Vallás-Isten-Biblia(minden ami ezzel kapcsolatos)

Helló mindenkinek!!!

Nem találtam ilyen témát és gondoltam nyitok egyet,mert kiváncsi lennék hogy ki milyen véleménnyel van ezekről a dolgokról.Ezekkel kapcsolatban bármit irhattok.Nem tudom kinek milyen a kapcsolata ezzel a témával,de a mai rohanó világban engem személy szerint nagyon érdekel hogy álltok az ilyen dolgokhoz.Én Istenfélő vagyok,igyekszem az ő törvényei szerint élni,mindig összehasonlitva a szentírást a vallás kinyilatkoztatásaival.Mert nem mindig egyeznek.Sőt.Sokszor.Megvezethetnek.Lehet hogy nem mindenki egyezik velem amikor a hit fontosságát próbálom ecsetelni egy szeretethiányos társadalomban,de én úgy gondolom hogy szükség van rá.Hát elsőre talán ennyi.Várom a válemányeitek.

köszi k9

 

Sziasztok. Erős téma.. Nos nagyon sok féle vallás létezik. Én úgy gondolom, mind1 ki miben hisz, addig amíg a vallása arra tanítja, hogy tisztelje embertársait. A biblia, korán amolyan útmutató. Hogyan éld az életed, hogy legyél értékes és hasznos tagja a társadalomnak. A tudomány, csak a hogyanra, ad választ. a miértre nem. Tehát a két nézőpont bőven megfér egymás mellet. Mióta az ember uralja ezt a bolygót, azóta izgatja őt ez a kérdés. Hogy ki melyik vallásban, vagy esetleg tudományos elméletben találja meg a választ, az teljessen mind1. II. János Pál pápa elnézést kért az egyház bűneiért. Őt tisztelték az egyéb vallásokat gyakorló emberek is. Szeretném, ha nektek is példaként szolgálna mikor elmélyültök a témában. Tegyétek ezt úgy, hogy közben nem sértitek meg azokat, akik esetleg nem abban hisznek, nem úgy gondolkodnak ahogy ti.

Én magam, katolikus vagyok, és hiszek Istenben, de templomba nem járok.

 

Sziasztok!
Nagyon érdekes,és komoly kérdések ezek .
Református vagyok. a keresztségem szerint!
Nem vagyok vallásos ,nem járok templomba.( úgy nem járok, egyébként szívesen megnézem legyen szó bármely felekezetről)
Soha nem ítéltem el embereket hitük szerint,még ha nem is értettem velük egyet.
Mindig tiszteletben tartom barátaim ,ismerteim,kollégák,véleményét nézeteit!
Abban hiszek hogy kell valamiben hinni, ha másban nem akkor saját magadban!

 

Örömmel látom,hogy azért pár embernek van még véleménye erről a témáról.Igaz különféle,de van.Ettől jóval kedvezőtlenebb fogadtatást vártam erre a témára,de hála Istennek jó lett.Egyezem Dark Angel szavaival,hogy a legjobb része a dolognak hogy a vallásod jóra tanit.Mert ezt sokszor elfelejtik az emberek és inkább anyagias vonzatot visznek a dologba és a lelki mondandóval nem is törödnek.Sajna.A témába vágva:Templomba én sem járok,nem igazán találtam meg egy vallásban sem azt amit Isten tanit.A legtöbb vallásban megtalálható valami ferdítés,ahogy az adott vallásnak az megfelelt.Én személy szerint a Bibliát-mint Isten szavát-tartom útmutatónak.Habár nagyon sokan ellenzik ezt a nézetet,mondván hogy-mert kivettek belőle,meg hozzátettek,stb-csak az baj,hogy ha így is van mi ehhez sem tudjuk sokszor tartani magunkat.Nem hogy még tegyünk hozzá.Nem tartom rossz útmutatónak mivel ha az ember belemélyed nem talál benne semmi rosszat.Szeresd felebarátod mint önmagad,bocsáss meg az ellenségeidnek stb.Ez picit utópisztikusnak tünhet,de simán kivitelezhető.Én már jó ideje gyakorolom,ugyan abban a társadalomban élve mint mindenki,nem elzárkózva remeteként és müködik.Klarensznek csak annyit fűznék hozzá,hogy ha tapasztalnád Isten jelenlétét,akkor már tudnád hogy létezik,nem pedig hinnéd.De teljes mértékben tiszteletben tartom a véleményed.Még talán annyit,hogy a földönkívüliek létezése nem zárja ki Isten létezését,mivel meg van írva a Bibliában is hogy léteznek.Én is hiszek bennük.És igen vannak olyan dolgok amikre nincsen magyarázat.Nem feltétlen az Ő megnyilvánulása,de lehet.Mert nem csak a Jó,hanem a rossz is jelen van szerény kis világunkban.És ők is tudnak furákat produkálni.

Bezárván mondandóm:köszönöm a véleményeitek,kedvesek vagytok hogy megmaradhatott a témám és várom a további írásokat.

k9

 

HOGYAN ÁLLAPÍTHATJUK MEG, HOGY MELYIK AZ IGAZ VALLÁS?

Hogyan lehet megtalálni ’az életre vivő utat’? Jézus azt mondta, hogy az igaz vallás megmutatkozik azok életében, akik gyakorolják. „Gyümölcseikről fogjátok felismerni őket . . . minden jó fa jó gyümölcsöt terem” — jelentette ki (Máté 7:16, 17). Más szavakkal az igaz vallás gyakorlóit a hitnézeteikről és a viselkedésükről lehet felismerni. Bár nem tökéletesek, és követnek el hibákat, mint csoport törekszenek rá, hogy Isten akaratát tegyék. Vizsgáljunk meg most hat ismertetőjelet, amely jellemző az igaz vallás gyakorlóira.

Isten szolgái a Bibliára alapozzák a tanításaikat. Maga a Biblia jelenti ki, hogy „a teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen” (2Timóteusz 3:16, 17). Pál apostol így írt keresztény hittársainak: „amikor az Isten szavát kaptátok, melyet tőlünk hallottatok, nem emberek szavaként fogadtátok el, hanem pontosan akként, ami igazából, Isten szavaként” (1Tesszalonika 2:13). Ennek fényében az igaz vallásban a hitnézetek és a szokások nem emberi nézeteken vagy hagyományokon alapulnak. Isten ihletett Szavára, a Bibliára épülnek.

Jézus Krisztus jó példát mutatott azzal, hogy Isten Szavára alapozta a tanításait. Égi Atyjához imádkozva ezt mondta: „a te szavad igazság” (János 17:17). Jézus hitt Isten Szavában, és minden, amit tanított, összhangban volt az Írásokkal. Gyakran használta azt a kifejezést, hogy „meg van írva” (Máté 4:4, 7, 10). Ilyenkor idézett egy írásszöveget. Isten népének tagjai ma szintén nem a maguk elképzeléseit tanítják. Hiszik, hogy a Biblia Isten Szava, és tanításaikat szilárdan arra alapozzák, amit a Biblia mond.

minden vallás tetszik Istennek, de a Biblia nem ezt tanítja. Még az sem elég, hogy valaki kereszténynek vallja magát. Jézus kijelentette: „Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem: ;Uram, Uram;, hanem az, aki cselekszi égi Atyám akaratát.” Ha tehát szeretnénk elnyerni Isten tetszését, meg kell tanulnunk, hogy mit vár el tőlünk, és aszerint kell élnünk. Jézus azt mondta azokról, akik nem teszik Isten akaratát, hogy ’törvénytelenséget művelnek’ (Máté 7:21–23). A hamis pénzhez hasonlóan a hamis vallásnak sincs valódi értéke. Sőt, az ilyen vallás még káros is.

