Versek és idézetek

Az élet olyan, mint a rajzolás: néha gyorsan és határozottan kell cselekednünk, a dolgokat erélyesen kézbe vennünk, és arról gondoskodnunk, hogy a nagy vonalak villámgyorsan elottünk álljanak. Semmiféle lagymatagságnak, kételkedésnek itt nincs helye, a kéz nem remeghet, a szem nem pisloghat ide-oda, hanem egyedül csak arra irányulhat a tekintet, ami elottünk van.

 

Én mennék veled, de nem akarod,
csak nézek utánad az ablakon.
ahogy egy kisfiú, ha nem hiszi el,
hogy most már menni kell.
A mesének vége és álmodom,
hogy virág nyílik a domboldalon
a felhők fölött ragyog a nap,
ha itt lennél velem.

Én letörölném a könnyeid,
és elmondanám, hogy szép lehet
a holnap, hogy ha elhiszed,
ha itt lennél velem.
Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem
én nem engedném el
többé már sosem.

 

"Hidd el, mit a szívünk csak remélt

Hidd el, s velem álmodni ne félj

Mondd el, mondd mit érzel,

S ha a szó majd elapad.

Úgyis minden rezdülésed

Mint a szél simogat."

 

Ha valaki elment, ne hívd többé vissza, A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta. Ha valaki elment, és el tudott menni, Nehezen akarva, de el kell feledni."

 

A hiány fáj, a hiány jó, s mint ahogy gyönyör is, éppúgy rémisztő.

Fáj, hiszen hiányzik az a valaki. Jó, mert már megérezted azt, ami kiváltotta most ezt belőled. Gyönyör, mert legvadabb vágyaid is könnyedén képzeled el. Rémisztő, mert ha ennyire benned él, talán függeni kezdesz tőle.

Ezeket mind tudod, és ezektől gyötrődsz.

A hiányt féled, mégis vágyod! Mert csak a hiánnyal érzed, hogy mit jelent az, ami folytonosan ekkora űrt képes kiváltani benned!

 

[h=3]Elengedni a múltat nem könnyű, de ha van kiért, megéri.[/h]

 

Az óévet nem csak fergeteges ünnepléssel, hanem poénos, bolondos smsek küldözgetésével is búcsúztathatjuk, így kívánva barátainknak, rokonainknak és ismerőseinknek mindent jót az új évre.

Erdő szélén ezüst fenyő havas ággal büszkélkedő őz és nyuszi körbe járja, tekintetük megcsodálja. Képzeld el, hogy ott állok és BOLDOG ÚJ ÉVET KIVÁNOK!

Bő bort bő búzát, piros farkú malackát szekerednek kereket, poharadnak feneket, úgy igyon a gazda belőle eleget. B.U.É.K.
erztzterztzterztztpzttiuifthjrtuzhj

 

Jelentem hát a hölgyeknek s uraknak, Hogy míg önök itt ölébe csücsültek Pezsgős jókedvnek s rózsás hangulatnak, S mulatnak, Azalatt meghalt az öreg Náthán, Akinek bánat-batyu volt a hátán, Meghalt a könnyet mázoló, Vesékbe gázoló, Rossz portékákkal házaló Ó esztendő, S most új, vígabb élet kezdendő!
Tóth Árpáderztzt

 

B orongós napok tűnjetek tova
O kkal szomorú ne legyél soha
L épteid kísérje töretlen szerencse
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő

É vek ha múltok, ha elszálltok napok
V idámságot, örömet számolatlan adjatok
E lfusson most az óévnek malaca
T öbbé ne legyen senkinek panasza

K erüljön betegség, bánat messzire
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe
V ágyaid sorra valóra váljanak
Á lnok szavak többé ne bántsanak
N övekedjen az igaz barátok tábora
O kosan élj, ne legyél ostoba
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!

 

Van olyan az életben, hogy nem tudjuk , mi köt az emberhez. Csak azt érezzük, jobb vele, mint nélküle.

 

Kell egy jó Barát

Egy hűvös téli szél talán

Eléfújja bánatom s magányom messze száll

A múltat vissza hozhatnám, de kár lenne jól tudom,

Így elfelejtem hát.


Néha mindent itt hagynék,

Nem szólnék senkinek, csak hallkan eltünnék.

De úgy is vissza fordulnék, mert van néhány jó barát

Akik vissza várnak még.


Mindig kell egy jó barát,

Rám figyel és tartja is szavát,

Ki jóban rosszban mellém áll

Mert ennyi még nekem is jár.




Elkerülhet minden jó

Rosszul eshet néhány szó

Ezért kell egy jó barát!

Ha senki nincs már ott veled,

Csak hívnod kell én ott leszek

engem mindig megtalálsz!


Ha eltalál egy szó jobb ha elfelejted

Ha bármi bánt Te mindig számíthatsz rám!


Mennyi régi szép emlék,

Közös álmok és száz titok

Mely össze tart már rég

Volt már baj és száz veszély

Mind csak próbálták porba zúzni

Mit féltve őrzünk még!


Már megtanultam miért szép,

Ami közös bennünk mitől véd?

Látod nincs háború és nincsen vér

A barátság mindennél többet ér!


Ha elfáradnék vagy rossz úton járnék

és eltévednék, szólj rám, mert hidd el

Rád még hallgatnék, Bármikor!

