Tudomány Vissza akarják adni a Plútónak bolygóstátuszát

A tizenegy évvel ezelőtt bolygó mivoltától megfosztott Pluto rehabilitálásáért indítottak kampányt a héten amerikai tudósok, akik szerint újra kellene gondolni azt az osztályozási rendszert, amely annak idején a Pluto törpebolygóvá való leminősítéséhez vezetett.

2006-ban fosztották meg a Plútót bolygó besorolásától


Az Egyesült Államok különböző intézményeiben dolgozó hat kutató szerint a Plútó megérdemli, hogy teljes jogú planétaként ismerjék el. A Texas állambeli The Woodlandsben tartott nemzetközi bolygótudományi konferencián ismertetett tanulmányukban a tudósok úgy vélik, hogy az osztályozás során az égitestek fizikai tulajdonságait, például alakjukat és felszíni adottságaikat kellene figyelembe venni.



A Plútót 1930-ban történt felfedezésétől egészen 2006-ig a Naprendszer legkisebb bolygójaként tartották számon

Forrás: NASA

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006 augusztusában tartott prágai közgyűlésén osztályozta újra a bolygókat,

és hosszas vita után a világ vezető űrkutatói arra a megállapodásra jutottak,

hogy az 1930-ban felfedezett és több mint háromnegyed évszázadon át bolygóként nyilvántartott Pluto nem bolygó.

Az Erisz miatt minősítették vissza törpebolygóvá


A döntés előzménye volt, hogy a nem sokkal korábban, a Plútó szomszédságában felfedezett Erisz nevű égitest besorolása komoly fejtörést okozott a szakembereknek, akik ezért olyan bolygódefiníciót vezettek be, amelybe beletartozik a bolygópálya tisztára söprése.



A New Horizons a Plútó rendszerének feltérképezése után tovább folytatja a Kuiper-öv kutatását

Forrás: NASA

A meghatározás szerint bolygónak nevezhető az az égitest, amely a Nap körül kering, elegendő tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy a szilárd testeket összetartó erőket legyőzve anyaga hidrosztatikai egyensúlyban legyen.

Az is kritérium, hogy közel gömb alakú legyen, illetve hogy pályájának környezetét megtisztítsa a kisebb égitestektől,

vagyis környezetében domináns legyen.



Clyde Tombaugh, a Plútó felfedezője

Forrás: Wikimedia Commons

A Plútó ennek nem tesz eleget, mert a pályája szomszédságában vannak más égitestek is, de azok mozgását nem az ő gravitációs vonzóereje határozza meg.

A Ceres viszont előlépett


A Plútó és az Erisz mellett ma már a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv legnagyobb - nagyjából 950 kilométer átmérőjű - égiteste, a Ceres is a törpebolygók közé tartozik.



Közeli felvétel a Plútó felszínéről, a halvány légkörrel

Forrás: NASA/Gonzales

A konferencián ismertetett anyag vezető szerzője, a Johns Hopkins Egyetemen dolgozó Kirby Runyon szerint azonban

őt és jó pár kollégáját sokkal inkább érdeklik az égitestek fizikai sajátosságai,

úgy mint az alakjuk, vagy hogy vannak-e hegyek és óceánok a felszínükön, illetve van-e légkörük.



A Gerber Catena névre keresztelt kráterlánc a törpebolygóvá előlépett Ceres déli féltekéjén

Forrás: NASA

Runyon és munkatársai szerint az IAU-nak nincs joga meghatározni a bolygó definícióját, és egy olyan alosztályozási rendszer bevezetését szorgalmazzák, amely szerint például a Hold egyfajta planéta lenne.

Méltóságteljesen keringő nagyok


A Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) dolgozó Mike Brown, aki annak idején kulcsszerepet játszott a Pluto végzetét okozó Erisz felfedezésében, nemtetszésének adott hangot Runyonék ötletét illetően.



A Plútó jeges felszíne

Forrás: NASA

A szakember szerint

szemellenzőre van szükség ahhoz, hogy az ember ne lássa az egyértelmű különbségeket

a Naprendszer méltóságteljesen keringő nyolc bolygója és a köztük ide-oda cikázó több milliónyi apró égitest között.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...