Én személy szerint egy igaz vallás létezik és én ezekben hiszek...ki miben hisz az ember maga dönti el mert szabad akaratal van fel ruházva.

 

Szívemből szóltál Rambo testvér.Nem is fogalmazhattál volna jobban.Kb én is ezt szerettem volna átadni de neked szépen sikerült.Gratula.

 

Elbánt Istennel a tudomány?

A BRIT filozófust, Antony Flew-t 50 éven át nagyon tisztelték az ateista társai. A „Teológia és hamisítás” című, 1950-ben írt cikke „a [XX.] század legtöbb helyen és példányszámban újranyomtatott filozófiai írása lett”. 1986-ban azt mondták Flew-ról, hogy „ő napjainkban a teizmus [Istenbe vagy istenekbe vetett hit] kritikusai közt a legkiemelkedőbb egyéniség”. Ennélfogva hatalmas csodálkozást és megrökönyödést keltett, amikor 2004-ben Flew bejelentette, hogy megváltoztatta a véleményét.

Miért változtatott Flew a gondolkodásán? A tudomány miatt. Meggyőződött arról, hogy az univerzum, a természeti törvények és az élet nem keletkezhetett a véletlen folytán. Logikus a következtetése?

Honnan vannak a természeti törvények?

Paul Davies fizikus és író rámutat, hogy a tudomány nagyszerűen meg tudja magyarázni a fizikai jelenségeket, mint például az esőt. De „amikor [olyan] kérdésekkel kerülünk szembe, mint például miért vannak törvények a természetben, akkor már nem annyira egyértelmű a helyzet – jelenti ki a fizikus. – Ezekre a kérdésekre nem igazán adnak választ a tudományos felfedezések. A legtöbb olyan kérdés, mely csakugyan fontos, ugyanaz ma is, mint a civilizáció hajnalán volt, és még mindig nem hagynak nyugodni bennünket.”

„Nem csupán az itt a lényeg, hogy a természetben szabályszerűségek vannak – írta Flew 2007-ben –, hanem hogy ezek a szabályszerűségek matematikailag pontosak, egyetemesek és »egymásba fonódnak«. Einstein azt mondta, hogy a természetben látható törvényszerűség »az értelem megtestesülése«. A kérdés az, hogy hogyan jött létre ilyen formában a természet. Minden bizonnyal ez az a kérdés, melyet a tudósok Newtontól kezdve Einsteinig és Heisenbergig feltettek – és meg is válaszoltak. A válaszuk ez volt: isteni értelem.”

Sok köztiszteletben álló tudós nem gondolja azt, hogy tudománytalan hinni egy intelligens Ősokban. Emellett az az állítás, hogy a világegyetem, a törvényei és az élet csak úgy magától jött létre, intellektuálisan nem meggyőző. A mindennapok jól bizonyítják, hogy a tervezés – különösen, ha az magas fokú – tervezőt igényel.

Te melyik hitet választod?

Bár az újateisták a tudomány zászlaja alatt menetelnek, a tény az, hogy sem az ateizmus, sem a teizmus nem épül kizárólag tudományra. Mindkettőhöz szükség van hitre – az ateizmus esetében hinni a céltalan vakvéletlenben, a teizmus esetében hinni egy intelligens Ősokban. John Lennox, az angliai Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora azt írja, hogy az újateisták azt a nézetet terjesztik, hogy „minden vallásos hit vakhit”. Majd hozzáteszi: „Nyomatékosan ki kell jelentenünk, hogy nincs igazuk.” Így hát a kérdés az marad, hogy melyik hit állja ki a próbát, az ateistáké vagy a vallásos embereké. Vegyük például az élet eredetét.

Az evolucionisták könnyen elfogadják magyarázatnak azt, hogy az élet eredete egy rejtély, bár vannak ellentmondásos teóriáik. Richard Dawkins, az újateizmus egyik vezető személyisége azt állítja, hogy abból kiindulva, hogy tömérdek bolygó létezik a világegyetemben, az életnek valahol fel kellett bukkannia. Ám sok elismert tudós nem olyan biztos ebben. John Barrow, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint az az elgondolás, hogy „az élet és az értelem az evolúció szüleménye, minden szinten zsákutcába fut. Egyszerűen annyira sok minden gátat vethet az élet kialakulásának egy összetett és zord környezetben, hogy nagyon arrogáns lenne kijelenteni, hogy ha elegendő idő és elemi szén áll rendelkezésre, akkor bármi megtörténhet.”

Azt se felejtsük el, hogy az élet nem pusztán kémiai elemek egyvelege. Az élet alapja a DNS-be kódolt, rendkívül magas szintű információ. Ennélfogva, amikor az élet eredetéről beszélünk, egyben a biológiai információ eredetéről is beszélünk. Kizárólag milyen forrásból származhat információ? Röviden szólva intelligens forrásból. Vajon létrehoz a véletlen komplex információt, mint például egy számítógépes programot, egy algebrai képletet, egy enciklopédiát, vagy akárcsak egy süteményreceptet is? Természetesen nem. És a fejlettség és hatékonyság tekintetében ezek közül egyiket sem lehet egy napon említeni az élő szervezetek genetikai kódjában rejlő információval.

A szerencse mint Ősok – Tudományosan hangzik?

Az ateisták álláspontja az, hogy „az univerzum létezése egy misztérium, és egyszerűen csak lehetővé vált benne az élet” – magyarázza Paul Davies. Az ateisták szerint, „ha nem így lenne, akkor most nem lennénk itt, hogy vitatkozzunk róla. Talán van egy alapvető harmónia és összhang a világegyetemben, talán nincs, mindenesetre az biztos, hogy nincs benne tervezettség vagy cél, legalábbis nem olyan, ami nekünk logikus lenne.” Davies megjegyzi, hogy „ennek a nézetnek az az előnye, hogy könnyű kiállni mellette, sőt, már-már egy kibúvó”, kényelmesen ki lehet vele kerülni bizonyos kérdéseket.

Michael Denton molekuláris biológus az Evolution: A Theory in Crisis (Evolúció: Válságban egy teória) című könyvében azt fejtegeti, hogy az evolúció elmélete „sokkal inkább olyan, mint egy középkori asztrológiai elv, mintsem egy komoly . . . tudományos feltevés”. A darwini evolúcióra pedig úgy utal, mint ami korunk egyik legnagyobb mítosza.

Az biztos, hogy a szerencsét kinevezni ősoknak meglehetősen mítoszízű. Tegyük fel, hogy egy régész megpillant egy megmunkálatlan követ, ami nagyjából kocka alakú. Lehet, hogy azt gondolja magában, hogy csak véletlenül lett ilyen – és a következtetése logikusnak is tűnik. De aztán lát egy olyan követ, mely tökéletesen úgy néz ki, mintha egy emberről formázott mellszobor lenne. Minden részlet a helyén van. Vajon erről a kőről is azt gondolná, hogy a véletlen műve? Nem. A józan ész azt diktálja, hogy ezt készítette valaki. A Biblia hasonlóan érvel, amikor kijelenti: „minden háznak van készítője, de aki mindent elkészített, Isten az” (HÉBEREK 3:4). Te egyetértesz ezzel a megállapítással?