 

"Ne kérj új dolgokat az új évre, csak a régi szép dolgok maradjanak meg."

 

„Gondolj rám, ha már nem leszek veled, Gondolj arra mennyire,
szerettelek. Gondolj a sok szép időre mit együtt töltöttünk, az utolsó napra, mikor kimondtad: végeztünk. Gondolj arra a fájdalomra, amit akkor átéltem, Nem is sejtetted, mit jelentettél nekem. A legjobb barátomat, az egész életemet, A boldogságom, a végzetemet. Te voltál az, kire életemet bíztam volna, Te voltál, kiért a pokolba is mentem volna. S íme e könnycsepp miattad, folyik arcomon, Tudd, hogy hiányzol nagyon. Gondolj erre, ha már máshol leszek, más teszi szebbé életemet. Emlékezni fogok rád, mint egy régi barátra, Kiért életemet áldoztam volna. Sidővel gondolsz rám, mikor már nem leszek veled, arra mennyire szerettelek. Gondolsz a sok szép időre mit együtt töltöttünk, S arra a napra mikor kimondtad, végeztünk. Egy rózsát helyezel kezeddel síromra, Szemedből egy könnycsepp folyik arcodra. Sírva kéred, bocsássak meg neked, Sén a túlvilágról válaszolok: érted mindent megteszek.”

 

[h=5]KI VAGYOK..? Talán csak egy lány. Talán A lány. Talán egy barát. Talán egy régi szerelem. Talán a múlt. Vagy esetleg a jövő. Esetleg az örök szerelem. Talán egy ismerős figura. Talán a legnagyobb ellenség. ...Egy komoly nő. Vagy csak egy szeleburdi kislány..... Mindenkinek mást jelentek....és hogy neked mit...? Talán azt, akit csak gyűlölni tudsz. Talán azt, akit a legjobban szeretsz. Azt, aki fájdalmat okozott neked. Azt, aki mindig melletted van. Azt, aki nem szeretett. Vagy azt, aki örökké fog..[/h]

 

A legundorítóbb emberi tulajdonság a kétszínűség.
Mikor egy emberben, akit nem csak ismerősödnek barátodnak is mondassz,
feltétel nélkül megbízol benne,
kiadod neki magad...
És ez az ember aljas és gerinctelen módon ott szúr hátba,
ahol neked a legjobban fáj...
Ez az életben a legnagyobb csalódás...
gondolom nem vagyok egyedül,,,,,,,
sajnos az élet az már csak ilyen marad...... nem tudom hogy meddig,
lesz , jó azért el gondolkodni hogy kivel beszélgetunk , és kivel barátkozunk.
mert vannak olyan emberek hogy szelid báránynak tettetimagát, de belüről , meg farkas.
megeshet az ilyesmi, mint a csetelésnél is, hogy meg sértjuk a másikat de túlzotan vagy túlmeni a dolgokon, nem frankó,ezért hát vigyázz, hogy kivel irsz és mit irsz, mert vannak olyan fugurák , hogy el száll magától, sajnos nagyon kevés jó emberek vannak, itt, és máshol........
én nagyon szeretek itt lenni, minden nap feljövök ide és irogatok , és csetelgetek, képeket rakok fel,
ja és verseket amit nagyon szeretek, szóval nagyon jó.
és ha van vasárnap kvíz, ha nyerek ha nem nyerek akkor is jó,,, legalább használtam azt a okos fejemet,hj szóval nem akarok regényt irni , mert ki se térne
jó egy kis móka , mindenkinek szüksége van egy nagyon jó aranyos nevetésnek, ami nagyon fontos ha valakit pl felvidámitunk,,,, és ez jó.vagy mondunk egy nagyon jó kellemes viccet,
és mindenki a hasiját fogja.....
na jó enyi

 

Szilveszter alkalmából az jutott eszembe,
Mi lenne, ha neked is jönne egy kis szerencse?
Búcsúztassuk együtt az ó esztendőt,
S ünnepeljük együtt a sok jót, a jövőt.

...Ünnepeljük meg azt, hogy egészségben élünk,
Ünnepeljük meg, hogy van akit szeressünk.
Gondoljuk végig ezt a régi évet,
Jövőre kívánjunk minden jót és szépet!

Éjfélkor millió sok pezsgődugó pukkan,
Petárda is szép számban: milliónyi robban.
Poharainkat egymással összekoccintjuk
És mindenkinek Boldog Új Évet Kívánok!

 

Két szót ismerek , mindig és soha!!
küzdeni MINDIG , feladni SOHA

 

“Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod
veszteség volt és pusztulás,
fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.
Csak most kezdek rádöbbenni,
hogy az életed ajándék volt,
egyre erősödő szeretet maradt utána.
A halál miatti elkeseredés
elpusztította magát a szeretetem tárgyát,
ám a halál ténye
nem pusztíthatja el mindazt, amit tőled kaptam.
Kezdek rádöbbenni, hogy az életedre kell gondolnom,
nem pedig a halálodra, és arra, hogy elmentél közülünk.”

 

" A fiú 14 szál rőzsát adott a lánynak.13 igazit és egy műt.És azt mondta.-Szeretni foglak addig amíg az utolsó is nem elhervad!"