Versek és idézetek

Gondolkodom

Gondolkodom, ezernyi tarka gondolat,
Mint lepkeszárnyon szálló röpke pillanat, tovalibben.
Ám a szív rejtekén valahol mélyen itt benn,
Az igaz érzés örökre megmarad.

 

Ébredés

Sötét álmok járták át a testem.
Egy feneketlen fekete verembe estem.
Úgy éreztem itt a vége már.
Rám e földön semmi jó se vár.
De rájöttem, lehet még remény
Az éjszakámat áttörte a fény.
Örvendeztem, ez nem tévedés.
Szemem felnyílt, jött az ébredés.

 

Költő hová tűnt a lelked?

Költő hová tűnt a lelked?
Ajkadról hová lett a szó?
A világ az igazságot várja.
Hisz újra bízni, s hinni volna jó.

Bízni, hogy jöhet még szebb holnap.
Hinni, hogy örök a remény,
és élhetőbbé tehető az élet,
bármilyen zord, sivár, és kemény.

Ébredj költő, zengjen hát a versed!
Elnémítva minden hazug szót.
Hirdesd újra a tiszta igazságot!
Mutasd meg a szépet és a jót!

 

Reszkessetek


Reszkessetek kik nyúzzátok e népet
Ha felbuzdul majd a népharag
Hosszan nyúlik a türelemnek húrja
De jaj lesz néktek, hogyha elszakad

Magasan leng odafent a zászló
Fénylőn csillog a rozsdált ősi kard
Százszor próbáltátok eltiporni
De nem tudtátok az igaz hű magyart

Hisz szívünkben most is él a nemzet
Ajkunkon tisztán zeng a dal
És mindörökké megmarad magyarnak
Az ki nem csak szájával magyar

 

HARC

Kemény harc az élet, hosszú évek óta!
Más néha a dallam, de ugyanaz a nóta.
Szomorú szívünket megüli a bánat.
Latroknak adták el szép magyar hazánkat.
Rablók barlangjává lett e kicsiny ország.
A sok jámbor birka tűri, hogy kifosszák.
Meddig marad még így? Ébredj már fel ember!!!
Hiába kiáltunk felébredni nem mer.
Így tűri a sorsát, míg telik az irka.
Legyen végre harcos, nem pediglen birka!

 

Szeretet!

Szeretem az ébredést, és szeretem az álmot!
Szeretem, ha az arcokon boldogságot látok.
Szeretem a természetet, szeretem a létet.
Szeretem a vidám reggelt, de még jobban téged!
Hiszen tudom, amim csak van, töled kaptam mindent!
Így kiáltom fennhangon, hogy SZERETEM AZ ISTENT !!!

 

boldog vagyok, hogy veled élhetek, és örülök nagyon neked. Minden elmúlik: a bánat, az öröm, s hogy te mégis maradsz, köszönöm. Hosszú-hosszú évek emléke összefűz veled, mennyi-mennyi mindent köszönni tartozom neked. Nagyszerű vagy, csak te vagy ilyen, köszönöm neked azt, azt hogy ilyen vagy velem.osszú évek emléke összefűz veled, mennyi-mennyi mindent köszönni tartozom neked. :rose:rose:rose:rose Tévúton járok, sajnos néha-néha én, de bárhová megyek, te ott állsz az út végén. Mindent megbocsájtasz és mindig jót akarsz nekem, hogyha néha bántlak, akkor is jó vagy velem.

 

Egy szó, ami hirtelen szíven talál,

Elég, hogy összetörve, némán félreállj.

A tengernyi gond között nincs semmi jó,

Sorsod a hullámok közt vergődő hajó...

mert a célodtól oly messze jársz,

Egy nap úgy döntesz, végleg kiszállsz.

 

Oly távol messze van hazám,
Csak még, még egyszer láthatnám,
Az égbolt, felhők, vén hold, szellők,
Mind róla mond mesét csupán.