„Minél többet tudunk meg a világegyetemről – írja Lennox professzor –, annál nagyobb hitelt kap az a hipotézis, hogy létezik egy Teremtő Isten, aki céllal alkotta meg a világegyetemet. Ez a legjobb magyarázat arra, hogy miért vagyunk itt.”

Sajnos az Istenbe vetett hitet az a sok gonoszság is aláássa, amit Isten nevében követnek el. Vannak, akik emiatt arra jutottak, hogy jobb lenne a világ vallás nélkül.

 

Sziasztok!

Pár szóban megpróbálom megfogalmazni nézetemet, gondolatomat a hitről a vallásról.

Bizony mindenkinek van hite még ha azt is vallja hogy nincs. Ők is hisznek valamiben. A megfogható, az érzékelhető, a tudományos világban.
Ez a világ a tényeken, bizonyított elveken, az 'anyagi világon' alapul.
A másik világ a vallási miszticizmuson alapul.
Titokzatos egyesülés egy Istennel akiben hiszünk.
Mert hinni jó!
Sokszor ad új és újabb erőt a hit.
A jó hit erőt ad, szeretetre, békességre és jóra tanít. Lehet az bármilyen vallás, hívhatják Istenét bárkinek.

Tudjuk történelemből hogy a hithez sok sok vér is tapad.
Ám ez sem a hit hibája hanem annak erőszakos terjesztőié, ellenzőié, tehát az emberé.

Katolikus vallásom révén számomra egy véráldozat szent.
Mégpedig Jézusé, kinek vére értünk emberekért ontatott.

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában,
mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban,
az Ő egyszülött Fiában,
a mi Urunkban,
aki fogantatott Szentlélektől,
született Szűz Máriától,
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra,
harmadnapon feltámadt a halottak közül,
fölment a mennybe,
ott ül a mindenható Atya Isten jobbján,
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem az egyetemes/katolikus anyaszentegyházat,
a szentek közösségét,
a bűnök bocsánatát,
a test feltámadását
és az örök életet. Ámen.

 

Létezik-e Isten?

Van-e Isten? Íme, hat érv amellett, hogy igen.

Marilyn Adamson írása


Lehet, hogy örülnél, ha valaki bizonyítékot mutatna Isten létezésére, aztán teljesen rád bízná, hogy mit csinálsz ezzel az információval, és nem kényszerítene téged semmire. Hadd próbáljak most bemutatni néhány olyan érvet, amik arra utalnak, hogy Isten létezik!
Mielőtt azonban ezt tenném, arra kérlek, hogy először gondoljunk végig valamit. A Biblia azt mondja, hogy elképzelhető, hogy valaki számára elég bizonyíték áll rendelkezésre Isten létezésével kapcsolatban, mégis „elfojtja magában” az igazságot Istenről.[SUP]1[/SUP]Másrészt azok számára, akik tudni akarják, hogy Isten tényleg „ott van-e”, Ő azt mondja:„Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám.”[SUP]2[/SUP] Mielőtt tehát az Isten létezésével kapcsolatos tényeket megvizsgálnád, tedd fel magadnak a kérdést: Ha tényleg létezik Isten, vajon meg akarnám ismerni?
Most pedig következzen néhány megfontolandó érv...

1. Létezik-e Isten? Bolygónk komplexitása olyan tudatos tervezőre mutat, aki nem csak megteremtette a világegyetemet, de a mai napig fenntartja azt.

Rengeteg olyan példát lehetne mondani, melyek az isteni tervezésre utalnak. Íme néhány ezek közül:
A Föld... bolygónk mérete tökéletes. A Föld mérete és az ebből következő gravitációs erő vékony, elsősorban nitrogénből és oxigénből álló gázréteget tart meg maga körül, ami mindössze kb. 80 kilométerre terjed ki a földfelszíntől. Ha a Föld kisebb lenne, akkora, mint például a Merkúr, a légkör megtartása lehetetlenné válna. Ha viszont a Föld nagyobb lenne – mint például a Jupiter –, a légköre szabad hidrogént tartalmazna.[SUP]3[/SUP] A Föld az egyetlen olyan bolygó, amelynek atmoszférája alkalmas az emberi, állati és növényi élet fenntartására.




A Földnek a Naptól való távolsága is ideális. Nézzük például az általunk tapasztalt hőingadozást, ami -35 és +50 °C között mozog. Ha a Föld kicsivel távolabb lenne a Naptól, mind megfagynánk. Ha pedig közelebb, akkor megégnénk. A Föld pozíciójának változása ellehetetlenítené a földi életet. A Föld tökéletes távolságban van a Naptól, miközben több mint 100.000 km/h-val kering körülötte. A tengelye körül is forog, ami lehetővé teszi, hogy a bolygó felülete minden nap megfelelően felmelegedjen és lehűljön.
Holdunk méretéből és a Földtől való távolságából következő gravitációs vonzás mértéke is éppen megfelelő. A Hold fontos óceánáramlatokat és árapályt kelt, amelyeknek köszönhetően a víz nem áll egy helyben, ugyanakkor a hatalmas óceánok nem söpörnek végig a szárazföldeken.[SUP]4[/SUP]
A víz... színtelen, szagtalan és nincs íze sem, mégsem maradhat életben egyetlen élőlény sem nélküle. A növények, állatok és emberek nagyrészt vízből állnak, például az emberi szervezet kb. kétharmad része víz. Érdekes, hogy a víz tulajdonságai mennyire az életre lettek szabva:
Szokatlanul magas forrás- és fagyáspontja van. A víz teszi számunkra lehetővé, hogy folyamatos hőmérsékleti változásokkal teli környezetben éljünk, miközben a testünk állandóan kb. 36,6 °C-os hőmérsékletű marad.




A víz univerzális oldószer. A víznek ezen tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a legkisebb erekben is több száz különböző vegyület, ásvány és tápanyag utazzon a szervezetünkben.[SUP]5[/SUP]
A víz ezenkívül kémiailag semleges. Mivel nem változtatja meg az általa szállított anyagok szerkezetét, a víz lehetővé teszi az étel, gyógyszerek és ásványok felszívódását, így a szervezetünk fel tudja használni őket.
A víz egyedi felületi feszültséggel bír. A növényekben lévő víz emiatt felfelé, a gravitációval ellentétes irányban is képes folyni, eljuttatva az életadó tápanyagokat még a legmagasabb fák csúcsába is.
A víz „felülről lefelé” fagy be, és a szilárd állapotú jég úszik a víz tetején, így a halak télen életben maradhatnak a jég alatt folyékony állapotban maradó vízben.
A Földön található víz kilencvenhét százaléka sós vízű óceánokban van. De a Földön működik egy olyan szisztéma, ami eltávolítja a sót a vízből, majd szétosztja ezt a vizet szerte az egész bolygón. A párolgás elválasztja az óceán vizét a sótól, majd felhőket formál, amelyeket a szél a szárazföld fölé fúj, és így eljuttatja a vizet a növényeknek, állatoknak és embereknek. Ez a tisztító- és ellátórendszer tartja fenn az életet a Földön. Egy olyan rendszer, ami a víz újrahasznosításán és visszaforgatásán alapszik.[SUP]6[/SUP]
Az emberi agy... amely bámulatos mennyiségű információt dolgoz fel egyszerre. Az agyad folyamatosan befogadja az összes színt és formát, amit látsz, a külső hőmérsékletet, a talaj nyomását a lábadon, a körülötted lévő hangokat, a szádban lévő szárazságot, és még sok mindent egészen a billentyűzeted tapintásáig. Az agyad tárolja és feldolgozza az összes érzésed, gondolatod és emléked. Mindeközben a szervezetedben zajló folyamatokat is felügyeli, pl. a légzési ritmust, a szemhéjad mozgását, az éhséget vagy a kezedben található izmok mozgását is.



