Versek és idézetek

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.

 

Három tanács

-- Hozd ki az életből a legjobbat és a legszebbet!

-- Amid van azt élvezd és örülj neki!

-- Ne búslakodj balszerencséden!

Ezt a három tanácsot adta útravalóul fiának egy haldokló öreg.
A fiú megfogadtaa tanácsokat, és élete végéig kiegyensúlyozott, és boldog ember volt.....

 

Ha megéred a 100 éves kort, nyert ügyed van. Nagyon kevesen halnak meg 100 éves koruk után." - George Burns

 

REMÉNYSÉG FOHÁSZ

Magasztos TEREMTŐ, aki megmentetted a világmindenséget, benne engem is hogy felügyeljek és továbbvigyem csodálatos munkádat.Jóhiszeműen vállaltam a felelősséget, azonban nem mindig tudtam eleget tenni annak.

Mert magamra összpontosítva a látás helyett a nézést,

a hallgatás helyett a hallást,

és az érzés helyett a gondolkodást választottam.

Anélkül, hogy megértettem volna a teremtés harmónikus ciklusát, kiléptem abból ,nem is sejtvén,hogy ott már senki sem vigyáz rám, és ismeretlen erők prédája válhat belőlem.

Kérlek adj erőt, hogy megbocsássak magamnak minden rosszért, amit mások és magam ellen elkövettem,Bölcsességet másoknak,hogy megbocsáthassanak nekem.

Mutasd meg az utat a természet ciklusába. ahol békében és tiszteletben élhetek, félelem és szenvelgés nélkül,

ott ahol a SZERETET feltétel nélküli.

A nagy fohász

A világosság szempontjából ami Isten elméjében van,

Árassza el a világosság az emberek elméjét. Térjen vissza a Megváltó a Földre.

A központból, ahol az Isteni Akarat él,

Irányítsa a CÉL az emberek kis akaratait,

Az a CÉL amelyet tudatosan szolgálnaka TANÍTÓK

Térjen vissza a Világosság a Földre.

A szeretet pontjából mi Isten szívében van,

Öntse el a szeretet az emberek szívét.......

 

Testvér, Testvérem.
Ez a legszebb szó a világon.
Ha nem tudtam volna régesrég,
Most megtanulhattam a betegágyon.

Testvér ,Testvérem.
Ez a legszebb szó a világon,
Ahogy kitárul ősi jelentése,
És túlnő lassan véren és családon.
De visszatér mint gazdag bújdosó,
Lélekkel hintve meg,
S szentelve meg, mi vér szerint való.

Testvér, Testvérem,
Ez a legszebb szó a világon.
Harmat a réten,
Illat a virágon.
Barackvirágszín rejtelem a tájon
Hogy fakad rügy minden száraz ágon.

Testvér , Testvérem,
Ez a legszebb szó a világon...

Köszönöm uram, hogy énis mondhatom,

Hogy testvért adtál nekem ezen a világon!

Csak minden tesó van igaz szivel.....ezen a világon.....

 

Erő

Becsukod a szemed, és megérzed
Belsődben élő, zsibongó éned,
Szerveid létét, véred ritmusát,
A csendben fogant életnek táncát.

Mélységes térrel áramlik feléd,
Mutatja arcát, örök mezejét,
Előeresztve énekeli zenéd,
Beléd érezve ünnepli helyét.

Testedben ekkor örömöt talál,
Cikázó élmény érzésből zabál,
Töltődik fényed, hisz rátaláltál,
Öröklött terének részévé váltál.

Minél mélyebbre jutsz el Őbenne,
Annál tisztább tudásod lehetne,
Éreznéd forrásod szikrázó fényét,
Létedben áramló életnek erejét.

 

Aranyosi Ervin: Apának lenni

Hogyan is kellene apának lenni,
néhány kis "porontyot" felnevelni?
Megtanítani szépre és jóra,
becsületre és szép, igaz szóra.

Fiúnak mutatni a példaképet
és erőt adni, mit elvár az élet.
S a lánynak apát, hogy Őbenne lássa,
milyen legyen majd az Ő választása,
hogy később a méltó párjára leljen
s benne milyen értékekre figyeljen.

Hogyan is kellene apának lenni?
Anyát szépen és hűen szeretni.
Tenyéren hordani a kis családot,
megadva nekik az egész világot.

Biztatni azt, aki már belefáradt,
együtt építeni a homokvárat.
Szépséges terveket, álmokat szőni,
s látni a gyermeket lassan felnőni.
S bármi is történik mellette állni,
s ha eljön a napja nagypapává válni.

Hogyan is kellene apának lenni?
Igazi receptet még nem írt senki.
Egyetlen módon igazol az élet:
az, kiknek apja vagy, mind szeret téged.

 

Fekete bánat van fekete szívemben.
Fekete tűz lobog szemeimben.
Üldöz az éjszaka a hajnal rabbá tesz.
Elaltat a bánat a harmat felébreszt.
Fehér szomorúság mardossa szívem.
A nagy idegenben nem találom helyem.
Megyek anyám megyek messze el kell mennem.
Olyan messze anyám,hogy hírem se legyen.
Bekötöm bánatom fekete kötődbe
Elásom az erdő sötét sűrűjébe.
Hogyha arra jártok szomorú testvérek.
Fehér virágait le ne tépdessétek.
Bűnösségem árát nagyon megfizettem.
Csapodár szerelmem áldozata lettem.
Rabság az életem elemészt a bánat.
Drága szép szerelmem meghalok utánad.

 

Emlékezz rám, ha tőled messze-messze
a hallgatag országba érkezem,
nem foghatod meg többet a kezem,
és nem fordulhatok el tévedezve.
Emlékezz rám, ha majd magad leszesz te,
nem szólsz jövőnkről, úgy, mint rendesen:
csak emlékezz és értsd meg, kedvesem,
késő tanács, imádság, minden eszme.
De ha felejtesz, aztán valahogy
emlékezel reám, ne búslakodj,
mert hogyha Éj Romlás a szenvedélyt
nem ölte meg, mely hajdan bennem élt,
százszorta jobb, hogy mosolyogj felejts,
semmint emlékezz és egy könnyet ejts.

 

Az Élethez


Nem búcsúzom,
csak elmegyek egyszer.
Lehet egy ködös,
fáradt őszi reggel.
Lehet egy forró,
nyári alkonyon.
Mit számít akkor,
ha már nem tudom.


Nem búcsúzom,
csak gondolatban kérem,
ne legyen fájó
az utolsó emlékem!
Nem búcsúzom,
csak hiányzol nagyon
azon a hosszú
égi utamon...

 

HA NEM VAGY ITT


Vagy a levegő, amelyet beszívok,
a táplálék, amelyet visz a vér,
a látásom vagy - tán meg is lepődném,
ha tenszemeddel rám tekintenél; -
vagy, észrevétlen, mint ahogy a kéz,
a szív, az agy, a gondolat, akármi,
életem része, melyet bármikor
keresetlen is meg tudok találni; -
mint a bonyolult óramű, ha elvész
egy alkatrésze, tiktakja kihagy,
olyan lennék nélküled; és csak akkor,
csak akkor tudnám igazán: ki vagy.