákban, ahol a diákok elzártan éltek a külvilágtól, vélhetőleg kevésbé voltak kitéve a szezonális influenzafertőzésnek a korábbi években, ennél fogva itt sokkal többen váltak a spanyolnátha áldozataivá, mint a nem elszeparált rendes állami általános iskolákban. Az utolsó magyar királyt is ágynak döntötte Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a rövidtávú immunitás védelmet, vagy legalább is részleges védelmet nyújt a korai vírus-hullámok ellen. A tanulmányokból kiderül, hogy hasznos lehet gondoskodni a rövid távú immunitásról, amely sok embernek nyújthat védelmet. Ha jönne egy másik, a nagy pandémihoz hasonló influenzajárvány a jövőben, még az olyan vakcinát is érdemes lenne használni, amelyet a vírus egy másik altípusa ellen fejlesztettek ki eredetileg. IV. Károly király, Zita királyné és Habsburg Ottó wikipédia - Gryffindor A pandémia, vagy spanyolnátha több tízmillió embert pusztított el világszerte. IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király is ennek szövődményébe halt bele 1922. április 1-én, Madeirán töltött számüzetése idején, a Quinta do Monte villában. Egy évvel a halálos világjárvány kitörése után a pandémia elcsitult, majd vissza-visszatért, idővel azonban belesimult a "hagyományos" influenzába. (Szomor Anikó összeállítása) KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