Az emberi agy másodpercenként egymilliónál több üzenetet dolgoz fel.[SUP]7[/SUP] Az agyad mérlegre teszi minden egyes adat fontosságát, és kiszűri a viszonylag haszontalanokat. Ez a szűrési folyamat teszi lehetővé, hogy koncentrálni tudj, és hatékonyan elboldogulj a világban. Az agy másképp működik, mint a többi szerv. Képes érvelni, érzéseket átélni, álmodni és tervezni, cselekvésbe fogni és kapcsolatba lépni más emberekkel.
A szem... hétmillió színt tud megkülönböztetni. Folyamatos autófókusz üzemmódban működik, és döbbenetes mennyiségű, 1,5 millió üzenetet fogad be egyszerre.[SUP]8[/SUP] Az evolúció a már létező organizmusokból kiinduló és azokon belül lezajló mutációkat írja le. Az evolúció viszont önmagában nem magyarázza meg az agy vagy a szemkiindulóforrását: az élő szervezet kialakulását az élettelen anyagból.

2. Létezik-e Isten? Az univerzum egyszer csak létrejött – ezt vajon mi okozta?

A tudomány mai állása szerint a világegyetem egyetlen hatalmas energia- és fényrobbanással – az Ősrobbanással – kezdődött. Ez volt a közös kiindulópontja mindennek, ami csak létezik: ez volt a világegyetemnek, a térnek és magának az időnek is a kezdete.
Robert Jastrow asztrofizikus, aki agnosztikusnak tartja magát, kijelentette: „Mindennek a magja, ami a világegyetemben valaha történt, abban az egyetlen pillanatban lett elvetve. Az összes csillag, bolygó és élőlény a világegyetemben olyan események eredményeképp jött létre, amelyeket a kozmikus robbanás pillanata indított be… a világegyetem csak úgy berobbant a létezésbe, és nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozta ezt.”[SUP]9[/SUP]
Steven Weinberg fizikai Nobel-díjas tudós azt mondta, a robbanás pillanatában „a világegyetem körülbelül százezer millió Celsius fokos volt… és fénnyel volt tele.”[SUP]10[/SUP]
A világegyetem nem mindig létezett, volt egy kezdete. Egyszer csak létrejött. Ezt vajon mi okozta? A tudósoknak nincs magyarázatuk a fény és az anyag hirtelen robbanására.

3. Létezik-e Isten? Az univerzum mindenütt érvényes természeti törvények szerint működik. De vajon miért?

Az életben annyi minden bizonytalannak tűnik. Mégis vannak dolgok, melyekre nap mint nap biztosan számíthatunk: a gravitáció állandó marad, a pulton hagyott forró kávé kihűl, a Föld ugyanúgy 24 óra alatt fordul körbe, és a fénysebesség sem változik – a Földön és tőlünk távol eső galaxisokban sem.
Hogy lehetséges, hogy rengeteg olyan természeti törvényt tudunk felisorolni, amelyek sosem változnak? Miért ilyen rendezett és megbízható a világegyetem?
„A legnagyobb tudósokat is megdöbbenti, annyira furcsa ez. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy az univerzum bármilyen szabályoknak engedelmeskedjen, nemhogy matematikailag leírható szabályoknak. A tudósok megdöbbenése abból a felismerésből fakad, hogy a világegyetemnek egyáltalán nem kell így viselkednie. Könnyen lehetséges lenne, hogy az univerzumban a szabályok vagy a körülmények megjósolhatatlanul, pillanatról pillanatra változnának, vagy akár egy olyan, ahol a dolgok ide-oda ugrálnának a létezés és a nem létezés között.”[SUP]11[/SUP]
Richard Feynman, aki kvantum-elektrodinamika területén végzett munkájáért kapott Nobel- díjat, azt mondta „Rejtély, hogy a természet miért matematikai alapú… Az a tény, hogy egyáltalán léteznek bármiféle szabályok, tulajdonképpen egyfajta csoda.”[SUP]12[/SUP]

4. Létezik-e Isten? A DNS kód látja el információval és szabályozza a sejt működését.



Minden utasítás, tanítás vagy képzés valamilyen szándékkal történik. Az, aki egy használati utasítást ír, okkal teszi ezt. Tudtad, hogy a tested minden sejtjében megtalálható egy igen részletes kódsorozat, ami nagyon hasonlít egy számítógépes programhoz? Ahogy talán te is tudod, egy számítógépes program egyesekből és nullákból áll, nagyjából így: 110010101011000. A számok egymásutáni sorrendje határozza meg, hogy mit tegyen a program. A mindannyiunk sejtjeiben megtalálható DNS kód nagyon hasonlít ehhez. Négy vegyületből áll, amiket a tudósok A, T, G, és C betűkkel rövidítenek. Ezek az emberi sejtben a következő módon vannak elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és így tovább. Összesen hárommilliárd ilyen betű van minden egyes sejtben!
A DNS úgy utasítja a sejtet, ahogyan pl. te is beprogramozhatod a telefonod, hogy meghatározott okból jelezzen. A DNS egy három milliárd betűs program, ami megmondja sejtnek, hogy meghatározott módon viselkedjen. Tulajdonképpen egy komplett használati utasítás.[SUP]13[/SUP]



Miért olyan lenyűgöző ez? Mert fel kell tennünk a kérdést, hogy hogyan kötött ki mindegyik emberi sejtben ez az információs program? Ezek nem pusztán vegyületek. Hanem olyan vegyületek, amelyek utasításokat tartalmaznak, amelyek nagyfokú részletességgel lekódolják, hogyan fejlődik valakinek a szervezete.
Amikor programozott információról van szó, a természetes és biológiai okok semmilyen magyarázattal nem szolgálnak. Nem találsz sehol utasításokat vagy ilyen szintű precíz információt anélkül, hogy valaki szándékosan meg ne alkotta volna azt.

5. Létezik-e Isten? Tudjuk, hogy Isten létezik, mert keres minket. Folyamatosan kezdeményez, és igyekszik elérni, hogy hozzá forduljunk.

