Versek és idézetek

A témát ebben részben 'Kultúra' Dark Angel hozta létre. Ekkor: 2012. augusztus 09..

  1. klarensz / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2012. június 27.
    Hozzászólások:
    16,875
    Kapott lájkok:
    2,432
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    ...Egy mély sóhajtás fel a magas égig,
    Legyek a drót, min üzenet megy végig
    És cseréljenek ki, ha elszakadtam.
    Sok lélek alatt legyek a tutaj,
    Egyszerű, durván összerótt ladik,
    Mit tengerbe visznek mély folyók....

    (
    Reményik Sándor

    Akarom: fontos ne legyek magamnak. )
     
  2. nonoka /

    Csatlakozott:
    2011. január 02.
    Hozzászólások:
    25,493
    Kapott lájkok:
    2,435
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Aranyosi Ervin: Alvó oroszlán

    Cica-mica mélyen alszik,
    úgy megsimogatnám!
    Szelídsége, puha szőre
    csalogatón hat rám.
    De vajon, ha felébredne,
    mi lenne a vége.
    Hagyom inkább, hadd aludjon.
    Tudod, jobb a béke!
     
  3. klarensz / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2012. június 27.
    Hozzászólások:
    16,875
    Kapott lájkok:
    2,432
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Természet! emeld fel örök törvényedet,
    S mindenek hallgatni fogják beszédedet.
    E kézzel fogható setétség eltűnik,
    Az éjnek madara húholni megszűnik.
    Egy jóltévő világ a mennyből kiderűl,
    S a sok kigondolt menny mind homályba merűl.
     
  4. Mixx /

    Csatlakozott:
    2015. október 16.
    Hozzászólások:
    953
    Kapott lájkok:
    367
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    József Attila: Nagyon fáj
    Kivül-belől
    leselkedő halál elől
    (mint lukba megriadt egérke)

    amíg hevülsz,
    az asszonyhoz ugy menekülsz,
    hogy óvjon karja, öle, térde.

    Nemcsak a lágy,
    meleg öl csal, nemcsak a vágy,
    de odataszit a muszáj is -

    ezért ölel
    minden, ami asszonyra lel,
    mig el nem fehérül a száj is.

    Kettős teher
    s kettős kincs, hogy szeretni kell.
    Ki szeret s párra nem találhat,

    oly hontalan,
    mint amilyen gyámoltalan
    a szükségét végző vadállat.

    Nincsen egyéb
    menedékünk; a kés hegyét
    bár anyádnak szegezd, te bátor!

    És lásd, akadt
    nő, ki érti e szavakat,
    de mégis ellökött magától.

    Nincsen helyem
    így, élők közt. Zúg a fejem,
    gondom s fájdalmam kicifrázva;

    mint a gyerek
    kezében a csörgő csereg,
    ha magára hagyottan rázza.

    Mit kellene
    tenni érte és ellene?
    Nem szégyenlem, ha kitalálom,

    hisz kitaszit
    a világ így is olyat, akit
    kábít a nap, rettent az álom.

    A kultura
    ugy hull le rólam, mint ruha
    másról a boldog szerelemben -

    de az hol áll,
    hogy nézze, mint dobál halál
    s még egyedül kelljen szenvednem?

    A csecsemő
    is szenvedi, ha szül a nő.
    Páros kínt enyhíthet alázat.

    De énnekem
    pénzt hoz fájdalmas énekem
    s hozzám szegődik a gyalázat.

    Segítsetek!
    Ti kisfiuk, a szemetek
    pattanjon meg ott, ő ahol jár.

    Ártatlanok,
    csizmák alatt sikongjatok
    és mondjátok neki: Nagyon fáj.

    Ti hű ebek,
    kerék alá kerüljetek
    s ugassátok neki: Nagyon fáj.

    Nők, terhetek
    viselők, elvetéljetek
    és sirjátok neki: Nagyon fáj.

    Ép emberek,
    bukjatok, összetörjetek
    s motyogjátok neki: Nagyon fáj.

    Ti férfiak,
    egymást megtépve nő miatt,
    ne hallgassátok el: Nagyon fáj.

    Lovak, bikák,
    kiket, hogy húzzatok igát,
    herélnek, rijjátok: Nagyon fáj.

    Néma halak,
    horgot kapjatok jég alatt
    és tátogjatok rá: Nagyon fáj.

    Elevenek,
    minden, mi kíntól megremeg,
    égjen, hol laktok, kert, vadon táj -

    s ágya körül,
    üszkösen, ha elszenderül,
    vakogjatok velem: Nagyon fáj.

