A Ceglédi Járási Ügyészség emelt vádat négy férfi ellen, akik a hivatalos közlemény szerint egy hazai torrentoldalt üzemeltetve szerzői jogok különösen nagy vagyoni hátrányt okozó megsértésében bűnösek. A bírósági keresetet azért indította az ügyészség, mert véleményük szerint a vádlottak az általuk működtetett oldalra nagy mennyiségű mozifilmet és egyéb jogvédett tartalmat töltöttek fel, amelyeket jogdíj megfizetése nélkül tettek letölthetővé. A torrentoldalakra specializálódó asva.hu úgy tudja, hogy a tavaly leállt SWZ Torrent gazdáiról van szó: ez az oldal 2014 októberében állt le hirtelen, miután az üzemeltetők csupán egy rövid üzenettel búcsúztak: “Ennyi volt, köszönjük, hogy velünk tartottatok: SWZ Team”. Ezek szerint a manapság többször is előforduló razzia történhetett, amikor a hivatalos szervek lefoglalják az érintett szervergépeket és egyéb informatikai bizonyítékokat. Az ügyészség szerint az oldalt egy abonyi lakos regisztrálta hamis iratokkal, majd 2011 szeptemberétől több mint három éven át 1900-nál is több film és egyéb tartalom torrent-linkje került fel, ezzel pedig 360 millió forintos kár keletkezett a jogtulajdonosoknál. Labilis jogi eset A torrentoldalak jogi státusza nemzetközi és hazai szinten is kifejezetten érdekes: bárhogy is bünteti egy adott ország törvénykezése a szoftver- illetve filmkalózkodást, a torrentoldalak üzemeltetői mindig azzal védekeznek, hogy ők nem tárolnak közvetlenül semmilyen illegális tartalmat saját gépeiken, a torrent technológia pont erről szól. Ők csak az adott tartalomra mutató hivatkozást helyeznek el, maga a megosztott fájl mindig a felhasználók gépein található, és tulajdonképpen egymással osztják meg. Ha valaki letorrentez egy filmet, onnantól kezdve visszaosztja azt, és egy újabb letöltő a többi felhasználó mellett az ő gépéről is szipkáz darabkákat a teljes fájlhoz, melyet aztán a torrent kliens-szoftvere fűz össze. Vajon egy bankrablóhoz hasonlóan bűnös-e az, aki egy feltört ajtajú bank elé áll, és betessékeli az embereket? Ugye, mennyire érdekes felvetés? Mindenesetre a szóban forgó torrentoldal esélyeit erősen rontja, hogy egyrészt saját oldaluk volt közösségi szolgáltatásokon, ahol tanácsokat adtak a felhasználóknak, segítettek nekik a letöltési problémáikban, és hirdették is magukat. Ezen kívül az oldal működéséből olyan szinten is hasznot húztak, hogy a felhasználój PayPal számlákat, vagy emelt díjas SMS-eket használva fizethettek is extra jogosultságokért, vagy támogatásképpen, ezen felül – akár egy hagyományos webes portálon vagy híroldalon – hirdetési bannereket is megjelentettek.