Valamikor ateista voltam. És mint sok ateistát, engem is nagyon zavart az Istenben való hit kérdése. Mi az, ami az ateistákat ráveszi, hogy annyi időt, figyelmet és energiát öljenek valaminek a cáfolatába, ami szerintük nem is létezik?! Mi indít arra, hogy ezt tegyük? Amikor ateista voltam, a figyelmemet a szerencsétlen, téveszmés emberek iránti törődésnek tulajdonítottam… hogy segítsek nekik megérteni, hogy a reménységük teljesen téves alapokon áll. Őszintén szólva egy másik dolog is motivált. Amikor nehéz kérdések elé állítottam azokat, akik hittek Istenben, mélyen belül egyfajta kíváncsiság élt bennem, hogy vajon meg tudnak-e győzni erről. A küldetésem részben arról szólt, hogy meg tudok-e szabadulni Isten kérdésétől. Ha megnyugtatóan be tudnám bizonyítani, hogy a hívőknek nincs igazuk, akkor a kérdés végre lekerülne a műsorról, és szabadon élhetném az életem.



Nem vettem észre, hogy Isten témája igazából azért telepedett rám akkora súllyal, mert Ő erőltette az ügyet. Rájöttem, hogy Isten azt akarja, hogy megismerjék. Azzal a szándékkal teremtett minket, hogy megismerjük őt. Körülvett minket a létezésére utaló bizonyítékokkal, a kérdést folyamatosan a szemünk előtt lebegteti. Olyan volt, mintha nem tudtam volna menekülni az elől, hogy gondolkodjak Isten létezésének a lehetőségéről. Aznap, amikor úgy döntöttem, elfogadom Istent, az imádságom így kezdődött: „Oké, te nyertél…”Elképzelhetőnek tartom, hogy egy mélyebb ok, amiért az ateistákat zavarja mások istenhite, az az, hogy Isten közben aktívan keresi őket.
Nem csak én tapasztaltam ezt ateistaként. Malcolm Muggeridge szocialista filozófust és írót idézem: „Az volt a benyomásom, hogy amellett, hogy én kutatok, engem is folyamatosan keresnek.” C.S. Lewis – a Narnia sorozat írója – mondta, hogy „… minden éjszaka, amikor az elmém csak egy pillanatra is kiszállt a munkából, rögtön éreztem annak a valakinek a folyamatos, lankadatlan közeledését, akivel úgy vágytam volna elkerülni a találkozást. Végül feladtam, és beismertem, hogy Isten tényleg Isten; letérdeltem és imádkoztam. Elképzelhető, hogy azon az éjszakán én voltam a leginkább kelletlen és vonakodó megtérő egész Angliában.”
Lewis később Isten megismerésének következményeként írt egy könyvet „Az öröm vonzásában”címmel. Amikor én kimondtam Istennek, hogy „Oké te nyertél”, tulajdonképpen én sem vártam semmit, egyszerűen jogosan elismertem azt a tényt, hogy Isten létezik. Az utána következő pár hónapban mégis lenyűgözött az irántam való szeretete.

6. Létezik-e Isten? Jézus Krisztus Isten legtisztább, legpontosabb kijelentése magáról.

Miért Jézus? A nagyobb világvallásokban körülnézve azt találjuk, hogy Buddha, Mohamed vagy Konfucius mind prófétaként vagy tanítóként határozta meg magát. Egyikük sem állította, hogy egyenlő lenne Istennel. Jézus viszont meglepő módon igen. Ez választja el őt a többiektől. Azt mondta, hogy „Isten létezik – most épp őt nézitek”. Beszélt ugyan a Mennyei Atyáról, de nem mint valami tőle külön álló valakiről, hanem úgy, mint aki egy vele. Egy olyan egységről beszélt, ami az egész világon egyedülálló. Jézus azt mondta, hogy bárki, aki látta őt, látta az Atyát, és bárki, aki benne hisz, az Atyában hisz.
Azt mondta: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”[SUP]14[/SUP] Olyan dolgokat állított magáról, amelyek csakis Istenre igazak: hogy képes az embereknek megbocsátani a bűneiket, felszabadítani őket a rossz szokások alól, bőségesebb életet adni nekik, és végül örök életet adni a mennyben. Más tanítóktól eltérően, akik az emberek figyelmét a szavaikra irányították, Jézus saját magára, a saját személyére irányította a figyelmet. Nem azt mondta, hogy „kövesd az utasításaimat és megtalálod az igazságot.” Azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”[SUP]15[/SUP]
Mivel bizonyította Jézus, hogy Ő Isten? Olyan cselekedeteket hajtott végre, amelyekre az emberek nem képesek. Csodákat tett. Meggyógyította az embereket – vakokat, nyomorékokat, süketeket –, néhányukat még a halálból is feltámasztotta. Hatalma volt a tárgyak felett, a semmiből ételt teremtett, annyit, hogy az elég volt több ezer ember jóllakatására. A természettel is tett csodákat. Egy tó felszínén sétált, megparancsolta a dühöngő viharnak, hogy csillapodjon le. Sokan azért követték Jézust, mert a csodáival folyamatosan a gondoskodott szükségleteikről. Azt mondta, hogy „ha nem akarjátok elhinni, amit mondok, legalább a csodák miatt higgyetek.”[SUP]16[/SUP]
Jézus Krisztus Istent úgy mutatta be, mint egy kedves, szerető valakit, aki tisztában van az én- központúságunkkal és különböző hiányosságainkkal, mégis őszintén kapcsolatra vágyik velünk. Jézus megmutatta, hogy bár Isten ítéletet érdemlő bűnösökként tekint ránk, a szeretete erősebb, ezért egy másik tervet dolgozott ki számunkra. Isten maga emberi formát öltött, és felvállalta a bűneinkért járó büntetést. Furán hangzik? Lehet, de például sok apa örömmel cserélne helyet a rákos gyermekével, ha tehetné. A Biblia azt mondja, azért szerethetjük Istent, mert Ő előbb szeretett minket.
Jézus helyettünk halt meg, hogy megbocsátást nyerhessünk. Az általunk ismert összes vallás közül egyedül Jézusban látjuk Istent lépéseket tenni az emberiség felé, és gondoskodni arról, hogy kapcsolatunk lehessen vele. Jézus az isteni szív szeretetéről tesz tanúbizonyságot, amikor a szükségleteinkről gondoskodik, és magához vonz minket. Jézus halála és feltámadása miatt új életet kínál nekünk. Elnyerhetjük a megbocsátást, Isten teljes elfogadását és őszinte szeretetét. Azt mondja: „A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.”[SUP]17[/SUP] Egy cselekvő Istent láthatunk itt.
Létezik-e Isten? Ha tudni akarod, kutass Jézus Krisztus után. A Biblia azt mondja, hogy „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”[SUP]18[/SUP]
Bár megtehetné, Isten nem kényszerít minket arra, hogy higgyünk benne. Ehelyett rengeteg utalást adott a létezéséről ahhoz, hogy önként válaszoljunk neki. Csak néhány ezek közül a Föld és a Nap tökéletes távolsága, a víz egyedülálló kémiai tulajdonságai, az emberi agy, a DNS, az Istent ismerő és erről tanúságot tevő emberek, a szívünket és elménket folyamatosan foglalkoztató gondolat, hogy van-e Isten, illetve Istennek az a vágya, hogy Jézus Krisztuson keresztül megismerjük őt.

 

Ez igen.Nagyon örülök neki hogy ennyien reagáltok erre a témára és még hogyan.Nem gondoltam hogy ennyire pozitivan fogok csalódni bennetek.Hála az Úrnak ezért.Köszi Fater a megnyilatkozásod nagyon szépen megfogalmaztad a hovatartozásod.Dark Angel neked meg köszi az izgalmas cikkekért.Köszönöm hogy tagja lehetek a közösségeteknek.