Holdfényes májusok, muskátlis ablakok,
Hozzátok száll minden álmom,
Ott ahol él anyám, ott van az én hazám,
ott lennék boldog csupán.

A sorsom jó vagy rossz nekem,
Itt minden, minden idegen,
Más föld, más ég, más táj, más nép,
Óh bár csak otthon lehetnék.

Holdfényes májusok, muskátlis ablakok,
Hozzátok száll minden álmom,
Ott ahol él anyám, ott van az én hazám,
ott lennék boldog csupán.

 

[video=youtube;M1QqYusuWdI]http://www.youtube.com/watch?v=M1QqYusuWdI[/video]
Kedves Mbp!!! Születésnapodon kívánok neked sok szépet,
Legyen vidám, derüs számodra az élet!
Szerencse galambja mindig feléd szálljon,
Légy boldog sokáig ezen a világon.erztzterztzterztzterztzterztzterztzt --------Mbp--------

 

Szemedben könnyek,
haragszol rám.
Hogy el kell menjek,
nem az én hibám.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt nekem.Titokban sírhatsz egy kicsit még.
Na jól van most már, ennyi elég.
Kiszáradt torkom és ég a szám,
Utolsó csókunk, gondolj majd rám.

 

[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Egy jó barát[/FONT]​

​

[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Egy jó barát belülről lát[/FONT]
[FONT=Georgia, Times New Roman, Times, Serif]Ha a külsődet szemléli is
Egy jó barát mindent megbocsát
Nem mutat tükröt bűnöknek
Egy jó barát felsegít
Minduntalan lelkesít
Egy jó barát sírni kölcsönzi vállát
Elhúzni nem tudja
Egy jó barát céljaid elérésében segít
Gátolni nem tudna
Egy jó barát a legmélyebb éned után kutat
Nem felejti egyetlen elhangzott szavadat
Egy jó barát segítő kezet ad
Téged támogat, nem másokat
Őrült kis világunkban
Ugye milyen jó, ha egy barát velünk van?[/FONT]

 

Azt hiszed, nekem nem fáj? Fáj, és sokáig fájni fog. Aztán eljön majd az a pillanat is, amikor minden fájdalom nélkül azt fogjuk mondani, emlékszem, volt egyszer egy barátom​

Gyakran elég csak lenni valakivel. Nem kell, hogy megérintsen. Még a beszéd sem kell. Egy érzés suhan át köztetek. Nem vagy egyedül

Barátság. Ami erősebb a szerelemnél, ami örökké tart.. Aminek bármekkora ára legyen létezik és létezni fog. Barát. Egy ember aki a lehető legközelebb áll hozzád, egy ember akiért mindent feladnál. Aki boldoggá tud tenni téged, csalódások nélkül

​

Szépen lassan rájöttem, iszonyatosan hiányzol.. mert te vagy az egyetlen ember aki a barátom volt, mikor más nem, az egyetlen, akit szerettem és szükségem van rád
​

​

 

Még meg sem köszöntem
Még meg sem köszöntem,
Hogy megszülethettem én,
És ülhetek az élet vonatán.
Nem király, de mégis
Ember lettem én is igazán.

Még meg sem köszöntem,
Hogy játszadozhattam én,
És álmodozni tudtam azelőtt,
S hogyha fáradt voltam,
Akármikor kaptam pihenőt.
Kiskoromtól oktatott
És felnevelt két ember,
Az egyik ember sajnos már nem él.
Azután csak egy maradt,
Ki annyit fáradt értem,
Így neki tartozom most mindenért.

Még meg sem köszöntem, hogy élek,
Még meg sem köszöntem,
Hogy áldoztál reám.
Meg sem köszönhetem,
Helyette dúdolok neked egy dalt,
Ahogy te dúdoltál nekem hajdan

Még meg sem köszöntem, hogy élek,
Még meg sem köszöntem,
Hogy gondoltál reám,
Meg sem köszönhetem,
Helyette dúdolok neked egy dalt,
Ahogy te hajdanán, ó, hajdanán.