    Hallja, mig él.
    Azt tagadta meg, amit ér.
    Elvonta puszta kénye végett

    kivül-belől
    menekülő élő elől
    a legutolsó menedéket.

    1936. október-november
     
    • Like Like x 1
  5. klarensz / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2012. június 27.
    Hozzászólások:
    16,875
    Kapott lájkok:
    2,432
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Hideg szívvel

    Hideg szívvel, közönnyel nézek mindent,

    Ami még nemrég lelkemig hatott;

    Mi lett belőlem? Emberek közt járó,

    El nem siratott, bús élő halott.

    (Ady Endre)
     
  6. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    74,519
    Kapott lájkok:
    3,496
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Drégely László: Tél


    Varjú csapat
    Száll az égen

    Itt a tél.

    Hó borítja
    Hegyek csúcsát,
    Fúj a szél.

    Barna medve
    Barlangjában
    Alszik már,

    Megnézheti,
    Aki éppen
    Arra jár.
     
  7. klarensz / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2012. június 27.
    Hozzászólások:
    16,875
    Kapott lájkok:
    2,432
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Gondüző borocska mellett
    Vígan illan életem;
    Gondüző borocska mellett,
    Sors, hatalmad nevetem.

    És mit ámultok? ha mondom,
    Hogy csak a bor istene,
    Akit én imádok, aki
    E kebelnek mindene.
    ...
    - Petőfi Sándor -
    A BOROZÓ
     
  8. Termeszet /

    Csatlakozott:
    2018. július 21.
    Hozzászólások:
    45,683
    Kapott lájkok:
    260
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Benke Annamária
    Az idő


    Ülök csendben, hallgatagon,
    s a természet hangját hallgatom.
    Lágy szellő járja át a fákat,
    miközben öreg néni megfáradt.
    Nehéz súlyokkal cipekedik,
    nem ártana neki segíteni.
    A fiatalság megáll s nézi,
    de ő segítséget nem mer kérni.
    Hazafelé ballag az úton,
    meg-megáll néha félúton.

    Otthonába érkezvén,
    unokája várja rég.
    Várja a finom süteményt,
    s segít neki, nem henyél.
    Mikorra szépen elkészült,
    nagymamája mellé ült.
    Nézték a finomságot,
    ez adott boldogságot.
    Múlik az idő, múlik az élet,
    szeretik egymást, míg élnek,
    mert gyorsan elszaladnak az évek,
    és én még csak nem is élek.
     
  9. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    74,519
    Kapott lájkok:
    3,496
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Juhász Gyula: Milyen volt...

    Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
    De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
    Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
    S e szőkeségben újra érzem őt.

    Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
    De ha kinyílnak ősszel az egek,
    A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
    Szeme színére visszarévedek.

    Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
    De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
    Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
    Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.
     
  10. Termeszet /

    Csatlakozott:
    2018. július 21.
    Hozzászólások:
    45,683
    Kapott lájkok:
    260
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Tóth Árpád: ŐSZI ALKONYAT


    Nézem a vén napot, amely a hervadt kerten
    S e csüggedt ujjakon pompás aranyszínt fen szét,
    Ó, most minden dolog oly titokzatosan szép
    S magános s mozdulatlan... s az illatban s a csendben
    A nagyszerű és komoly fák alatt
    Sötét arcát kegyetlen és szép öklére hajtván
    Szunnyad a bánatom, mint este a szfinx alján
    A fantasztikus és fáradt arab.

    Ó, most buja mosollyal s epedve nyújtja ki
    Karját jövőm felé vágyam, mint lomha szultán,
    Kinek, szép háremhölgye lágy derekához nyúlván,
    Remegnek parfümös és puha ujjai;
    S míg fátylait lebontja alázattal s szelíden,
    S táncol előttem szűzen s mezítlen a jövő,
    Fényes lombok illatja, mint arany füstölő
    Gőze, úgy részegít, s nehéz főm félrebillen...

    S egyszerre... újra oly fáradt s levert vagyok,
    És ébred a szívemben egy-egy bús, régi emlék,
    Mint ketrecben a rab vad, mely lustán s súlyosan lép,
    S a szeme a sötétben ijesztően ragyog...
    Aztán ennek is vége... elnyúlnak a vadak,
    Olykor még egynek-egynek iszonyú talpa moccan
    Csendben... s én bámulok a messzeségbe hosszan,
    S a vén kert körülöttem egyre homályosabb...