üdv k9

Nem igazán gondoltam hogy idézni fogok a Bibliából,de a kedvenc idézetem meg szeretném osztani veletek.Nekem mindig erőt ad,ha akadály gördül elém.S pedig:

Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden utadban.
Zsolt 91,11

 

Mit tanított Jézus Istenről?

„Hogy ki az Atya, azt senki sem tudja, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja őt nyilatkoztatni”( LUKÁCS 10 : 22 )

ISTEN elsőszülött Fia az emberi élete előtt megszámlálhatatlan korszakokon át szoros kapcsolatban volt az Atyjával (Kolosszé 1:15). Így a Fiú megismerte Atyja gondolatait, érzéseit és cselekvésmódját. Amikor ez a Fiú később lejött a földre és Jézusként emberré lett, buzgón tanította az igazságot az Atyjáról. Ha odafigyelünk a tanítására, sokat megtudhatunk Istenről.

Isten neve. Isten neve, a Jehova név, rendkívül fontos volt Jézusnak. Ez a szeretett Fiú azt akarta, hogy mások is megismerjék és használják az Atyja nevét. Jézusnak már maga a neve is ezt jelenti: ’Jehova megmentés’. A halála előtti éjszakán ezt mondhatta imában Jehovának: „megismertettem . . . a nevedet” (János 17:26). Nem meglepő, hogy Jézus használta Isten nevét és megismertette másokkal. Elvégre, hogyan érthették volna meg a hallgatói az igazságot Jehováról, ha még azt sem tudják, hogy mi Isten neve, és mi annak a jelentése*?

Isten szeretete rendkívüli. Jézus egyszer így imádkozott Istenhez: „Atyám . . . már a világ megalapítása előtt szerettél engem” (János 17:24). Mivel Jézus érezte Isten szeretetét az égben, mindent megtett, hogy feltárja ennek a szeretetnek a sok csodálatos vonását.

Jézus megmutatta, hogy Jehova szeretete mindenkire kiterjed. Ezt mondta: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16). A „világnak” fordított görög szó nem a földre utal. Ebben a szövegkörnyezetben az emberekre, tulajdonképpen az egész emberiségre utal. Isten annyira szereti az emberi családot, hogy a legdrágább Fiát adta, hogy a hűséges emberek kiszabadulhassanak a bűn és a halál fogságából, és örök életük lehessen. Egyszerűen nem tudjuk felfogni, milyen mélységes Isten szeretete (Róma 8:38, 39).

Jézus feltárt egy nagyon megnyugtató igazságot: Jehova személy szerint minden imádóját nagyon szereti. Azt tanította, hogy Jehova olyan, mint egy pásztor, akinek minden juha egyedülálló és értékes (Máté 18:12–14). Jézus azt mondta, hogy még egy veréb sem eshet a földre úgy, hogy azt Jehova ne venné észre. Hozzátette: „Nektek pedig fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva” (Máté 10:29–31). Ha Jehova képes észrevenni, hogy egy veréb hiányzik a fészekből, mennyivel inkább odafigyel minden egyes imádójára, és törődik vele. Ha minden hajszálunkat számon tartja, akkor vajon van bármilyen apró részlet az életünkben – valamilyen szükségletünk, küzdelmünk vagy aggodalmunk –, amivel ne lenne tisztában?

Égi Atya. Az előző cikk már feltárta Jézusról, hogy ő Isten egyszülött Fia. Nem csodálkozhatunk hát azon, hogy ez a szeretett Fiú nagyon gyakran az Atyjának szólította Jehovát, és mások előtt is így beszélt róla. Ezt mutatják az első feljegyzett szavai is, melyeket 12 éves korában mondott a templomban. Már ekkor az Atyjának nevezte Jehovát (Lukács 2:49). Az „Atya” kifejezés közel 190-szer fordul elő az evangéliumokban. Jézus többek között az ’Atyátok’, „Atyánk” és „Atyám” kifejezésekkel utalt Jehovára (Máté 5:16; 6:9; 7:21). Az, hogy Jézus ilyen sokszor használta ezt a megnevezést, azt mutatja, hogy a bűnös, tökéletlen embereknek is lehetőségük van bensőséges, bizalmas kapcsolatot ápolni Jehovával.

Irgalmas és kész megbocsátani. Jézus tudta, hogy a tökéletlen embereknek szükségük van Jehova rendkívüli irgalmára. A tékozló fiúról szóló példázatában egy könyörületes, megbocsátó apához hasonlította Jehovát, aki tárt karokkal fogadja bűnbánó fiát (Lukács 15:11–32). Jézus szavai tehát arról biztosítanak minket, hogy Jehova alig várja, hogy a bűnös emberek szívében észrevegyen valamilyen változást, amely alapján irgalmat tanúsíthat irántuk. Jehova készséggel megbocsát a bűnbánó vétkeseknek. „Mondom nektek – szólt Jézus –, hogy ilyenformán nagyobb öröm lesz az égben egyetlen bűnös miatt, aki megbánást tanúsít, mint kilencvenkilenc igazságos miatt, akinek nincs szüksége megbánásra” (Lukács 15:7). Ki ne vonzódna egy ilyen irgalmas Istenhez?

Az Ima Meghallgatója. Jézus, mielőtt a földre jött, az égben láthatta, hogy Jehova az „Ima Meghallgatója”, és hogy kedvesek neki a hűséges szolgái imái (Zsoltárok 65:2). Éppen ezért a szolgálata során megtanította a hallgatóinak, hogy hogyan és milyen dolgokért imádkozzanak. „Ne mondjátok újra meg újra ugyanazt” – tanácsolta. Buzdította őket, hogy imádkozzanak azért, hogy ’legyen meg Isten akarata mint az égben, úgy a földön is’. Azért is imádkozhatunk, hogy mindennap legyen élelmünk, hogy Isten bocsássa meg a bűneinket, és hogy ellen tudjunk állni a kísértéseknek (Máté 6:5–13). Jézus azt tanította, hogy Jehova atyai szeretettel odafigyel szolgái imáira, válaszol a hitből fakadó, őszinte kéréseikre (Máté 7:7–11).

Jézus minden bizonnyal buzgón tanította az igazságot Jehováról, és arról, hogy Jehova valójában milyen Isten. De volt még valami, amit Jézus lelkesen megosztott másokkal. Üzenetének a fő témája az volt, hogy mi által fog Jehova változásokat előidézni világszerte, hogy megvalósítsa a földre és az emberiségre vonatkozó szándékát.