Még meg sem köszöntem, hogy élek,
Még meg sem köszöntem,
Hogy vigyáztál reám.
Még meg sem köszöntem
Azt, hogy van hitem, hazám,
Most mindezt köszönöm neked: anyám!

 

Mikor hozzád indulok mindig izgatott vagyok,
Mindig valamit viszek, mindig valamit hiszek,
És mindig ott hagyok egy darabot a szívemből.
Mikor nálad ott vagyok, mindig boldogabb vagyok,
Mindig téged akarlak, mindig téged vigyázlak,
És mindig ott hagyok egy darabot a szívemből.

Meddig élhetek még én így? - ezt már magam sem tudom,
Hiszen visszahív egy régi szerelem.
Meddig élhetek még én így? - ezt már magam sem tudom,
De mondj már valamit, és amit mondasz elhiszem.

Mikor tőled eljövök irigy szomszédok között,
Mindig valamit hozok, mindig valamit lopok,
És mindig letörök egy darabot a szívemből.

 

Micsoda nő!
Valami varázs követe ő!
Ilyen az igazi báj, mitől a vágy,
meg a láz tüze mindig csak nő!
Kicsoda ő?
Lesem a szemét, gyönyörű szép.
Tavasszal ilyen az ég,
amikor illatot görget a szellő...
Ó micsoda nő!

Akad egy költő, ki talán elmondja még
azt, ami el nem mondható!
De hogy az ő szíve milyen, hogy mondjam el?
Nem vagyok poéta, hisz nincsen arra szó, hogy

Micsoda nő!
Valami csodás muzsika Ő!
Eleven zene, ha szól,
szavára szétfut az égen a felhő.
Jaj, micsoda nő!

 

"Jó ha van egy barátunk aki tényleg minden hátsó szándék nélkül törődik velünk, vigyáz ránk, érezteti hogy itt van velünk. De mi van ha a másik fél ezt nem veszi észre? Mi van ha a bizalomra a bizalmatlanság, őszinteségre hazugság, törődésre pedig gyanakvás a válasz? Akkor keresni kell egy olyan barátot akinek tényleg fontosak vagyunk. Aki nem nagyítón át vizsgálja lelkünket. Aki a szívével is képes látni minket, nem csak a szemével."

 

A holnap elrejt majd
Csak gyászvirágot hajt
Az élet eddig tart, még egy perc
Egy másik föld, más part
Hol más dalol más dalt
Majd ő hoz jót és bajt, mit érdemelsz

Még egy perc, átölelsz
De el nem érlek már
Még egy perc, néma vers
Több idő nem jár
Ennyit ér, most véget ér,
Súgd, hogy messze hív egy jel!
Te bennem élsz, de szíved mást felel
Búcsúzz el…

 

Soha nem lesz már olyan, mint régen. Más lesz. De ez nem jelenti azt, hogy rosszabb.
​

 

Még alig kezdtük el és már mindennek vége,
A derűs égre felhő szállt
Az emberek mind irigyeltek nem is oly régen,
Oly boldog voltam, s oly büszke rád

A szerelmedről azt hittem, soha nem múlik,
De mégis könnyen elhagytál
A magány maradt egyedül emlékül nékem,
Úgy őrzöm, mint egy szál rózsát

Talán, sok év után, majd rájövök,
Hogy van még rajtad kívül más
Talán, sok év után,
Az élet hoz majd gyógyulást

De ma még csak azt mondhatom: szeretlek téged,

Az én szerelmem nem fog tán soha elmúlni
És téged mindig visszavár

Talán, sok év után, majd rájövök,
Hogy van még rajtad kívül más
Talán, sok év után,
Az élet hoz majd gyógyulást

De ma még csak azt mondhatom: szeretlek téged,
S ez a dal is hozzád száll
Az én szerelmem nem fog tán soha elmúlni
És téged mindig visszavár