    És hanyatt terülök a fűben, s csendesen
    Tünődöm: van-e még az éj tág tengerében
    Oly nyomorú sziget, mely oly búsan s setéten
    Borong az ég felé, mint most fáradt fejem?
    Ó, van-e még hegy háta oly kincsrejtőn is árva,
    Mint dombos homlokom, s csillognak-e tavak,
    Mik finom szépségeknek tükröt úgy tartanak,
    S mégis oly szomorúak, mint mély szemeim párja?
     
  11. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    74,519
    Kapott lájkok:
    3,496
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    "Van olyan ember, aki a döntése következményével csak később szembesül, viszont élete végéig lelkiismeret-furdalás gyötri majd miatta. A lelkiismeret-furdalás pedig, mint tudjuk, a betegségek melegágya."

    /Patik László/
     
  12. Termeszet /

    Csatlakozott:
    2018. július 21.
    Hozzászólások:
    45,683
    Kapott lájkok:
    260
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    "Látszat a lét, és lét a látszat."

    Cao Hszüe-csin
     
  13. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    74,519
    Kapott lájkok:
    3,496
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    "Számtalan szép ember él a világon, milliók, akikbe beleszerethetsz. De olyan, akinek a szája tökéletesen illik a tiedhez, csak egy létezik."

    /Tony Parsons
     
  14. Termeszet /

    Csatlakozott:
    2018. július 21.
    Hozzászólások:
    45,683
    Kapott lájkok:
    260
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    "Te vagy az egyetlen, aki mellett sosem szorongok. Az egyetlen, akivel bármikor bármiről beszélhetek. Hiányzol, ha kimész a szobából."


    Rosie Walsh
     
  15. klarensz / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2012. június 27.
    Hozzászólások:
    16,875
    Kapott lájkok:
    2,432
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Már a vízről észre lehetett venni, hogy adni fog-e halat, vagy sem. Igazi horgászok megérzik az ilyesmit. Már messziről látni, ahogy közeledünk a vízhez, hogy hazudik-e az a víz, vagy igazat mond. Sokszor hazudik a víz, de a tapasztalt, nagy pecásokat nem tudja átverni.

    Hartay Csaba
     
  16. Termeszet /

    Csatlakozott:
    2018. július 21.
    Hozzászólások:
    45,683
    Kapott lájkok:
    260
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    "Ha meglegyint a közeli halál szele, akkor rájössz, hogy érdemes élni, és sok mindent meg akarsz még tenni az életben."

    Stephen Hawking
     
  17. lena61 / hóbagoly

    Csatlakozott:
    2020. április 09.
    Hozzászólások:
    1,093
    Kapott lájkok:
    338
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Lakhely :
    Somogy megye
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Teller Ede: Vers cím nélkül (A tudós és világa)
    2009. 02. 9. Készítő: Verspatikus


    Keresni, várni, semmit sem akarni,
    szeretni, vágyni, egyedül maradni.
    Nézni a világot becsukott szemekkel,
    látni azt, amit még nem látott meg ember,
    gyönyörködni titkos, mély harmóniákban,
    emlékezni arra, mit sohasem láttam.
    Szeretni, imádni a szent tisztaságot,
    a szelet, a felhőt, a havat, az álmot.
    Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért,
    nem a túlvilági örök üdvösségért.
    Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten,
    félni, hogy talán még igazság sincsen,
    tudni: az ész rövid, az akarat gyenge,
    hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre.
    És makacs reménnyel mégis, mégis hinni,
    hogy amit csinálok, az nem lehet semmi.
    És örülni tudni a nagy megnyugvásnak,
    a fájdalmat, örömet gyógyító halálnak.


    [​IMG]

    Radnóti Miklós emlékalbum

    Radnóti Miklós:Tarkómon jobb kezeddel

    Tarkómon jobbkezeddel feküdtem én az éjjel,
    a nappal fájhatott még, mert kértelek, ne vedd el;
    hallgattam, hogy keringél a vér ütőeredben.

    Tizenkettő felé járt s elöntött már az álom,
    oly hirtelen szakadt rám, mint régesrégen, álmos,
    pihés gyerekkoromban s úgy ringatott szelíden.

    Meséled, még nem is volt egészen három óra,
    mikor már felriadtam rémülten és felültem,
    motyogtam, majd szavaltam, süvöltve, érthetetlen,

    a két karom kitártam, mint félelemtől borzas
    madár rebbenti szárnyát, ha árnyék leng a kertben.
    Hová készültem? merre? milyen halál ijesztett?

    Te csittitottál drága s én ülve-alva tűrtem,
    s hanyattfeküdtem némán, a rémek útja várt.
    S továbbálmodtam akkor. Talán egy más halált.

    1941. április 6.

    Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni a népszigeti Duna-parton 1937. július 22-én.
    Fotó: Müller Miklós

    [​IMG]


    Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani

    A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
    akarsz-e mindig, mindig játszani,
    akarsz-e együtt a sötétbe menni,
    gyerekszívvel fontosnak látszani,
    nagykomolyan az asztalfőre ülni,
    borból-vízből mértékkel tölteni,
    gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
    sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
    Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
    havas telet és hosszu-hosszu őszt,
    lehet-e némán teát inni véled,
    rubin-teát és sárga páragőzt?
    Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
    hallgatni hosszan, néha-néha félni,
    hogy a körúton járkál a november,
    az utcaseprő, szegény, beteg ember,
    ki fütyürész az ablakunk alatt?
    Akarsz játszani kígyót, madarat,
    hosszú utazást, vonatot, hajót,
    karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
    Akarsz játszani boldog szeretőt,
    színlelni sírást, cifra temetőt?
    Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
    játékban élni, mely valóra vált?
    Virágok közt feküdni lenn a földön,
    s akarsz, akarsz-e játszani halált?
     
  18. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    74,519
    Kapott lájkok:
    3,496
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Pete Margit
    Nyári zápor

    Eső, eső,
    nyári zápor,
    minden vízcsepp vígan táncol!

    Táncol levélkék ölében,
    táncol fenyőtüske élen,
    táncol fűszálak tövében,
    pattog fürgén, jókedvében.

    Esővendég,
    nyári zápor,
    erdőt, rétet frissre mázol,
    mosolyt fakaszt út porából.

    Csepp a cseppben
    cseppre cseppen,
    teste, lelke fényesít,
    ébreszti az életízt!
     
    • Like Like x 1
  19. lena61 / hóbagoly

    Csatlakozott:
    2020. április 09.
    Hozzászólások:
    1,093
    Kapott lájkok:
    338
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Lakhely :
    Somogy megye
    Hangjelzés a Chaten:
    nem



    Szóval - mondta a nő -, eljössz?...
    A férfi hallgatott. Kesztyűjét húzogatta, s ezt mondta lesütött szemekkel:
    - Hallottam egyszer egy mesét. Természetesen kínai mese volt. Így szólt: egy távoli tartományban élt egy férfi és egy asszony. Nem ismerték egymást. Egy reggel úgy érezték, hangot, üzenetet hallottak, parancsot kaptak: ezért felkeltek nyughelyükről, mint az alvajárók, elindultak egymás felé, elhagyták otthonukat férjüket és feleségüket, elhagytak mindent és mindenkit, hogy találkozzanak végre az élet sötét erdejében, s boldogak és egyek lehessenek. Így vándoroltak, igézetben egymás felé. Pusztaságokon haladtak át, s egy sötét erdőbe értek. Az erdőt patak választotta ketté, s ők a patak két partján közeledtek egymás felé, a parancs értelmében, csukott szemekkel, boldog és néma mosollyal. De a patakon keskeny palló vezetett át, oly keskeny, hogy egyszerre csak egy ember lépdelhetett végig a törékeny deszkán. Ezért megálltak, a patak két partján, szemközt egymással, vágyódva és mosolyogva, s tétováztak, melyik induljon el a másik felé először?... Akkor a nő ezt mondotta, halkan és bensőségesen: "No, jere már!" A férfi felnézett e hangra, szemét dörzsölte, a nőt nézte, az égre nézett, aztán csendesen megfordult, s visszament életébe, családjához, és ott élt tovább, némán és csodálkozással a szívében. Tudniillik a nő idő előtt szólt. És egyáltalán nem szabad szólni. Meg kell várni, amíg a férfi, kérés és felszólítás nélkül, végigmegy a pallón. Ez a kínai mese.
    - Igen - mondta a nő, és szeme megtelt könnyekkel. - Szóval, eljössz?...
    - Jó lenne - mondta udvariasan a férfi, begombolta kabátját , s kalapját kereste. - Sajnos, délután tárgyalásaim vannak. Ezen a héten egyáltalán kissé sok a dolgom.

    (Márai Sándor: Kínai mese)
     
  20. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    74,519
    Kapott lájkok:
    3,496
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Várnai Zseni: Balatoni alkony


    Az ég a vízre ráhajol
    a láthatáron valahol...
    az ég a vízzel összeér,
    az ég, a víz
    gyöngyházfehér.

    Így látom én fektemben itt
    a táj elnyugvó fényeit,
    miközben percem elrepül...
    az ég, a tó
    elszenderül.

    Oly nyugodalmas most a táj,
    boldog vagyok...semmi se fáj...
    tükörsima a Balaton,
    sellők énekét
    hallgatom.
     
    • Like Like x 1