[Lábjegyzet]

A Biblia eredeti szövegében a Jehova név mintegy 7000-szer fordul elő. Ez a név voltaképpen ezt jelenti: „Azzá válok, amivé válni akarok” (2Mózes 3:14). Isten azzá tud válni, amivé szerinte válnia kell ahhoz, hogy megvalósítsa a szándékát. Ez a név tehát garancia arra, hogy Isten mindig a szándékához hűen cselekszik, és akármit is ígér, az valóra fog válni

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
egy olyan alkalomra, amikor valamilyen szép ajándékot kaptál az egyik kedves barátodtól? Biztosan érdekfeszítő volt, és egyben örömet is szerzett. Az ajándék arról árulkodott, hogy az ajándékozó fontosnak tartja a barátságotokat. Nyilván megköszönted neki a figyelmességét. [SUP]2[/SUP] A Biblia ajándék Istentől, amiért igazán hálásak lehetünk. Ez a páratlan könyv olyan gondolatokat tár fel, amelyeket egyébként soha nem ismertünk volna meg. Például beszél a csillagos ég, a föld, valamint az első férfi és nő megteremtéséről. A Bibliában megbízható alapelvek találhatók, melyek segítenek nekünk megküzdeni az életben felmerülő nehézségekkel és aggodalmakkal. Ez a könyv elmondja, hogyan váltja valóra Isten a szándékát, és hogyan teszi jobbá a körülményeket a földön. Micsoda érdekfeszítő ajándék!

[SUP]3[/SUP] A Biblia emellett örömet is szerez, mert elárul valamit az Ajándékozóról, Jehova Istenről. Az, hogy gondoskodott erről a könyvről, azt bizonyítja, hogy szeretné, ha jól megismernénk őt. Igen, a Biblia segíthet neked abban, hogy közeledj Jehovához.

[SUP]4[/SUP] Ha van Bibliád, nem vagy különleges helyzetben. A Bibliát részben vagy egészben több mint 2300 nyelven adták ki, így a világ lakosságának több mint a 90 százaléka olvashatja. Hetente átlagosan több mint egymillió Bibliát terjesztenek el! A Biblia egészéből, illetve részleteiből már több milliárd példányt nyomtattak. Nem vitás, hogy nincs még egy ilyen könyv.

[SUP]5[/SUP] A Biblia ezenfelül „Istentől ihletett” (2Timóteusz 3:16). Mit jelent ez? Maga a Biblia így felel erre a kérdésre: „Istentől szóltak emberek, amint a szent szellem vezette őket” (2Péter 1:21). Nézzünk egy szemléltetést! Tegyük fel, hogy egy üzletember írat egy levelet a titkárnőjével. A levél az üzletember gondolatait és utasításait tartalmazza, tehát igazából az ő levele, nem a titkárnőé. A Biblia ehhez hasonlóan Isten üzenetét tartalmazza, nem azokét az emberekét, akik leírták. Ezért elmondhatjuk, hogy az egész Biblia igazából ’Isten szava’ (1Tesszalonika 2:13).

BELSŐ ÖSSZHANG ÉS PONTOSSÁG

[SUP]6[/SUP] A Biblia megírása 1600 évig tartott. Írói különböző korokban éltek, és sokféle társadalmi réteget képviseltek. Voltak közöttük földművesek, halászok és pásztorok, de próféták, bírák és királyok is. Lukács, az evangéliumíró orvos volt. Az írók eltérő körülményei ellenére a Bibliát az elejétől a végéig belső összhang jellemzi.*

[SUP]7[/SUP] A Biblia első könyvéből megtudhatjuk, hogyan kezdődtek az emberiség gondjai. Az utolsó könyv elmondja, hogy az egész föld paradicsom, más szóval kert lesz. A Biblia egésze több ezer év történelmét öleli fel, és valamilyen módon mindegyik rész összefügg Isten szándékának a kibontakozásával. A Biblia belső összhangja lebilincselő, ami nem meglepő egy Istentől származó könyv esetében.

[SUP]8[/SUP] A Biblia tudományos szempontból pontos. Olyan gondolatok is vannak benne, amelyek jócskán megelőzték a korukat. Mózes harmadik könyvében például a betegek elkülönítéséről és a higiéniáról találhatunk törvényeket, melyeket az ókori Izrael kapott, amikor a körülöttük élő népek mit sem tudtak ezekről a kérdésekről. Abban az időben, amikor még téves elképzelések éltek az emberekben a föld alakjáról, a Biblia a föld kerekségéről, vagyis gömb alakjáról beszélt (Ézsaiás 40 : 22. Azt is pontosan jelentette ki, hogy a föld „a semmire [van] függesztve” (Jób 26:7). A Biblia természetesen nem tudományos kézikönyv, de amikor tudományos kérdéseket érint, mindig pontos. Ugye nem is várnánk mást egy Istentől származó könyvtől?

[SUP]9[/SUP] A Biblia történelmi szempontból is pontos és megbízható. Beszámolói konkrét adatokat közölnek. Nemcsak az emberek nevét, hanem a leszármazási vonalát is tartalmazzák.* A történetírókkal ellentétben, akik gyakran elhallgatják népük vereségeit, a Biblia írói még a saját gyarlóságukról és nemzetük hibáiról is őszintén beszámoltak. Mózes például a negyedik könyvében beismeri súlyos tévedését, amelyért szigorú feddést kapott (4Mózes 20:2–12). Más történelmi beszámolókban ritkán fedezhető fel effajta őszinteség, a Bibliára azonban jellemző, mivelhogy ez a könyv Istentől származik.

GYAKORLATI BÖLCSESSÉG SUGÁRZIK BELŐLE

[SUP]10[/SUP] Minthogy a Biblia Istentől ihletett, „hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra” (2Timóteusz 3:16). Egyszóval gyakorlatias könyv, mely az emberi természet mélységes ismeretéről tanúskodik. Nem is csoda, hiszen a Szerzője, Jehova Isten a Teremtőnk! Jobban megérti a gondolatainkat és az érzéseinket, mint mi magunk. Azonkívül tudja, hogyan lehetünk boldogok, és milyen viselkedésmódokat kell kerülnünk.

[SUP]11[/SUP] Nézzük meg például Jézus hegyi beszédét, mely Máté evangéliumának az 5—7. fejezetében van megörökítve. Jézus ebben a mesterien felépített beszédben számos témával foglalkozott, beleértve az igazi boldogság titkát, a viták elrendezésének a módját, az imát és az anyagiakról alkotott helyes szemléletet. Szavai ma is éppolyan erőteljesek és gyakorlatiasak, mint annak idején, amikor elmondta őket.

[SUP]12[/SUP] Vannak olyan bibliai alapelvek, amelyek a családi életre, a munkaszokásokra és a másokhoz fűződő kapcsolatainkra vonatkoznak. A Biblia alapelvei mindenkire érvényesek, és a tanácsai mindig hasznosak. A Bibliában rejlő bölcsességet Isten azon szavai foglalják össze, amelyeket Ézsaiás próféta által mondott: „Én, Jehova, vagyok a te Istened, aki arra tanítalak, ami javadra válik” (Ézsaiás 48:17).

A PRÓFÉCIÁK KÖNYVE

[SUP]13[/SUP] A Biblia jó néhány próféciát tartalmaz, és sok ilyen jövendölés már be is teljesedett. Vegyünk egy példát! Ézsaiás próféta által — aki az i. e. nyolcadik században élt — Jehova megjövendölte, hogy Babilon városa le lesz rombolva (Ézsaiás 13; 14, 23). Részleteket is közölt arról, hogy pontosan hogyan fogják bevenni a várost. A támadó seregek kiszárítják Babilon folyóját, és ütközet nélkül bevonulnak a városba. És ez még nem minden. Ézsaiás próféciája meg is nevezte Babilon legyőzőjét: Círusz király lesz az (Ézsaiás 44:27—45:2).

