Véres nosztalgia – Dexter: New Blood Dexter Morgan visszatért. Sokak kedvenc sorozatgyilkosa a csúfos 2014-es lezárást követően újra a képernyőre került, hogy ezúttal egy méltóbb befejezéssel búcsúzzon a rajongóktól. De képes lesz-e azt megadni neki és a nézőknek a Dexter: New Blood? A kritika az eddig megjelent első epizód alapján készült. A kritika nem tartalmaz több spoilert, mint az előzetesek, de ha valaki azokat sem látta, az óvatosan olvasson tovább. James Manos Jr. sorozata, amely Jeff Lindsay könyveit vette alapul kivételesen izgalmas és játékosan ambivalens felállásra épült: főszerepben egy szimpatikus sorozatgyilkos, aki csak a rossz és romlott embereket öli. Azokat, akik ilyen-olyan oknál fogva kicsúsztak az igazságszolgáltatás kezei alól. Kvázi megérdemelt sorsuk beteljesítője pedig ezzel máris szebb fényben tündököl. Persze ahhoz, hogy nézők milliói imádják Dexter karakterét és a Showtime alkotását, kellett egy Michael C. Hall, aki közel hozta hozzánk a szociopata vérnyom elemzőt. Noha a 8 évad alatt, ahogy az szinte minden sorozatnál borítékolható, már korábban is voltak gyengébb évadok, a Dexter az utolsó 2-3 évadra már jócskán vesztett a minőségéből, és a rajongótáborából is. A 7 évvel ezelőtt bemutatott záróepizód pedig mindennél jobban kiverte a biztosítékot. Ilyen múlttal a háta mögött vágott bele a sorozat felélesztésébe az eredetin is dolgozó Clyde Philips. Az új minisorozathoz pedig hála az égnek Hall és a Debrát alakító Jennifer Carpenter is visszatért. De elég-e mindez egy izgalmas és arra érdemes folytatáshoz? Kezdjük azzal, hogy a Dexter: New Blood legnagyobb szerencséje egyértelműen az, hogy jó pár év eltelt már a 2014-es finálé óta. Azaz a rossz élmények elhalványultak, és felerősödött a sorozat iránti vágyódás és a Dexter iránti hiány. Sőt, egy kissé ironikusan még azt is lehet mondani, hogy az elbaltázott befejezés miatt még többen és jobban várták az új részeket, hiszen bőven volt mit bizonyítania a készítőknek. Mivel azonban kivártak a folytatással, így mostanra a dacból „csak azért is utálni fogom az új Dextert” hangulatot felváltotta a remény, hogy akkor most csapó kettő, fussunk neki újra a méltó lezárásnak. Ezt a szemléletet pedig érezhetően a sorozat alkotói is osztják az első epizód alapján. Mind időben, mind földrajzilag elhatárolódik az új alkotás az eredetitől, miközben elkerüli azt a kínos és gyáva lépést, hogy megpróbálná teljesen semmibe venni a múlt hibáit. Noha nem időzünk el szinte semmit a Miami évek történésein, Debra és Harrison, Dexter mostanra tinédzserré nőtt fia egyértelmű kapcsot képeznek az első 8 évad és a friss minisorozat között. A történet 10 évvel a nagy hurrikán után veszi fel a fonalat. Ugyan egyelőre nem magyarázza meg, hogy vajon kockás inges favágóként élte-e le ezeket az éveket Dexter, vagy hamar beilleszkedett egy New York állambeli kisvárosba. De az első résznél ezt még nem is hiányoljuk. A mosolygós és közvetlen Jimként Dexter egy horgász-fegyver-sport boltban dolgozik és a helyi rendőrrel jár. Miami óta nem ölt meg senkit és bár az első jelenetektől kezdve érezni lehet, hogy vágyik a régi rutinjára, a nyitányban egy ideig egészen szépen tartja is magát. Ezzel együtt ő is, mi is, és hiába harcol ellene, Debra is nagyon jól tudja, hogy egy sorozatgyilkos sosem hagyja abba az ölést. A Dexter: New Blood pedig jó ütemben, még ha nem is érdekes cselekményszállal hozza el a 10 (nekünk 7) éves böjt végét. Amikor pedig ismét egy lefóliázott szobában találjuk Dextert, egyszerre előtörnek az emlékek. A gyilkos „gyóntatása”, a vércsepp trófeának való begyűjtése, a testek feldarabolása. Mi pedig szinte szinkronban gondoljuk azt, amit az évek óta Jimként élő karakter tükörbe nézve kimond: „Hello, Dexter Morgan.” De persze nem ez az egyetlen nosztalgia faktor, amelyet hatásosan játszik ki a sorozat. A legelső képkockák alatt felcsendül a The Passenger című szám, amely egyértelműen a Dark Passengerre utal. De visszaköszönnek a fánkok, a kések, valamint az eredeti sorozat intrójának is omázst állít egy képsor, ahogy Dexter ketchupot nyom egy szelet sonkára. De ezek mellett is számtalan játékos és pajkos kikacsintást kapnak a rajongók, amelyek felidézik a régi szép emlékeket. Felvezető epizódnak tökéletesen megállja a helyét a Dexter: New Blood első része, még akkor is, ha nem lehet azért egetrengető eredetiséggel vádolni a történetet. Igaz ugyan, hogy a 10 részes alkotás fő antagonistája még nem bukkant fel. De visszakapjuk Dextert, egy új környezetben, új és régi karakterekkel. Sőt, a téli időszak, havas táj és zord erdő miatt egy kicsit még skandináv krimis érzésünk is támadhat, amit a karácsonyi időszak pedig olykor már-már ünnepivé varázsol. Noha az eredeti sorozat befejezéséért koránt sem kárpótol a folytatás, egyelőre megvan benne a potenciál, hogy szebb lezárást adjon Dexternek, mint azt tette a 2014-es finálé. No nem mintha túl magasan lenne a léc. 2021. november 10. https://www.filmtekercs.hu/sorozat/dexter-new-blood-kritika