[SUP]14[/SUP] Mintegy 200 évvel később, i. e. 539. október 5-éről 6-ára virradó éjszakán egy sereg letáborozott Babilon közelében. Ki volt a parancsnokuk? Egy perzsa király, akit Círusznak hívtak. A körülmények tehát adva voltak ahhoz, hogy beteljesedjen egy meghökkentő prófécia. De vajon Círusz serege a jövendölésnek megfelelően csakugyan ütközet nélkül vonult be Babilonba?

[SUP]15[/SUP] Aznap éjjel a babilóniaiak ünnepséget rendeztek, és biztonságban érezték magukat vastag falakkal körülvett városukban. Círusz leleményesen elterelte annak a folyónak a vizét, melynek medre átszelte a várost. Kisvártatva annyira lecsökkent a vízszint, hogy Círusz emberei átgázolhattak a folyómedren, és a városfalak közelébe kerültek. De hogyan jutnak át a falakon? Nos, valami miatt azon az éjszakán gondatlanságból nyitva hagyták a város kapuit!

[SUP]16[/SUP] Babilonról szólt a következő jövendölés is: „Soha többé nem lakják, és nem lesz hely számára nemzedékről nemzedékre. Nem veri fel ott sátrát az arab, és nem pihentetik ott pásztorok a nyájaikat” (Ézsaiás 13 : 20 Ez a prófécia nem csupán a város elestét jelezte előre, hanem azt is, hogy Babilon végleg elhagyottá válik. Kézzel fogható bizonyíték van rá, hogy beteljesedtek ezek a szavak. Bagdadtól körülbelül 80 kilométerre délre az ókori Babilon lakatlan helye bizonyítja, hogy valóra vált, amit Jehova Ézsaiás által mondott: „elsöpröm a megsemmisítés seprűjével” (Ézsaiás 14, 23).*

[SUP]17[/SUP] Ugye milyen hiterősítő a Biblia megbízható próféciáit vizsgálgatni? Elvégre ha Jehova Isten megtartotta korábbi ígéreteit, minden okunk megvan rá, hogy bízzunk abban, hogy a paradicsomi földdel kapcsolatban is állja a szavát (4Mózes 23 : 19. Igen, reménységünk van ’az örök életre, amelyet Isten, aki nem hazudhat, hosszú-hosszú idők előtt megígért’ (Titusz 1:2).*

„ISTEN SZAVA ÉLŐ”

[SUP]18[/SUP] Amit ebben a fejezetben eddig láttunk, abból nyilvánvaló, hogy a Biblia igazán páratlan könyv. Értéke azonban korántsem csupán belső összhangjából, tudományos és történelmi pontosságából, gyakorlati bölcsességéből és megbízható próféciáiból fakad. Pál, a keresztény apostol ezt írta: „Isten szava élő, és erőt fejt ki, és élesebb bármely kétélű kardnál, és egészen odáig hatol, hogy szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízületeket és velőjüket, és képes tisztán látni a szív gondolatait és szándékait” (Héberek 4:12).

[SUP]19[/SUP] Ha Isten ’szavát’, vagyis üzenetét olvassuk a Bibliában, az megváltoztathatja az életünket. Általa alaposabb önvizsgálatot tarthatunk, mint korábban bármikor. Állításunk szerint talán szeretjük Istent, de a valódi gondolataink, sőt, a szívünk igazi indítékai abból válnak nyilvánvalóvá, hogy milyen hatást fejt ki az életünkben Isten ihletett Szava, a Biblia.

[SUP]20[/SUP] A Biblia valóban Istentől származó könyv, melyet olvasnunk és tanulmányoznunk kell, és nagy becsben kell tartanunk. Fejezd ki háládat ezért az Istentől kapott ajándékért azáltal, hogy állandóan kutatod. Így jól megérted majd Istennek az emberiségre vonatkozó szándékát. A azt fejtegeti, hogy mi is ez a szándék, és hogyan válik valóra.

 

Én máshogy látom ezt az Istent mint sok ember. Én úgy tartom hogy Istent nem úgy kell nézni mint egy személyt egy élőlényt. Hanem Isten maga a sors. És ezáltal egy kicsit a magunk Istene is vagyunk, mert a sorsunkat tudjuk úgy ahogy irányítani. 3.Isten van: 1. Maga a sors (mindennek élőlénynek, tárgynak, a porszemtöl az univerzumig), 2. A halál, 3. Saját magunk. Én így vagyok vele ha megköveznek ha nem.

 

Az tuti hogy a legkevesebb áldozattal ez az elmélet jár.Az összes többi az már lemondásokkal és mint ilyen nem biztos hogy mindenkinek kényelmes.De ami üti ezt az az hogy ahogyan a fizikai testünknek úgy a szellemünknek is meg kell hogy legyen a törvénye.Amihez tartja magát.Mert mi az elme forradalma alkalmából azt mondtuk,hogy tudunk mi viselkedni nem kell nekünk szabály.És tessék csak szét nézni...
Olyanokká tesz bennünket a társadalom mint akik most szabadultak az életbe és mindent szabad.Ha én isteni vagyok akkor ki az aki megmondja hogy mihez tartsam magam.Én??
Szellemileg is neveledni kell,mint kiskorunkban ahogyan neveltek-ezt nem szabad,azt nem szabad-de az a szitu hogy az egocentrikus világpolgár nem szereti ha megmondják a tutit.Azzal ö nem lesz VALAKI.Inkább ö oktat.Nem szeretnék megbántani senkit a véleményemmel.Elnézést ha megsértettem vkit. Üdv nektek

 

Lehet sokféle vallás de Isten szerintem csak egy van ez az én véleményem.

 

Egyetértek!

 

Nos, én nem igazán vagyok hívő, nem elképzelhetetlen számomra, hogy létezik valami, de hogy az pont az egyházi isten legyen...
A bibliának és ahhoz kapcsolódó dolgoknak utánnajártam már, mondván, csak akkor mondok egy vallást hülyeségnek, ha elég sokat tudok róla...
Pár alap dolog, mely miatt úgy hiszem, hogy a biblia "kamu". Nos a vallás kimondja, hogy "Biblia eredeti héber szövegének szavai isteni eredetűek, változatlanok és változtathatatlanok." (egyébként ezt vallják a zsidók is) nos, ha ez tényleg így lene, akkor a Codex Sinaiticusnak, mely a legrégebbi biblia, naggyából azt kéne tartalmaznia mint a manapság használatos bibliának (Codex Sinaiticus: A legrégibb megtalált biblia, a 4. századból való, British múzeumban megtekinthető, illetve egy részét feltették internetre is: http://www.codexsinaiticus.org/en/project/webcontents.aspx) de ez nem így van, egy teljes rész hiányzik belőlle, mely a mai bibliákban már benen van, illetve hihetetlen sok javítás fellehető benne, de vannak kisebb ellentmondások... Kérdem én, akkor most mivan? Mellesleg gonosz leszek és ide is bevágom az eggyik kedvenc idézetemet:
"A gyülekezetnek kell a pénzed
Jézus Krisztus szeret téged
Minél jobban kell a pénzed
Õ annál jobban szeret téged."

 

Jómagam pogány vagyok.Nem voltam első áldozó,nem vagyok megkeresztelve sem.Ettől függetlenül hiszek benne és naponta többször is emlegetem,főleg mérgemben...,lml